ujkeletlive
Gáza – túszok, és politikai patthelyzet
Az Iszlám Dzsihád tegnap este újabb propaganda videó révén adott életjelet az október hetedikei támadások során elhurcolt Rom Braszlavszkiról, miközben a terrorszervezet azt állítja, hogy a felvétel még azelőtt készült, hogy másfél héttel ezelőtt megszakadt a kapcsolat fogvatartóival.
A közel két éve fogságban tartott, lelkileg és fizikailag a végsőkig kínzott Rom családja nem járult hozzá a felvétel közzétételéhez, kizárólag egy képkockát engedélyezett terjesztésre a média számára.
„Mélyen megrendültünk. Sokan beszélnek arról, mi történik Gázában, az éhezésről – én pedig szeretném megkérdezni mindazokat, akik az éhezésről beszélnek: látták a mi Romunkat? Nem kap enni, nem kap gyógyszert. Egyszerűen megfeledkeztek róla. Hat percnyi videó, ennyi kellett ahhoz, hogy Rom összeomoljon a kamera előtt, de már 664 napja van ott.
Sikerült megtörniük őt. Még a legerősebb embernek is van egy töréspontja. Rom a túszok példája. Mindenkit haza kell hozni – most!
Azonnali találkozót követelünk a biztonsági szervek vezetőivel. Találkozót akarunk a politikai és katonai vezetéssel – a katonai hírszerzés vezetőjétől, a védelmi miniszteren át a miniszterelnökig. Nem értjük, mit csinálnak egész nap a Kneszet bizottságaiban – beszélgetnek? Vitatkoznak? Rom már közel két éve van ott, és még csak egy telefonhívást sem kaptunk tájékoztatásul.
Kérjük, hogy Witkoff megbízott nézze meg ezt a videót. És kétségbeesett kéréssel fordulunk Trump elnökhöz: hozza haza a fiunkat,” – áll a szülők közleményében.
Az Iszlám Dzsihád a múlt héten közölte, hogy megszakadt a kapcsolat Rommal, és fogvatartóival, a kijelentés hitelessége azonban vitatott, hiszen korábban már többször állítottak alaptalanul hasonlókat, állítólag elvesztett vagy meggyilkolt túszokról.
A tegnapi felvételen kívül több mint három hónappal korábban kapott a család életjelet fiúkról. Szülei akkor úgy nyilatkoztak, – „senki sem tudja, hol van Rom – sem a hadsereg, sem a Dzsihád. Egyedül azt tudjuk, hogy egyedül tartották fogva.”
Akkor, 588 nappal azután, hogy elrabolták a Nova fesztiválról, Rom azt mondta a felvételen – „már több mint másfél éve tartanak fogva Gázában, másfél év szenvedés és pokol, nap mint nap. Ami velem történni fog, az nagyon egyszerű: meg fogok halni, és egy gödörbe fognak dobni.”
Rom egyike volt azoknak, akik megpróbáltak másokat kimenteni a Nova fesztivál helyszínéről a terroristák mészárlása közepette. Édesanyjával a délelőtt folyamán még tudott beszélni, és azt mondta, hogy jól van, és néhány órán belül otthon lesz. Biztonságba helyezett két fiatal nőt, majd mindkét kezén megsérült, – állították azok a túlélők, akik látták. Majd addig folytatta a mentési kísérleteket, amíg a terroristák foglyul ejtették, és az övezetbe hurcolták.
A gázai fogságból februárban szabadult Szása Trufanov elmondása szerint, – „nem tudok elszakadni a még Gázában fogságban lévőktől, a hátrahagyottaktól. Sokat gondolok a barátaimra, különösen egy olyan személyre, akivel rövid időre találkoztam a fogságban, a neve Rom Braszlavszki. Rom, remélem, a hangom fényt és reményt ad neked a sötét helyen, ahol vagy. Szeretném, ha tudnád, hogy jómagam, barátaid, családod és egész Izrael imádkozik érted, és mindent megtesznek, hogy biztosítsák a szabadulásodat.”
Witkoff egyelőre Izraelben marad, a tűzszüneti megállapodás nincs terítéken
Az izraeli koalíció nem lát különösebb esélyt a túszalku megkötésére. A Ynet által idézett magasrangú politikai forrás szerint – „többé nem lesz részleges megállapodás,” – utalva a Fehér Házban körvonalazódó koncepcióváltásra.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter azonban túszszabadítás helyett a gázai háború kiterjesztését helyezik előtérbe, miközben megerősítésre került, hogy a 60 napos harcok ideiglenes szüneteltetése, illetve a fogvatartott túszok mintegy felének kiszabadítása ellenében átfogó megállapodásra irányuló tárgyalásokra térnek át, ami még inkább reménytelennek tűnik, mivel Izrael nem változtatott feltételein – azaz Gáza demilitarizálása, és a Hamász vezetőinek száműzése mellett, a hadsereg kivonását az övezetből szintén elutasítja.
