– A hosszú élet elkötelezett hívei szerint akár százhúsz évig is élhetünk. Reális cél ez?
– Ez nem csak egy vízió vagy cél, hiszen a Nature tanulmányai alapján az emberi élet biológiai határa épp százhúsz év körül lehet, amennyiben minden betegséget el tudunk kerülni, és valakinek módja van arra, hogy jó egészségügyi rendszerben éljen. A magam részéről legalább száz évig szeretnék élni, de úgy, hogy akkor még elmegyek turistaként a Marsra. Feltételezve, hogy nem ágyon fekve, betegen tolnak be, hanem – akár egy exoskeleton robottal körülöttem – saját lábon lépek be az űrhajóba.
Szerintem igazából nem az a fontos, hogy mire vagyunk képesek biológiailag, hanem hogy van-e víziója minden egyénnek arról, hogy hogyan képzeli el a jövőbeli énjét. Ugyanis vannak erre vonatkozó kutatások. Aki a jövőbeli énjével szorosabb kapcsolatban van, több empátiával gondol rá és élénkebben tudja elképzelni, az általában jobb döntéseket hoz. Például könnyebben mond nemet olyan dolgokra, amiket később megbánna, és kevesebbet fogja tologatni a feladatait, mert van egy állandó kommunikáció a mai és jövőbeli énje között. Egy tanulmány kifejezetten arról szól, hogy konkrétan egészségügyi előnyei vannak annak, ha pozitív kapcsolatot ápolunk jövőbeli énünkkel. Szerintem itt ennek a víziónak van jelentősége, nem pedig annak, hogy valójában tudományosan, technikailag mit tudunk elérni az életminőségünk és élethosszunk kitolásában.
– Melyek a legfontosabb – esetleg mesterséges intelligencián alapuló – technológiai innovációs eredmények jelenleg, azok, amelyek mégis befolyásolhatják az emberi élettartamot?
– A legfontosabb dolog, ami az egészségügyre befolyással lesz, nem technológiában gyökeredzik. A páciensek felemelése, bevonása a döntéshozásba sokkal nagyobb fontosságú, mint bármilyen egyedi technológia. Különben ha ő maga nem része az orvosi folyamatnak, nem várhatjuk el, hogy hűen kövesse a javaslatokat, gyógyszerszedést akár. Ha csupán szabályokat, követelményeket és utasításokat kell betartania, de nem magyarázzuk el, hogy miért, az nem helyes.
De ha technológiát kell mondanom, akkor nyilván a mesterséges intelligencia (AI) messze kiemelkedik. Az AI gyakorlatias része. Tehát olyan alkalmazások, amelyekkel bőrelváltozást lehet lefotózni, és az AI segít megmondani, hogy van-e olyan ok, amely miatt orvoshoz kell mennünk. Ezek a Skin-checking applikációk Magyarországon is jelen vannak és áttörték a mainstream határait. Vagy a ChatGPT-hez hasonló generatív AI-modelleknek most már 500 millió feletti a felhasználói száma. Lassan milliárdnyi felhasználó használja, egyértelműen orvosi egészségügyi célokra is. Ha pedig az orvosi oldalt kell néznem, akkor mi elemeztük a The Medical Futurist-nél az AI alapú orvosi technológiákat, és egyértelműen látszik, hogy a radiológia messze a győztese ennek a forradalomnak. Hiszen rengeteg adat, kép, vizuális lelet, CT, röntgen, MR készül, amelyeket az AI segítségével gyorsabban és pontosabban értelmezhetünk. Úgy látjuk, hogy a legtöbb eredmény egyelőre radiológián kívül, az onkológiában és kardiológiában várható.
A teljes interjú a Házipatika oldalán olvasható.
