Avi/ujkelet.live
A háború 731. napja
Frontok: Ejal Zamir vezérkari főnök utasította a hadsereget, hogy emelje a lehető legmagasabbra a készültségi szintet. A lépésre azután került sor, hogy Zamir korábban a nap folyamán helyzetértékelést tartott a vezérkarral.
Zamir azt is elrendelte, hogy „a védekezés legyen a fő erőfeszítés az ünnep végéig”.
„Folyamatos készültsegben vagyunk, minden színtéren felkészülve a védekezésre és a támadásra. Továbbra is küldetésünknek tekintjük, hogy minden izraeli békében és biztonságban ünnepelhesse a szukkot ünnepét” – mondta a vezérkari főnök a hadsereg által közzétett nyilatkozatban.
Nobelt Trumpnak: A Gázában fogva tartott túszok családjai arra kérik a norvég Nobel-bizottságot, hogy ítélje a Nobel-békedíjat Donald Trump amerikai elnöknek a szeretteik szabadon bocsátásáért tett erőfeszítéseiért.
A Túszok és Eltűntek Családjainak Fóruma, amely a túszok rokonainak többségét képviseli Izraelben, közleményében azt írta, hogy ma reggel levelet küldtek a bizottságnak – amely pénteken hirdeti ki az idei díjazottat –, tekintettel az Egyiptomban küszöbön álló tárgyalásokra, amelyek Trump gázai háború lezárására irányuló tervének első szakaszának végrehajtásáról szólnak. A terv értelmében mind a 48 túszt az első 72 órán belül szabadon engednék.
Tárgyalások: Az egyiptomi Al-Qahirah csatorna szerint elindultak az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti közvetett tárgyalások a ,,fogolycsere” előkészítése érdekében. A jelentés szerint katari és egyiptomi közvetítők egy olyan mechanizmus kidolgozására koncentrálnak, amely az összes túsz szabadon bocsátásához vezet.
Az egyiptomi tárgyalások megkezdésével egy időben: Az izraeli hadsereg az esti órákban támadást hajtott végre Gázavárosban.
Kérés: Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy egy hónappal halassza el annak a petíciónak a tárgyalását, amely azt követeli, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői meglátogathassák a Gázából és Palesztin Hatóság területéről származó palesztin foglyokat és őrizetbe vetteket Izraelben.
Netanjahu a bírósághoz intézett írásbeli kérelemben azzal érvelt, hogy „bármely, ebben az ügyben jelenleg hozott döntés árthat a túszok, mind az élők, mind az elesettek hazahozatalára irányuló erőfeszítéseknek”.
Ez az első alkalom, hogy a kormány az Államügyészségen keresztül tájékoztatta a Legfelsőbb Bíróságot arról, hogy a Gázából származó palesztin foglyok és őrizetbe vettek állapotáról szóló információk közlése árthat Izrael nemzetközi helyzetének.
Deportálás: Szlovákia kilenc, Izraelben őrizetbe vett aktivistát szállított Pozsonyba hétfőn – közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy holland, kanadai és amerikai az állampolgárokról valamint egy szlovákról van szó.
Izrael korábban a nap folyamán bejelentette, hogy a gázai flottilla 171 aktivistáját, köztük Greta Thunberg klímaaktivistát, Görögországba és Szlovákiába toloncolták.
A rendőrség közölte, hogy Reyes Rigo Cervilla, a spanyol flottilla aktivistája szerdáig őrizetben marad, miután állítólag megharapott egy egészségügyi dolgozót a Ketziot börtönben.
A börtöntisztviselők szerint a nő megharapta az egészségügyi dolgozó kezét, miközben a kitoloncolása előestéjén, amelyet eredetileg mára terveztek, egy rutinvizsgálatról kísérte vissza.
A Beersevai Békebíróság bírája ma reggel további három nappal meghosszabbította az előzetes letartóztatását, miután a rendőrség tegnap este őrizetbe vette a harapást követően.
A rendőrség közlése szerint a rendőrök a Negevben található Szegev Salom rendőrőrsre vitték kihallgatásra.
Libanon: Az izraeli hadsereg délután dróncsapással likvidálta Dél-Libanonban a Hezbollah terrorszervezet légvédelmi egységének egyik prominens tagját.
Hasszán Atwi feleségével együtt vesztette életét az autójukat célzó támadásban Zebdine-ben, Nabatieh külvárosában.
Atwi „jelentős tudásforrás” volt a Hezbollahban, és ő vezette az infrastruktúra újjáépítésére és a felszerelések beszerzésére irányuló erőfeszítéseket a légvédelem számára. A hadsereg szerint kapcsolatot tartott fenn azokkal az iráni tisztviselőkkel is, akik légvédelmi rendszereket szállítottak a Hezbollahnak.