Egy másik következmény, miszerint a háború befejezésére vonatkozó garanciákkal kapcsolatos vita megszűnik, mivel a megállapodás ténye értelemszerűen a háború végét jelentené, ami a miniszterelnök számára szintén nem elfogadható, hiszen kormánya összeomlásához vezetne. Amennyiben mégis, a túszok kiszabadításáért cserébe a Hamász által kért túlságosan nagyszámú „súlyos” palesztin fogoly elengedése szintén nem elfogadható opció a koalíción belül.
Összességében – az ultraortodox kilépése miatt eleve 60 mandátumra csökkent Netanjahu-blokkban, legfeljebb az ellenzékben ülő askenázi háredi Jahadut HaTora, illetve a félig meddig kilépett szefárd Sász szavazná meg a túszalkut, illetve a vele járó gázai háború befejezését, míg a Likudon belül természetesen a miniszterelnök szava a döntő.
A leginkább személyes politikai indokok miatt visszakozó Netanjahu szándékaira először Marco Rubio amerikai külügyminiszter tett utalást, amikor közölte izraeli tisztviselőkkel, hogy a Fehér Ház a részleges alku helyett egy átfogó megállapodást támogat.
Az elmúlt napokban egyre inkább súlyosbodó diplomáciai elszigetelődést figyelmen kívül hagyva Szmotrich egy telepes konferencián viszont ismételten hangsúlyozta, miszerint – „világosan és félreérthetetlenül kijelentem – többé nem lesznek tárgyalások a Hamásszal tűzszüneti megállapodásról. Ezentúl az egyetlen lehetséges megállapodás a Hamász feltétel nélküli megadása, összes túszunk feltétel nélküli visszaadása, a fegyverek letétele, Gáza demilitarizálása, a Hamász tagjainak száműzése és annak lehetővé tétele, hogy bárki, aki el akarja hagyni Gázát, megtehesse,” – közölte a pénzügyminiszter, miközben a háttérben az övezet annektálására, illetve a Júdea és Szamáriai vitatott területek szuverenitásának kiterjesztésére készül.
A Hamász legújabban azt hangoztatja, hogy „azonnal készek a tárgyalások felújítására, amint a humanitárius válság, és az éhínség Gázában véget ér, illetve a segélyek céljukhoz megérkeznek.” Másrészről, a Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma hangsúlyozta, hogy a teljes körű megállapodásról szóló döntést már régen meg lehetett volna hozni, és nem csak most, amikor a túszokat 664 napja tartják fogva, hozzátéve, miszerint hónapok óta azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy átfogó megállapodás keretében az összes fogvatartott kiszabadítása érdekében tárgyaljanak, akár a háború befejezése árán.
„Az átfogó megállapodásra való törekvés, amely az összes túszt egyetlen megállapodás keretében hoz haza, már régen a valóság elkerülhetetlen része volt. A túszok családjai támogatják Trump elnököt és Witkoff megbízottat – „néhány napon belül újra történelmet írhatnak, véget vethetnek a harcoknak, és átfogó megállapodást hozhatnak létre az összes túsz szabadon bocsátására.’ Ez Izrael egyértelmű érdeke. Izrael és az egész világ polgárai várják a híreket. A túszok ideje fogy. Véget kell vetni ennek a rémálomnak, és egy átfogó megállapodással kell kiszabadítani az összes fogvatartottat,” – áll a fórum közleményében.
Eközben, a gázai háború kilátástalansága, és a kormány döntésképtelensége miatt egyre több szövetséges ország jelentette be, hogy amennyiben szeptemberig nem lesz változás az ENSZ Közgyűlés keretében elismerik a palesztin államot. Közöttük, az eddig sziklaszilárdan a zsidó államot támogató Németország is változtatott álláspontján, azt követelve, miszerint – „garanciákat kérünk, hogy nem lesz kitelepítés, és annektálás.”
