Avi/ujkelet.live

A háború 659. napja: „Komolyan újra kell gondolnunk a dolgokat” – mondta a láthatóan frusztrált Marco Rubio külügyminiszter pénteken egy túszok családjaiból álló csoportnak, a legutóbbi gázai tárgyalások kudarca után, hivatkozott a 12-es csatorna két, a találkozón részt vevő személyre.

A nagy kép: Elnöksége hat hónapja alatt Donald Trump semmivel sem került közelebb a gázai háború befejezéséhez. A humanitárius válság súlyosabb, mint valaha, a tárgyalások patthelyzetben vannak, az Egyesült Államok és Izrael pedig egyre inkább elszigetelődik nemzetközi szinten.

  • Trump a háború befejezéséért és a túszok hazahozataláért kampányolt. Ahogy a háború elhúzódik, és az éhező palesztinok képei világszerte terjednek, repedések kezdenek megjelenni a MAGA bázisban Trump Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök maximalista háborús stratégiája iránti támogatásával kapcsolatban.
  • A tűzszüneti tárgyalások megszakadása – amely azután következett be, hogy a Hamász terrorszervezet nem fogadta el a legújabb tűzszüneti feltételeket, Izrael pedig tiltakozásul hazahívta tárgyalóit – fordulópontot jelenthet a kormány politikájában.

Mi történik: Trump pénteken jelezte, hogy itt az ideje, hogy Izrael tovább eszkalálja a háborút, hogy „megszabaduljon” a Hamásztól és „befejezze a munkát”.

  • Az izraeli tisztviselők nem biztosak benne, hogy ez tárgyalási taktika volt-e, vagy Trump valódi irányváltása – „zöld jelzés” Netanjahu számára, hogy még szélsőségesebb katonai intézkedéseket alkalmazzon.
  • „Mindenkit bevonunk. Meglátjuk, mi történik. Meglátjuk, mit fog erre válaszolni Izrael. De lassan eljön az az idő” – mondta Trump az újságíróknak, miután pénteken leszállt Skóciában.

A színfalak mögött: A források szerint Rubio, miközben pénteken a Külügyminisztériumban a családokkal találkozott, többször is kijelentette, hogy a kormánynak „újra kell gondolnia” a Gázával kapcsolatos stratégiáját, és „új lehetőségekkel kell az elnökhöz fordulnia”.

Emlékeztetőül: Az elmúlt hat hónapban Trump szinte szabad kezet adott Netanjahunak, hogy azt tegyen Gázában, amit akar – a katonai műveletektől kezdve a túsztárgyalásokon át a humanitárius segélyek elosztásáig.

  • Míg a Fehér Ház tisztviselői azt mondják, hogy Trumpot valóban felzaklatja a palesztinok meggyilkolása, és azt akarja, hogy véget érjen a háború, izraeli tisztviselők szerint az elmúlt hónapokban gyakorlatilag semmilyen nyomást nem gyakorolt Netanjahura annak befejezése érdekében.
  • „A hívások és találkozók többsége során Trump azt mondta Bibinek: ‘Tedd, amit tenned kell Gázában.’ Néhány esetben még arra is biztatta Netanjahut, hogy határozottabban lépjen fel a Hamász ellen” – idézett a 12-es csatorna egy izraeli tisztviselőt.

A másik oldal: Netanjahu azzal vádolta a Biden-kormányt, hogy visszafogja Izraelt, többek között egyes fegyverszállítmányok visszatartásával.

  • Azt állította, hogy amint Trump hivatalba lép és Izrael új katonai parancsnokot nevez ki, végre felszabadul, hogy legyőzze a Hamászt. Négyszemközt még egy menetrendet is kitűzött erre: három hónap.
  • Trump odaadta Izraelnek a 900 kilogrammos bombákat, amelyeket Biden nem szállított le, valamint számos további fegyvert, és beszüntette a palesztin civilek meggyilkolásával kapcsolatos nyilvános bírálatot.
  • Izrael elmúlt hat hónapbeli katonai műveleteinek eredményei azonban nem sokban különböznek a korábbiaktól – az Izraeli Védelmi Erők szisztematikusan egyre nagyobb részt pusztít el Gázából, több ezer palesztint megölve a folyamat során, de a Hamászt nem sikerült felszámolnia.

