A gázai offenzíva ára, és az ultraortodox pártok további követelései

ujkeletlive

Gázai offenzíva – védelmi és politikai szempontok szembenállása

Magasrangú izraeli biztonsági tisztviselők, és vezető miniszterek az elmúlt hetekben többször is próbálták meggyőzni Binjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy a gázai megszállás, és a háború kiterjesztése helyett inkább használja ki a kínálkozó lehetőséget, és egyezzen bele az ideiglenes túsz- és tűzszüneti megállapodásba, jelentette a Wall Street Journal izraeli belső forrásokra hivatkozva.

Kormánya radikális partnereinek követeléseit részesítve előnyben, és figyelmen kívül hagyva a védelmi rendszer szakértői, illetve a katonai vezetők ajánlásait, az egyre erőteljesebb társadalmi ellenállást, és a nemzetközi kritikákat, Netanjahu a mindent vagy semmit, azaz a kiterjesztett hadművelet folytatása mellett döntött.

A Gideon szekerei 2.0 újabb offenzíva a Hamász elpusztításának homályos célján kívül más stratégiai útmutatással azonban a hadsereg számára sem szolgál, így Ejál Zamir vezérkari főnök többször is figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a keményvonalas megszállás következménye számos buktatót, és a mintegy két millió gázai feletti felelősségvállalást vonja maga után, miközben a Hamász térdre kényszerítése kétséges.

Zamir mellett, David Barnea kémfőnök, illetve Gideon Sza’ar külügyminiszter a háború kiterjesztése helyett, akár a részleges megállapodást, és a harcok leállítását támogatva hangsúlyozták, miszerint a lehetőség szerinti legtöbb túsz kiszabadítását biztosító tűzszünetre van szükség, ami nem mellesleg a kiégett hadsereg, és az újra mozgósított tartalékosok tehermentesítését is jelentené.

A Journal jelentése továbbá megemlíti, hogy a vezérkari főnök, a Moszad vezetője, és a külügyminiszter egybehangzóan úgy vélik, hogy ki kell használni az alkalmat egy életmentő részleges megállapodás előmozdítására, ahelyett, hogy az elhúzódó műveletbe bonyolódva újabb diplomáciai, jogi és gazdasági nehézségekkel terhelnék az országot.

A figyelmeztetések ellenére Netanjahu a koalíció egybentartása érdekében, végül a háború keményvonalas kiterjesztése mellett döntött, és elutasította a Hamász egymás után bejelentett túszalku javaslatok elfogadására vonatkozó szándékát, mondván a terrorszervezet válasza újabb trükk az időhúzásra, amit nem szabad figyelembe venni. A miniszterelnök az elmúlt hónapok során kizárólag a Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff nevéhez fűződő vázlathoz ragaszkodott, és bár a Hamász múlt hónapban beleegyezett a részmegállapodásba, az új direktíva szerint Netanjahu más feltételeket helyezett kilátásba, azaz a háború befejezésének követelményét, mint a Hamász feltétel nélküli kapitulációját.

Zamir egyébként már két hónappal ezelőtt bemutatott egy prezentációt a kabinetülésen, és részletesen, oszlopokba rendezve mutatta be saját javaslatát Gázaváros ostromát rajtaütések, és anélkül, hogy bevonulnának a nagyjából egy millió gázai lakta városba. A miniszterelnök által kért vezérkari alternatíva, a Ynetnek nyilatkozó források szerint részletezi azon paraméterek szerint a veszteségeket, mint a katonák és a túszok élete, az emberi erőforrás, az övezet humanitárius válság, és a nemzetközi legitimitás.

A katonai vezetés ugyanakkor világossá tette, hogy a kabinet valójában az övezet vezetésének csapdájába kényszeríti a hadsereget, miközben nem biztosított, hogy az ostrom megtöri, és megadásra kényszerítené a Hamászt. A vezérkari főnök által bemutatott stratégia kevesebb katona és túsz életét veszélyeztetné, kevésbé ártana a legitimitásnak, kevesebb emberi erőforrást igényelne, és kisebb humanitárius válságot  okozna, de a kabinet radikális miniszterei szerint Zamir terve nem hozna döntő áttörést, és az alternatív prezentáció legfeljebb ijesztgetésnek tűnik, – áll a Ynet riportjában.

A túszalku előmozdítására a családok, és az egyre szélesebb körű támogatók Trumpra várnak, de egyelőre a Fehér Ház felől Netanjahu zöld utat kapott a harcok folytatására, annak ellenére, hogy az elnök néhány napja azt nyilatkozta, hogy a háború miatt Izrael elveszti pártjának támogatását, ezért be kell fejezni.

Mindenesetre, Witkoff  tegnap Párizsban magas rangú katari tisztviselőkkel tárgyalt az összes túsz kiszabadítását biztosító átfogó megállapodásról, és a háború befejezéséről, ahogyan Ron Dermer stratégiaügyi miniszter is telefonon egyeztetett a katariakkal, és Witkoffal, de semmilyen előrelépés nem történt, főként az izraeli álláspont miatt, és amiatt is, hogy jelenleg nincs jelentős amerikai kezdeményezés, – jelentette az Axios izraeli politikai forrásokra hivatkozva.

A gázai hadművelet legitimitása, illetve ezzel összefüggésben az ENSZ két hét múlva esedékes közgyűlésén tervezett palesztin állam elismeréséhez számos Izraellel szövetséges ország csatlakozása miatti viták közepette, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter bejelentése a ciszjordán (Júdea és Szamária) területek 86%-nak annektálására vonatkozóan, újabb diplomáciai válsághoz vezetett.