Johann Woodfall német külügyminiszter jeruzsálemi látogatása során arra figyelmeztetett, hogy „az izraeli elszigetelődés veszélye áll fenn, és én ezt próbálom megakadályozni. Sok ország tervezi a palesztin állam elismerését előzetes tárgyalások nélkül, de Németországnak más a véleménye. A palesztin állam elismerését a folyamat végének tekintjük, amelynek hamarosan el kell kezdődnie. Garanciákat kell kapnunk Izraeltől, hogy nem lesz aktív kitelepítés és annektálás. Kritikus ponton vagyunk, hogy megakadályozzuk a szakadást Izrael és az Európai Unió között,” – tette hozzá, de úgy tűnik erőfeszítései ezidáig sikertelennek bizonyultak.
A nyilatkozataiban meglehetősen ingadozó Donald Trump elnököt amikor legutóbb arról kérdezték újságírók, miszerint egyetért-e Marjorie Taylor Greene republikánus képviselőnővel, aki gázai népirtással vádolta Izraelt, azt válaszolta – „szörnyű, ami ott történik. Ez egy szörnyű dolog. Az emberek nagyon éheznek,” – közölte Trump.
Gazdaság, és diplomácia – Trump 15%-os vámot vet ki Izraelre
Órákkal a korábban bejelentett vámpolitikai tervének három hónapos lejárta előtt Donald Trump elnök átfogó rendeleteinek megfelelően 15%-os vámot vetett ki Izraelre. A rendelkezés már a mai naptól érvénybe lépett.
Az elnök különböző érintett országokra vonatkozóan egy egész sor, különböző mértékű – 10–41% közötti vámtarifát jelentett be, az izraeli 15% mindössze két százalékponttal enyhébb az eredetileg áprilisban bejelentett értékhez képest.
Tekintettel az izraeli kormány gázai háború lezárására irányuló ellenkezésére, Trump döntése borítékolható volt, ezért az elmúlt hetekben több magas rangú izraeli tisztviselő, – élükön Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, Nir Barkat gazdasági és ipari miniszter, valamint Avi Szimhon professzor, a nemzeti gazdasági tanács vezetője, aki egyben Netanjahu gazdasági tanácsadója, igyekeztek kedvezőbb döntést elérni a Fehér Házban, de úgy tűnik nem sok sikerrel.
Korábbi washingtoni útján maga Netanjahu is próbálta meggyőzni az elnököt, azzal érvelve hogy vegye figyelembe az ország különleges, két éve háború sújtotta helyzetét, arra kérve, hogy az eredetileg tervezett 17%-nál jóval kedvezőbb vámot határozzon meg. Az optimista legfeljebb 10%-os vám (eredetileg nulla volt) helyett azonban Trump 15% mellett döntött.
Keserű vigaszt jelenthet, hogy nem Izrael az egyetlen ország, amelynek jelentős kompenzációt kell fizetnie, az állítólagos „deficit” miatt.
Ilymódon Kanada 35%, India 25% jelentősen megemelt tarifái ellenében, az Egyesült Királyság nevében Keir Starmer miniszterelnöknek sikerült megegyezni 10%-os alapszintű vám kivetésében; hasonló a helyzet Brazília estében is.
Vietnám szintén megegyezett Trumppal, így az eredeti 46% helyett, mindössze 20% vámot kell fizetnie; emellett az utolsó pillanatban Dél-Koreával kötött kereskedelmi egyezmény szerint Trump 15%-os vámtarifát jelentett be a dél-koreai importtermékekre, hasonló mértékben, mint az Európai Unióval és Japánnal kötött megállapodásokban rögzítettek.
A Fehér Ház továbbá 15%-os vámtarifát jelentett be – Afganisztán, Bolívia, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Costa Rica, Kongó, Ecuador, Angola, Ghána, Izland, Fidzsi szigetek, Venezuela, Jordánia, Törökország és más országok esetében.
Nem sokkal azután, hogy feloldotta a szankciókat Trump Szíriát 41%-os vámmal sújtja, Svájc 39%, Szerbia, és Irak 35%-os vámtarifa alá tartozik, míg 30%-os vámot vetnek ki Algériára, Boszniára, Líbiára és Dél-Afrikára.
A nagy kérdés, Kína esetén nem sikerült megegyezésre jutni a feleknek, így többszöri módosítás után egyelőre marad a Kínát sújtó 30%-ra emelt amerikai tarifa, cserébe az Egyesült Államok 10%-os vámot fizet a Kínából érkező árukra.
The post Drámai felvétel a gázában fogvatartott Rom Braszlavszkiról; és Trump 15% vámot jelentett be Izraelre first appeared on Új Kelet Live.