Atwi tevékenysége „megsértette az Izrael és Libanon közötti megállapodásokat”, és meggyilkolása csapást mért a Hezbollah újjáépítési erőfeszítéseire.
Az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre a nap folyamán Libanon keleti részén, a Beqaa-völgyben. A célpontok között több Hezbollah katonai tábor volt, ahol a terroristák gyülekeztek.
A Hezbollah telephelyeit a terrorszervezet elit Radwan erő egysége használta kiképzésre és Izrael, valamint az izraeli erők elleni támadások tervezésére.
Júdea: Két tartalékos katonát elbocsátottak, miután súlyos erőszakot alkalmaztak egy palesztinnal szemben a Hebron közelében található Dura faluban, amikor egy hadműveleti tevékenység során megrugdosták és megverték. A katonák tettéről készült felvétel megjelent a palesztin médiában. A katonai rendőrség nyomozást indítottak a két katona ellen.
,,Az Izraeli Védelmi Erők súlyosnak tekinti a harcos viselkedését, amely ellentétes az Izraeli Védelmi Erők értékeivel. A katonákat felfüggesztették feladatkörükből, és azonnal megszüntették tartalékos szolgálatukat” – közölte a hadsereg szóvivője.
Hangulat: Az Izraeli Demokrácia Intézet közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 66 százaléka szerint eljött az ideje a gázai háború befejezésének, míg 27 százalékuk úgy gondolja vagy biztos benne, hogy még nem jött el az idő, és hét százalékuk bizonytalan ebben.
A 66%-os adat 13 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a válaszadóknak ugyanezt a kérdést tették fel.
A legfőbb ok, amiért az izraeliek szerint a háborúnak véget kell vetni, a túszok veszélyeztetése.
Az izraeliek 64 százaléka gondolja úgy, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek vállalnia kellene a felelősséget az október 7-i támadásért, és le kellene mondania, akár azonnal (45%), akár a háború után (19%).
Vallás, állam és hadsereg: Néhány héttel ezelőtt a 13-as csatorna beszámolt az Izraeli Védelmi Erők ultraortodox állományában kiadott új utasításokról, amelyek többek között tartalmazzák a nők belépésének tilalmát az ultraortodox katonai bázisokról, és tegnap este kiderült, hogy ezeket a parancsokat többek között egy külső rabbikból álló testület fogja betartatni.
A szigorú vallási szabályok, amelyeket az ultraortodox rabbik felügyelhetnek: nők nélküli bázisok, csak micvákat betartó parancsnokok, a katonák kötelező Tóra tanulmányozása és az imádkozások, a sabbat megtartásának kikényszerítése.
Több hónapos megbeszélések után az izraeli hadsereg úgy döntött, hogy végrehajtja a vitatott lépést, amely számos liberális szervezet részéről is kritikát váltott ki, és amelynek célja az Izraeli Védelmi Erők és az ultraortodox szektor közötti bizalom növelése.
A 13-as csatornán megjelent cikk után széles körű kritika érte a hadsereget, mondván, ezek a parancsok a nők katonai szolgálatból való tényleges kizárásához vezethetnek, és ezek a lépések illegálisak és erkölcstelenek. A kritika szerint a parancsok felhatalmazzák a tiszteket és a vallási vezetőket arra, hogy a „spirituális értékekkel való összhang” nevében elmozdítsanak női katonákat bizonyos pozíciókból és tevékenységekből, ami elmélyítheti a nemek közötti különbségeket, és kevésbé teszi elérhetővé a katonai szolgálatot a nők számára – különösen az ultraortodox szektorból.
Továbbá azt állították, hogy ez egy veszélyes lépés, amely sérti az egyenlőséget, intézményesíti a nemi diszkriminációt, és aláássa a nők helyzetét az Izraeli Védelmi Erőkben és általában a társadalomban: „A nők nagy árat fizettek, harcoltak és vezettek – és ez a lépés az ideológia nevében eltörli a hozzájárulásukat.”
Eurovízió: Friedrich Merz német pénzügyminiszter azt szeretné, ha országa kilépne az Eurovíziós Dalfesztiválról, ha Izraelt kizárnák a novemberben esedékes Európai Műsorszórók Uniójának szavazásán.
„Ha Izraelt kizárják, támogatnám a részvétel mellőzését” – mondta vasárnap Caren Miosga német talkshow-műsorvezetőnek, a helyi média szerint.
Merz „botrányosnak” nevezte az Izrael kizárásáról szóló vitát, és azt mondta, hogy „Izraelnek a helye az Eurovízión”.
A novemberi online szavazáson, mielőtt decemberben meg kellene erősíteniük részvételüket, minden részt vevő állam szavaz arról, hogy kizárják-e Izraelt a 2026-os versenyből a Gázában folytatott Hamász elleni háborúja miatt.
The post A legmagasabb készültségben, Nobelt Trumpnak és egyéb hírek first appeared on Új Kelet Live.