Az alig öt éve Izraellel az arab államok közül először normalizációs kapcsolatot létesítő Egyesült Arab Emírségek világossá tette az Ábrahám Egyezményt életre hívó Donald Trump elnök hivatala felé, hogy Izrael a tervezett annektálás révén vörös vonalat lépne át, ami a már meglévő egyezményt, és a továbbiak kiterjesztését egyaránt veszélyezteti.

Hasonlóan a gázai háború tovább folytatására vonatkozóan, izraeli politikai források azt állították, hogy Marco Rubio külügyminiszter magánmegbeszélések során jelezte, hogy nem ellenzi a tervezett annektálásokat, és a Fehér Ház sem fogja útját állni. Trump külügyminisztere, és nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap azonban kijelentette, hogy a szuverenitás izraeli kiterjesztése az említett területek felett nem végleges, és jelenleg csak a koalíció bizonyos részei tárgyalják – „nem fogok véleményt nyilvánítani róla,” – idézte az Axios Rubiót.

Az Ábrahám Egyezmény azontúl, hogy Trump féltve őrzött életműve, Netanjahut is hasonló érdemek illetik a régió stabilitását jelentő megállapodás létrejöttét illetően, ezért a fenyegető veszély elhárítása érdekében, a miniszterelnök egyelőre levette napirendi pontról Szmotrich nagyszabású tervének megvitatását a tegnapi szűkkörű koalíciós megbeszélésen. A Kan közszolgálati csatorna azonban arról számolt be, hogy több miniszter mégis felvetette a témát.

Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter azonnali Palesztin Hatóság felszámolását követelte a miniszterelnöktől, akár a szaúdi normalizáció árán. Szmotrich pedig várhatóan nem fog elállni a „maximális területek – minimális arabok” néven bejelentett tervétől. Netanjahu a megbeszélésen állítólag nem nyilvánított véleményt az ügyben, – közölte a Kan.

Vallás és politika

Költségvetés és Uman

A Gideon szekerei „B” hadművelet előkészületei során újabb 130 ezer tartalékost hívtak be szolgálatra, ezen belül Gázaváros megszállására várhatóan 60 ezer tartalékost, és öt reguláris hadosztályt vetnek be a harcok során.

A kiterjesztett háború előrelátható költsége – 20-25 milliárd sékel, ilymódon újabb költségvetési módosításra, és a plénum három olvasatban történő jóváhagyására van szükség.

A sorozási mentességet biztosító törvény elbukása miatt a kormányból kilépő ultraortodox frakciók szavazata nélkül Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem tudja megoldani a háború kiterjesztésének finanszírozását. Így a miniszterelnök tegnap tárgyalásokat folytatott az askenázi Jahadut HaTora frakció Degel HaTora ágának képviselőjével, Mose Gafnival.

Netanjahu célja az ultraortodoxok meggyőzése a háborús költségvetés módosításainak támogatására, Gafni pedig szavazatukért cserébe a sorozás alóli mentesség törvényének biztosítása, valamint a hárediknek szánt „Új Horizont” költségvetés biztosítását követeli.

A Kan közszolgálati médiának Gafni irodája megerősítette a találkozót a miniszterelnökkel, hozzátéve, hogy a megbeszélés valóban a védelmi keretről szólt, de a két dolog (sorozás) nem áll szemben egymással, illetve hangsúlyozták, miszerint – „a Tóra nagyjai fognak minket irányítani abban, hogyan járjunk el a költségvetés ügyében.”

A tegnapi esti hírek szerint azonban az ultraortodox frakciók azzal fenyegetőznek, hogy amennyiben a miniszterelnök nem biztosítja törvény formájában a sorozási mentességet, az őszi törvényhozási szünet után, októberben szavazást kezdeményeznek a Kneszet feloszlatásáról.

Legutóbb, az iráni hadművelet előtt hasonló fenyegetés mellett az ultraortodoxok végül elálltak a kormány megbuktatásától, ezért a törvény nem ment át, és legközelebb csak fél éves terminus után tűzhető napirendre a plénum előtt. Az egyetlen mód a szavazás előrehozására, ha több mint 61 képviselő fordul a Kneszet elnökéhez, és a hírek szerint a hiányzó szavazatokra az ultraortodox állítólag hajlandóak lennének. Bár nem valószínű, de ha mégis végleges kenyértörésre kerülne sor, a Kneszet feloszlatásáról szóló szavazást leghamarabb október 19-én tarthanák meg.

Addig is az ultraortodoxok más irányú követeléseinek teljesítéséről számolt be a héber média.

A zsidó újév közeledtével várható tömeges umáni látogatásokat megelőzően Moldova 10 millió sékel letétet követel logisztikai, és biztonsági költségek fedezésére miközben a haszidok áthaladnak az országon Nachman rabbi sírjához. A várható tömeges kiutazásokat idén azonban veszélybe sodorhatja a katonaszökevény háredi jesivatanulókra kiadott körözési parancs, ami fokozott reptéri ellenőrzéssel jár, így az ultraortodox frakciók amnesztiát követelnek a kormánytól az utazások idejére.

Emellett, a korábban bejelentett 10 milliós támogatás várhatóan a duplájára fog emelkedni, mivel Izrael ideiglenes terminált létesít a kisinovi repülőtéren, illetve az említett 2,6 millió dollárt is kénytelen kifizetni Moldovának. Ez utóbbi összeg, azonban nem tartalmazza a biztonsági, rendőrségi, fordítói, és egyéb költségeket, amelyek várhatóan további mintegy 7 millió sékelt emésztenek fel. Emellett, Izrael 90 biztonsági személyt, 24 rendőrt, és 50 tolmácsot küld a helyszínre, – nyilatkozta két kormányzati forrás a 12-es csatornának.

The post A gázai offenzíva ára, és az ultraortodox pártok további követelései first appeared on Új Kelet Live.