ujkeletlive
Kushner ismét az amerikai külpolitika középpontjában
Donald Trump veje, Jared Kushner az elnök első hivatali ideje alatt, mint közel-keleti tanácsadója jelentős szerepet vállalt a régió normalizációs folyamatainak megvalósításában. A tavalyi győztes választásokat követően, azonban előre közölte, hogy nem kíván semmilyen tisztséget betölteni apósa új kormányában.
Az Öböl-menti országok, és különös tekintettel a szaúdi vezetéssel kiváló kapcsolatokat kiépítő Kushner, a Fehér Ház régióbeli nagyszabású terveit a háttérben segítette, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor lép ismét hivatalos minőségben is a tettek mezejére.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök washingtoni támogatással az övezet teljes megszállására, és ezen belül Gázaváros elfoglalására és elpusztítására irányuló szárazföldi hadművelete közepette, Trump a háttérben igyekszik, elsősorban az összes fogvatartott túsz már az első napon történő elengedését biztosító megállapodást elérni a felek között.
Emellett, a Fehér Ház az úgynevezett „háború utáni” napok kidolgozását is felvállalta. Kushner, bár magán-ember státuszát nem adta fel, ugyanakkor köztudottan együttműködik Tony Blair volt brit miniszterelnökkel a gázai újjáépítési terveken, és részvétele a túszalku-javaslat közvetítésében is egyre nyilvánvalóbb.
A múlt hét végén a Hamásznak eljutott amerikai javaslat, ami Trump szerint hamarosan valósággá válik, a háború befejezésére irányuló tárgyalások fokozását is jelenti. Ilymódon, Kushner tegnap Miamiban találkozott a Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff társaságában Netanjahu főtanácsadójával, Ron Dermer stratégiaügyi miniszterrel, – jelentette az Axios több forrásra hivatkozva.
A megbeszélés célja egy új amerikai javaslat megvitatása volt a háború lezárására, és az ezt követő időszakra vonatkozóan. A miami találkozó előtt, két héttel ezelőtt Kushner és Blair, Witkoffal együtt Trump hivatalában ismertették először az egyelőre még csak körvonalazódó gázai háború utáni tervet. A találkozóra egyébként Dermer is meghívást kapott.
Az Axios riportjában is megemlített legújabb amerikai javaslat, amit a Hamász terrorszervezettel ismertettek, állítólag tartalmaz egy olyan záradékot is, ami Izrael számára nyújt biztosítékot, az övezet hosszútávú katonai ellenőrzésére.
A záradék ugyan megjegyzi az izraeli csapatok kivonását Gázából, mondván – hogy „teljes izraeli kivonulásra kerül sor – kivétel nélkül, beleértve a Gáza és Izrael közötti határ menti övezetet is, feltéve, hogy az új gázai kormány képes lesz biztosítani a rendet és a biztonságot.” Izrael szerint az új gázai kormány nincs a láthatáron, így a biztonság feltétele sem fog megvalósulni, miközben a záradék sem követeli a határidőhöz kötött teljes, azonnali és feltétel nélküli izraeli kivonulást az övezetből. Ezzel a záradékkal a Hamász terrorszervezet nehezen fog egyetérteni, amennyiben nem kerül bele valamilyen pontosítás, ezért kérte fel Trump vejét, hogy a háború utáni tervek kidolgozásával könnyítse meg a háború lezárását.
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás szerint, Trump háború utáni terve ugyan figyelembe fogja venni Izrael véleményét, de „nem lesz sem Bibi, sem Dermer-terv.”
Az egyelőre tárgyalás alatt álló újjáépítési tervek megvalósítása az említett amerikai javaslat megállapodás-szintű elfogadásához kötött. Trump ugyan azt állította, hogy Izrael már beleegyezett a feltételekbe, így a Hamásznak kell igent mondania. Netanjahu és koalíciójának tagjai azonban mindeddig legfeljebb csak arra tettek utalásokat, hogy a Hamász úgysem fogja elfogadni Trump fenyegetésekkel kísért, utolsónak nevezett ajánlatát.
A Hamász terrorszervezet eddig nem mondott kategorikusan nemet, két nappal ezelőtt közleményben jelezte, hogy több „amerikai ötletet” kaptak a gázai tűzszüneti megállapodás elérésére, és ezeket közvetítőkkel együtt vizsgálják. A másik közvetítő, Katar és személyesen Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök azonban erőteljes nyomást gyakorol a terrorszervezet vezetőire, hogy „pozitívan reagáljanak” Trump elnök javaslatára.
