ujkeletlive
Leállás, túszalku és ellentmondások
A túszok családjait képviselő szervezők által meghirdetett egész napos sztrájk és tömeges tiltakozások résztvevői tegnap este csatlakoztak a tel-avivi Túszok Terén tartott központi gyűléshez. A minden eddiginél nagyobb százezres tömeget vonzó tüntetésen átfogó túszalkut, és a gázai háború befejezését követelték, a felszólalók között Rom Braszlavszki édesapja hangsúlyozta, hogy tehetetlenül nézi, amint fia „elsorvad,” amint azt a néhány nappal korábban a Hamász által közzétett felvételen látszik.
„A fiamnak nincs ideje,” – szólított fel, hozzátéve – „az egész ország látta, minden vezető látta, de a kabinet úgy döntött, hogy kiterjeszti a háborút, és magukra hagyja őket.”
A tegnap esti tüntetésekkel egyidőben a londoni székhelyű Asharq Al-Awszat arab újság jelentése szerint a gázai fegyveres csoportok a még életben lévő túszok szállítását fontolgatják Gázavárosba, válaszul a politikai döntés végrehajtására készülő legújabb hadműveletre, melynek célja az övezet teljes megszállása.
Korábbi elutasítása ellenére Ejál Zamir vezérkari főnök a Gideon szekerei hadművelet Gázaváros megszállására irányuló kiszélesítésének tervét jóváhagyta. A küszöbön álló katonai offenzíva hátterében a közvetítők egy valamilyen áthidaló megállapodás érdekében tárgyalnak a felekkel. Egyiptom és Katar által javasolt újabb tűzszüneti megállapodás tervezetét a Hamász megkapta, Izrael pedig a terrorszervezet válaszára vár – miközben a koalíció, és élén Binjámin Netanjahu miniszterelnök biztos lehet abban, hogy a terrorszervezet elfogja utasítani követeléseit – különösképpen a megadás, és a teljes lefegyverzés mellett, az összes fogvatartott túsz elengedése feltételeit.
A túszok Gázavárosba szállításának terve az elvileg még életben lévő 20 fogvatartott túlélésének esélyeit lenullázza, mivel a politikai döntés szerint Izrael a lakosság kitelepítését, és a város katonai megszállását egyaránt tervezi.
A hadsereg részéről véglegesített terv végrehajtása a miniszterelnök illetve a biztonsági kabinet jóváhagyását követően kezdődik el.
Netanjahu koalíciójának radikális partnerei nyomására kijelentette, hogy mindenképpen szándékában áll a teljes gázai övezet elfoglalása – kvázi katonai adminisztráció bevezetése, ugyanakkor a héber médiában idézett amerikai források szerint Washington egy átfogó megállapodás kidolgozásán dolgozik, amely fokozatosan lépne életbe – az első szakaszban tíz túsz szabadulhatna ki, és ami végül elkerülhetetlenül a háború befejezéséhez vezetne. Eközben a kormányon belül sincs teljes egyetértés „a mindent vagy semmit,” azaz az összes túsz azonnali elengedését, és utána a háború folytatását jelentő megállapodás kizárólagosságát illetően. A védelmi vezetők, és Tzahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó szerint részmegállapodás – a fele túsz kiszabadításával, is elfogadható lenne, Becalel Szmotrics (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter azonban ragaszkodik a teljes megszálláshoz, és felszólította a miniszterelnököt, hogy utasítsa a hadsereget az „egyszeri, végleges győzelemre.”
Politika – választások árnyékában
A sorozási törvény hiányában a kormányból kilépő ultraortodoxok miatt Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek jelenleg 60 mandátumos koalíciója van, ami kérdésessé teszi ugyan a törvényhozást, de egyelőre a Kneszet politikusai nyári szünetet tartanak, ugyanakkor az őszi ülésszak várható stagnálása ellenére, a háredi pártok várhatóan nem fogják kezdeményezni a parlament feloszlatását.
Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter a gázai háború folytatására irányuló többszöri fenyegetései ellenére sem lépett ki a kormányból, ami valóban új választások kiírásához vezetne, ettől függetlenül mindenre felkészülve a miniszterelnök több konzultációt is kezdeményezett arra az esetre, ha mégis kénytelen lenne feloszlatni a Kneszetet.
A Ynet hírportál politikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, Netanjahu ismételten közös listán való indulásról akarja meggyőzni a két rivális, Szmotrichot és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági minisztert, nem felejtve ki, a legutóbbi választásokon hozzájuk csatlakozó Avi Maozt és Noam mini pártját.
Emellett, a miniszterelnök fontolgatja egy olyan „műpárt” felállításának lehetőségét is, amely bevonzaná mindazokat a kiábrándult jobboldali szavazókat, akik elpártoltak a Likudtól. Az új párt élére Joszi Cohen volt kémfőnök, illetve Ofer Winter, a hadsereg volt vezetőjének neve is szóba került, de nem valószínű, hogy akár egyikük is alkalmas lenne a következő választásokon visszatérő Naftali Bennett volt miniszterelnök, vagy Avigdor Liberman (Jiszráel Bejtenu) jelentős gyengítésére, és főleg nem biztos, hogy egyáltalán teljesíteni tudná a magas bejutási küszöböt.
Egyelőre a Gideon Sza’ar féle fúzió vehető biztosra, aki a bukást elkerülendő kis pártjával vissza akar lépni a Likudba, miközben a hatalom kézben tartása érdekében, Netanjahu el akarja kerülni, hogy választásokat tartsanak a Likud Központi Bizottságának új tagjai számára.
A 12-es csatorna tegnap este közzétett közvélemény kutatása szerint a Likud támogatottsága csökkent, míg Gadi Eizenkot kiválása miatt Beni Gantz Nemzeti Egység pártja nem éri el a választási küszöböt, amennyiben ma tartanák a választásokat. Gantz volt már hasonló kutyaszorítóban, de végül várakozáson felül teljesített, ezért korai még leírni, főleg azért, mert egyelőre nem tudni, hogy a következő választásokon milyen szövetségek fognak létrejönni.
A felmérés egyébként Eizenkot lehetséges közös listás esélyeit helyezi előtérbe, így Netanjahu Likud pártja 24 mandátumon áll, három helyet veszítve a legutóbbi felmérés óta; Naftali Bennett volt miniszterelnök – 20, Eizenkot – 12 mandátumra lenne jogosult. Továbbá Avigdor Liberman Jiszráél Beitenu pártja – 11; Jáir Golan Demokraták pártja – 11;. emellett a szefárd ultraortodox Sász – 8; Jáir Lapid Jes Atid pártja – 7; míg az askenázi ultraortodox Jahadut HaTora – 7; Itamar Ben-Gvir Ocma Jehudit pártja – 5 mandátumot szerezne, akárcsak a két arab párt, a Hadas-Ta’al és a Ra’am. Végezetül Becalel Szmotrics Vallásos Cionizmus pártja a küszöböt átlépve 4 parlamenti helyre lenne jogosult, ami nem jelent biztos bejutást.
Összességében – az ellenzék 61 mandátumos szűk többséggel kormányt tudna alakítani, míg a jelenlegi koalíció 49 mandátumot szerezne, a maradék 10 mandátum az arab pártok között oszlik meg.
A felmérés szerint amennyiben Eizenkot a Jes Atid párttal listavezetőkénr közösen indulna – 17 mandátumot kapna; amennyiben Bennetthez csatlakozna a lista második helyezettjeként, legnagyobb pártként 27 mandátummal jutnának be a Kneszetbe, amennyiben most lennének a választások
The post Tömeges tüntetések, bizonytalan túszalku, és a politikai esélyek first appeared on Új Kelet Live.
