ujkeletlive
ENSZ Biztonsági Tanács döntés előtt – a miniszterelnök szerint nincs jelentősége a határozat megszavazásának, mert a Palesztin Hatóság nem hajtja végre a feltételeket
A Biztonsági Tanács ma este szavaz Donald Trump elnök 20 pontos átfogó tervének módosított javaslatáról, amely összeköti a gázai háború befejezését egy palesztin állam létrehozásával. A kétállami megoldás utólag hozzáadott kiegészítése az elnök jelzése Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös felé, aki a szavazás után néhány órával érkezik látogatásra a Fehér Házba.
Az amerikai tervezet hangsúlyozza, hogy „végre adottak lehetnek a feltételek egy hiteles úthoz a palesztin önrendelkezéshez, és egy állam létrejöttéhez. Az Egyesült Államok párbeszédet kezdeményez Izrael, és a palesztinok között, hogy politikai horizontot jelöljön ki a békés és virágzó együttéléshez.”
A kezdeti kisebb-nagyobb nézeteltérések, és annak ellenére, hogy továbbra sincs megegyezés a Gázába telepítendő nemzetközi erő részleteiről, a határozatjavaslat az arab és muszlim országok támogatásához, illetve álláspontjuk összehangolásához vezetett, miközben a vétójoggal rendelkező Oroszország, és emellett Kína is fenntartásainak adott hangot, mégis úgy tűnik, hogy az amerikai terv – kvázi a palesztin állam útjának Trump elnök által támogatott megszavazásához meg lesz a többségi támogatás.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának radikális partnerei, mint Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter felháborítónak tartják a ENSZ BT (egyébként mérvadónak számító) várható határozatát, és a miniszterelnököt azonnali nyomásgyakorlásra szólították fel Trump elnök irányába.
Izrael nem tagja a Tanácsnak, így Netanjahu az oroszok mellett, a szintén vétójoggal rendelkező amerikaiaknál próbálkozhat, de kevés a valószínűsége, hogy Trump néhány órával a szavazás előtt kihúzná a szövegből a palesztin államra való utalást, ráadásul a szöveg hasonlóan rávilágít a szaúdi–francia javaslatra, valamint arra, hogy a Palesztin Hatóság – reformtervének végrehajtása után – képes lehet biztonságosan és hatékonyan visszavenni az uralmat Gáza felett, ami szintén megingathatja a koalíciót.
A kormányból való kilépéssel, és/vagy bojkottal fenyegető Szmotrich és Ben-Gvir lehűtésére a Miniszterelnöki Hivatal felől olyan üzenetek érkeztek a héber médiába, miszerint a Palesztin Hatóság nem fogja végrehajtani a tőle megkövetelt reformokat, következésképpen nem fog létrejönni palesztin állam.
A határozat, amennyiben megszavazzák szarkasztikusan a Netanjahu által többször nevezett „legjobboldalibb kormány” regnálása idején történik, amely koalíció az október hetedikei Hamász mészárlások, és azt követően kirobbant háború kezelése nyomán vezetett, a Szmotrich szavaival idézett „diplomáciai szégyenhez.”
A különböző politikai források a feszültség visszafogására tegnap este arra utaltak, hogy az állítólagos tervezet olyan, a Palesztin Hatóságra vonatkozó szigorú reform-feltételeket ír elő, amelyeket úgyis lehetetlen teljesíteni, azt sugallva, hogy Trump szándékosan nehezítette meg a kétállami megoldást. Ilymódon, a miniszterelnökhöz közeli források cáfolják azon bírálatokat, hogy Izrael elvesztette az irányítást a Fehér Házban, azt állítva, hogy pontosan az ellenkezője történt az említett feltételek szigorítása révén.
Saját koalícióján belüli bírálatok után Netanjahu a tegnapi kabinetülésen ismét hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is ellenzi a palesztin államot, és hogy Gáza demilitarizálása, illetve a Hamász lefegyverzése elengedhetetlen, annak ellenére, hogy az immár komoly bázissal Izraelben is működő amerikai vezetés kétértelmű nyilatkozatokat tett az átfogó béketerv következő fázisainak másképpen értelmezett végrehajtását illetően.