Összegezve – Izraelben arra számítanak, hogy a Hamász elutasítja a javaslatot, ami feljogosítja a hadsereget a legitimnek nevezett hadműveletre, és az övezet megszállására. A terrorszervezet ugyanakkor visszautasította, hogy „kibúvót” keresne vagy előfeltételeket szabna, és kijelentette: „olyan terep-körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a halottak kiemelését a romok alól vagy a sírhelyekről.„
A szaúdi Asharq Al-Awszat újságnak a Hamász képviselői hangsúlyozták, hogy már közölték a közvetítőkkel miszerint – „vannak túszok, akik olyan helyeken vesztették életüket, ahonnan csak akkor lehet őket kihozni, ha az izraeli hadsereg beszünteti a tüzet, hogy ki lehessen emelni őket a romok alól.” A Hamász jelezte, hogy készek néhány élő túszt szabadon engedni az első (tűzszüneti) napon – a szervezet által már elfogadott Witkoff-terv szerint –, majd meghatározott időpontban egy nagyobb csoportot, amely élőket, és holttesteket egyaránt magában foglal. Trump végső ultimátumára vonatkozóan, pedig kijelentették, hogy – „nyitottak vagyunk minden olyan megállapodásra, amely biztosítja a háború végét – bármilyen formában.”
Gyász, és a feszültség eszkalálódása miatti aggodalmak
Donald Trump elnök újabb túszalku-javaslatára vonatkozó egyelőre óvatos optimizmus ellenére, egyértelmű, hogy a továbbra is folyamatban lévő Gázaváros megszállására irányuló hadművelet kiterjesztése miatt az övezetben fogvatartottak, és a katonák élete egyaránt veszélyben van. A helyzetet tovább súlyosbítja az izraeli telepesek és a palesztinok közötti eszkalálódó konfliktus.
A tegnapi fekete hétfőn terroristák hat civilt gyilkoltak meg Jeruzsálemben, Gázában pedig négy katona vesztette életét egy élesített robbanószerkezet következtében.
A gázai offenzívát előkészítő utolsó fázis közepette, a hétfői súlyos veszteségek után felszólaló Binjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy a légierő által eddig két nap alatt lerombolt 50 gázavárosi épület „a bevezető” a készülő nagyszabású szárazföldi manőverhez, majd a város lakóit arra szólította fel, hogy távozzanak mielőtt a szárazföldi offenzíva megindul.
A jeruzsálemi buszmerénylet hat áldozata Levi Jichák Pas, Joszef David, Jáákov Pinto, Iszrael Mentzer, Mordechai Steinsteg, Szara Mendelsohn
Jáákov Pinto és Mordechai Steinsteg temetése ma lesz, míg a többi négy meggyilkoltat tegnap helyezték nyugalomra.
Az 57 éves Levi Jichák Past a Binjámin körzethez tartozó Tel Cion közösség kísérte utolsó útjára – feleségét és hat gyermeke gyászolja.
A 28 éves Alter Jiszráel HaCohen Mentzert kísérő temetési menet magas rangú és ismert rabbik vezetésével szülei Bnei Brak-i házától indult, majd a város temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Szara (Szarita) Mendelsont több százan kísérték utolsó útjára – családja és gyermekei gyászolják.
„Biztos vagyok benne, hogy vigyázni fogsz ránk, valahonnan. Biztos vagyok benne, hogy örömteli és erőt küldesz nekünk fentről. Anyu, most a Dicsőség Trónja mellett vagy. Kérlek, könyörgünk a Mennyei Atyához, szabadulást követelünk. Izrael népe eleget szenvedett, ez már túl sok. Szabadulást akarunk,” – búcsúzott tőle lánya.
A 43 éves Joszef David temetése tegnap este indult jeruzsálemi otthonából a Har HaMenuchot temető felé, ahol örök nyugalomra helyezték.
A Júdea és Szamáriában eszkalálódó feszültségre a hadsereg már korábban figyelmeztette a kormányt.
A palesztinokkal katonai összekötőként szolgáló Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) vezetője, Gasszán Alian vezérőrnagy múlt héten miniszterek egy csoportjának tartott tájékoztatóján részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek eszkalációhoz vezethetnek, mint például a nehéz gazdasági helyzet, melynek következtében a Palesztin Hatóság mechanizmusa szétesésik, valamint az uszítás fokozódása.
Megoldásként a találkozón részt vevő Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszterek a szuverenitás Júdea és Szamária területeire való azonnali kiterjesztését javasolták.
Szmotrich elmondása szerint a miniszterelnök támogatásával a közeljövőben tervezi a vitatott területek 86 százalékára vonatkozó szuverenitás kiterjesztését, válaszul a palesztin állam elismerésének kezdeményezésére, amely várhatóan ebben a hónapban az ENSZ Közgyűlés keretében kerül megszavazásra.
A koalíció egyes képviselői által többször is hangoztatott annektálás hírére, az Ábrahám Egyezmény első Izraelt elismerő országa – az Egyesült Arab Emírségek, a szaúdi trónörökössel közösen kiadott nyilatkozatban bejelentették, hogy amennyiben Izrael ciszjordán területeket annektál, Abu Dhabi kilép a Donald Trump elnök által létrehozott Egyezményből.
The post Diplomácia – Kushner a gázai háború befejezésére irányuló tárgyalások középpontjában first appeared on Új Kelet Live.