Az előző alku: Trumpnak és megbízottjának, Steve Witkoffnak nagy szerepe volt a tűzszüneti és túszalku megkötésében januárban, napokkal az új kormány beiktatása előtt.

  • De hagyták, hogy Netanjahu megszegje a megállapodást azzal, hogy nem tárgyalt komolyan a következő szakaszról. Izrael márciusban egyoldalúan újraindította a háborút.
  • Rubio a pénteki találkozón megjegyezte, hogy sem neki, sem Trumpnak nem tetszett soha a Biden-korszakbeli megállapodások formátuma, ami rövid távú fegyverszünetekre irányult néhány túsz szabadon bocsátásáért cserébe.
  • Egy, a találkozó részleteit ismerő külügyminisztériumi tisztviselő azt mondta, hogy bár Rubio jelezte, hogy nem hiszi, hogy a lépcsőzetes megközelítés hosszú távon fenntartható, mind ő, mind Trump belátta, hogy januárban ezt így kell kezelni.

A sorok között: Netanjahu belpolitikai okokból ezt a formátumot részesítette előnyben, hogy ne kelljen elköteleződnie a háború befejezése mellett.

  • Fenntartásai ellenére Trump támogatta azt a későbbi tárgyalási fordulók során, amelyek eddig mind kudarcot vallottak.
  • Az egyetlen kivétel ez alól a kudarc alól az volt, amikor Trump megkerülte Netanjahut, hogy biztosítsa Edan Alexander amerikai állampolgár szabadon bocsátását.
  • Rubio a pénteki találkozón világossá tette, hogy továbbra sem gondolja, hogy a lépcsőzetes megközelítés a helyes, és utalt arra, hogy itt az ideje egy átfogóbb megközelítés megvizsgálásának a háború befejezése és az összes megmaradt túsz kiszabadítása érdekében – közölték a teremben tartózkodó források.

A segélyek: Trump volt az egyik első világvezető, aki nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy a palesztinok éheznek Gázában, de elődjénél sokkal kevésbé kritikusan viszonyult Izrael politikájához, amely korlátozza a segélyek bejutását.

  • Trump kiállt az Izrael által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) mellett, amelynek célja, hogy egy amerikai magáncégen keresztül, és ne az ENSZ-en keresztül juttasson be segélyeket Gázába, annak érdekében, hogy a Hamász terrorszervezet ne kaparinthassa meg őket.
  • Bár a GHF-nek sikerült élelmiszerrel ellátnia a lakosság egy részét Gázában, több száz palesztin halt meg, miközben a segélyközpontokba tartottak.

Nemzetközi figyelem: A gázai humanitárius helyzet a 20 hónapja tartó háború alatt soha nem volt ilyen rossz. A Hamász terrorszervezet által ellenőrzött Gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt hetekben 122 palesztin halt éhen. A háború kezdete óta a palesztin halottak száma megközelíti a 60 000-et.

  • Szinte az összes nyugati vezető egyre kétségbeesettebben sürgeti Izraelt, hogy állítsa le a harcokat és engedélyezzen még több segélyt – ami Trump „fejezzék be a munkát” üzenetét még inkább keményebbé teszi.
  • „A Gázában tapasztalható humanitárius katasztrófának most véget kell vetni” – áll Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság pénteki közös nyilatkozatában. „Elfogadhatatlan, hogy megvonjuk a civil lakosságtól az alapvető humanitárius segítséget.”

A lényeg: Izrael és az Egyesült Államok egy diplomáciai szigeten tartózkodik, és sok szövetségesük közösen felelősnek tartja őket a szörnyű helyzetért.

  • Legalább a kormányzat egy része a magánbeszélgetéseken elismeri, hogy a stratégiájuk nem működik. De még nem döntöttek arról, hogy változtatnak-e rajta, és ha igen, hogyan.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Stratégiaváltás Gáza ügyében first appeared on Új Kelet Live.