ujkeletlive

Továbbra is őrizetben: Arnon Bar-David – a Hisztadrut elnöke beismerte, hogy pénzt kapott Ezra Gabaitól, aki viszont azt állítja, hogy az ellene felhozott vádak hazugságok politikai boszorkányüldözés leple alatt.

A Lahav 433-as egység képviseletében nyilatkozó felügyelő a hétfői bírósági meghallgatáson tájékoztatta Dorit Szaban-Noi bírónőt, miszerint olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek megerősítik a korábbi gyanúkat, „54 gyanúsítottat, és 74 tanút hallgattak ki, 194 vallomást vettek fel, miközben a nyomozásban jelentős előrelépés történt.”

Elmondása szerint Bar-David kezdetben tagadta, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolata lett volna biztosítási vállalkozó Gabaijal, ám miután szembesítették egy hangfelvétellel, elismerte, hogy több alkalommal is kapott tőle készpénzt, mondván „kölcsön volt, amit nem fizetett vissza.” Gabai viszont tagadta az állításokat, és a rendőrség szerint ellentmondásokba keveredett a kihallgatás során.

Összefoglalva – a rendőrség szerint a „kéz kezet fog” eset „az ország történetének legnagyobb vesztegetési ügye,” a felügyelő hangsúlyozta, hogy a hatóságok „biztosra állítják, hogy a pénzátutalások megtörténtek,” hozzátéve, miszerint „egy olyan szervezetről van szó, melynek célja a dolgozók jogainak, és jólétének előmozdítása, de a gyanúsított Bar-David  pozícióját, és hatalmát személyes hasznára, és a dolgozók kárára fordította.” Ilymódon, a vizsgálat további folytatására a rendőrség kérte a többi gyanúsított őrizetének meghosszabbítását: Bar-David és Gabai esetében 9 nappal, ez utóbbi fia Aszaf Gabai esetében 7 nappal, míg Bar-David feleségénél 5 nappal.

A rendőrség vizsgálja a Bar-David és Gabai között zajlott összes kommunikációt, miután lefoglalták mobiltelefonjaikat, bár egyes üzenetváltások hiányoznak Bar-David mobilján.

A Hisztadrut elnökének ügyvédje szerint a szóban forgó pénzjuttatások „csak három kölcsön volt, egyenként 10000, illetve 30000 sékel értékben, amelynek kivizsgálása már lezárult,” miközben az állította, hogy a nyomozók „tanúvadászatot folytatnak Bar-David ellen, olyan embereket is megkérdezve, akik soha nem találkoztak vele.” Továbbá, az ügyvéd azt állítja, hogy Gabai „Bar-David nevét használta fel saját érdekei előmozdítására, például megpróbálta Sabi Michaeli kinevezését elérni a Jahav Bank élére, míg a Bar-David által adott ajánlások szakmai alapon történtek.” Ilymódon, a védelem szerint Gabai cége olcsóbb biztosítási ajánlatot tett, mint a többi pályázó (napi 5 dollár, 7 helyett), de a vádló felügyelő azt állította, hogy „a biztosítási kötvények nem voltak előnyösek a Hisztadrut számára, és bár ezt jelezték Bar-Davidnak, figyelmen kívül hagyta, és továbbra is Gabait bízta meg.”

Továbbá, a Lahav 433 egység felügyelője világossá tette, hogy „a pénzátadás gyanújával kapcsolatos nyomozás még nem zárult le,” és a gyanúsítottak őrizetben tartásának meghosszabbítását kérte.

A bírónő megjegyezte: „a megalapozott gyanú nemcsak fennmaradt, hanem tovább erősödött, és már közel áll a bizonyíték szintjéhez,” majd a tárgyalás végén megjegyezte, hogy „a kialakult kép aggasztó, úgy tűnik, a Hisztadrut szervezetet magánvállalkozásként kezelték, ahol kulcspozíciókat gyakran szaktudás nélkül osztottak ki. A gyanú a gyanúsítottak közötti korrupciós hálózatra jelentősen megerősödött.”

Bar-Davidot, feleségét, illetve Shabi Michaelit vesztegetéssel, csalással, és hivatali visszaéléssel gyanúsítják, míg Gabait, és fiát vesztegetéssel.

A bírónő végül Bar-David feleségének őrizetét további három nappal meghosszabbította, majd házi őrizetbe kerül december 2-ig. A gyanú szerint készpénzt, utazásokat, és luxuséttermekben való fogyasztást kapott Gabaitól, cserébe a Hisztadruton belüli biztosítási ügyletek megszerzéséért.

A múlt héten Bar-David mellett a Hisztadruthoz tartozó különböző munkavállalói tanácsok vezetőit is letartóztatták, köztük az Izraeli Vasút dolgozói bizottságának vezetőjét; az El Al szakszervezetének elnökét, ugyanakkor a héber médiában megjelent riportok szerint Kirját Gát, és Harish polgármestereit is őrizetbe vették.

A rendőrség szerint több mint 300 gyanúsítottat, és érintettet fognak kihallgatni az ügy kapcsán, ami 2019-től napjainkig folytatódott,  középpontjában pedig olyan közéleti korrupciós cselekmények állnak, amelyek során Bar-David elnök, és más érintettek pénzbeli vagy személyes előnyöket kaptak – például fizetett igazgatótanácsi kinevezéseket –, munkavállalói biztosítási szerződések aláírásáért cserébe Gabaiial. Továbbá, a korrupciós botrány különféle intézményeket, önkormányzatokat, helyi önkormányzati szövetséget, és üzletembereket is érint. A központi gyanúsított, Ezra Gabai (Likud aktivista) biztosítási cégének vezetőjeként kapcsolatait felhasználva, és több szakszervezeti bizottsági elnököt maga köré gyűjtve szoros kapcsolatot alakított ki az önkormányzatokkal, és kölcsönös érdekekre alapozva bővítette ügyfélkörét, míg a bizottsági elnökök, és képviselőik fizetett igazgatói posztokat kaptak saját cégeiben.

A nyomozás kapcsán az ügyletekbe belekeveredett politikusok nevei is felmerültek, mint Miki Zohar kulturális és sportminiszter (Likud), aki az ügy gyanúsítottja, vagy Gideon Sza’ar külügyminiszter, Járiv Levin igazságügyi miniszter, Slomo Karhi kommunikációs miniszter, David Amszalem regionális együttműködési miniszter, és Eli Cohen energiaügyi miniszter, mindannyian a kormányzó Likud képviselői.

Kneszet – botrányba fulladt, majd édességosztással végződött a terroristákra vonatkozó halálbüntetés törvényének megszavazása első olvasatban

Az Ocma Jehudit frakció által előterjesztett halálbüntetést a terroristákra törvény tegnap 39-16 ellenében első olvasatban átment a Kneszet plenáris ülésén.

A javaslat biztosítja a nemzeti vagy faji indíttatásból elkövetett gyilkosságért bűnösnek ítélt terroristára vonatkozó halálbüntetést, továbbá kimondja, hogy a Júdea és Szamária területén működő katonai bíróságokon elegendő lesz a bírák egyszerű többsége a halálbüntetés kiszabásához, és az ilyen ítéletet nem lehet enyhíteni.

A szavazás előtti plenáris vita közepette összetűzés tört ki Ayman Odeh (Hadash-Ta’al) – aki azt kiabálta, hogy „ti el fogtok tűnni, a palesztinok maradnak,” és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter között, ami majdnem verekedésig fajult.

A szavazás után Ben-Gvir édességet osztogatott, majd hivatala közölte „ez a törvény nagyon jó hír az izraelieknek. Biztonságot fogunk hozni Izrael népének. Ez a törvény lesz Izrael Állam történetének legfontosabb törvénye. Minden terrorista tudni fogja — ez a törvény elrettentő hatású lesz, megfélemlít. Ez a törvény arra készteti őket, hogy ezerszer is meggondolják magukat, mielőtt újabb október hetedikéhez hasonló cselekményt követnének el.”

A téli ülésszak megnyitásakor Ben-Gvir azzal állt elő Binjámin Netanjahu miniszterelnöknél, hogy amennyiben három héten belül nem kerül a Kneszet elé a halálbüntetésről szóló törvény, pártja nem kötelezhető a koalícióval együtt szavazásra.

A javaslatot Limor Szon Har Melech (Ocma Jehudit) terjesztette fel a múlt héten, mondván „a már nem életben lévő terrorista nem tér vissza a vérontás körébe, nem tér vissza a terrorhoz, és biztosan nem lesz szabadon bocsátva egy cserealku keretében. A Salit-alku során szabadult az a terrorista, aki megölte a férjemet. A sejt tagja a bíróságon azt mondta, türelmesek vagyunk, nem számít, milyen büntetést kapok. Tudom, hogy kiszabadulok, és valóban kiszabadult, és annak a sejtnek a tagja volt, amelyik megölte Malakhi Rozenfeldet.”

Ben-Gvir a múlt héten a törvény előmozdítását jóváhagyó Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén kijelentette „ez a törvényjavaslat egy álom,” míg a hadifoglyok, és eltűntek kormányzati biztosa, Gal Hirsch arról tájékoztatott, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök támogatja a javaslatot.

Hirsch ugyanakkor hozzátette, „ragaszkodom ahhoz, hogy a Sábák belbiztonsági szolgálat, a hadifoglyok és eltűntek biztosa, a titkosszolgálatok, és a biztonsági szervek titkos szakvéleményt adhassanak a bíróságnak az ítélet meghozatala előtt, ami a törvény részét kell, hogy képezze, de Ben-Gvir erre azt válaszolta, hogy sem a Sábáknak sem más szerveknek nem lesz mérlegelési joguk ebben a törvényben. Amint mérlegelési lehetőséget biztosítunk, azzal gyengítjük az elrettentő hatást.”

Az izraeli jogrendszer jelenleg is lehetővé teszi a halálbüntetést, de a katonai ügyészek nem élnek vele. A törvényjavaslat kritikusai szerint egy terrorista eleve azzal a tudattal hajt végre terrortámadást, hogy az életébe kerülhet, így ez aligha lesz elrettentő erő.

The post Továbbra is őrizetben a Hisztadrut-ügy gyanúsítottjai; és halálbüntetés édességosztással first appeared on Új Kelet Live.