Trump elnök számára kulcsfontosságú a BT-határozat, mert enélkül nem alakulhat meg a gázai stabilizációs erő (ISF). Ugyanakkor, a Hamász (is) élesen támadta a tervezetet, mondván, hogy ezáltal „a nemzetközi gyámság ráerőltetésének kísérlete Gázára” történik a „stabilizációs erő” álcája alatt. A terrorszervezet közölte, hogy szerintük „az ellenálláshoz való jog törvényes és nemzetközileg elismert,” emellett minden utalást elutasított a lefegyverzésre, azt állítván, hogy az Egyesült Államok által javasolt nemzetközi erő „valójában Izraelt szolgálná.” Továbbá, a memorandum leszögezi, hogy kizárólag ENSZ-alapú, palesztin intézményekkel egyeztetett nemzetközi jelenlétet fogadna el, továbbá nemzetközi ellenőrzési mechanizmusok létrehozását sürgették, amelyek Izraelt felelősségre vonnák a civil lakosság elleni támadásokért, és a gázai átkelők feletti ellenőrzésért. Végezetül a Hamász egyértelműen kijelenti, hogy számukra „az arab–iszlám modell” az egyetlen elfogadható jövőbeni irányítási forma az övezet számára.
A kormányon belüli kritikák mellett, Naftali Bennett volt miniszterelnök szintén „diplomáciai összeomlásnak” nevezte a fejleményeket, mondván: „Ennyi. A kormány elvesztette ellenállóképességét. Képtelen nemet mondani. Egy palesztin állam létrehozását célzó kezdeményezéssel szemben – csönd. A katari és török térnyeréssel szemben Gázában – csönd. Az F–35-ösök körüli fegyverkezéssel szemben – csönd.”
„A kormány birkacsöndjével szemben ott áll egy oroszlánokból álló nép. Hamarosan erős, nemzeti–biztonsági kormányt fogunk alakítani, amelyet nem kötnek idegen érdekek, amely véget vet a kapitulációk sorozatának, és visszaadja Izraelnek büszkeségét, és az ellenállás erejét,” – tette hozzá X-en Bennett.
A Bennett által is említett F35-ös vadászgépek eladása szintén vihart kavart, minek olyan hírek kerültek nyilvánosságra, hogy Netanjahu beleegyezne egy jelentős, a legmodernebb Martin Lockheed lopakodók akvizíciójába, cserébe a szaúdi normalizációért, és a palesztin államra vonatkozó feltétel elhagyásáért. Az Ovális Irodában a szaúdi trónörököst vendégül látni készülő Trump többször említette, hogy reményei szerint Rijád csatlakozni fog az Ábrahám Egyezményhez, de a kormányzó királyi családhoz közeli források szerint bin Szalmán egyértelműen cáfolta a csatlakozás lehetőségét a palesztin állam megerősítése nélkül.
A kormány saját politikai vizsgálóbizottságot hozna létre saját felelősségének megállapítására az október hetedikei támadásokra vonatkozóan
A tegnapi kabinetülésen a kormány az október 7-i események kivizsgálására az állami helyett, független vizsgálóbizottság felállításáról döntött. A határozat szerint a bizottság teljes körű vizsgálati jogkörrel rendelkezik majd, és összetételét „a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus” mellett állapítják meg.
Binjamin Netanjahu miniszterelnök az elmúlt napokban vétójogot ajánlott fel az ellenzéknek, és a koalíciónak abban a reményben, hogy legalább az ellenzék egy részét sikerül meggyőzni egy nem állami bizottság felállításának támogatásáról. Végezetül, a tegnap létrehozott miniszteri tanácsadói bizottság várhatóan rendkívül széleskörű mandátumot határoz meg a vizsgálóbizottság számára, következésképpen a testület elé kerülő kérdés történelmi dimenziókra lesz kiterjesztve, így a következtetések – csökkentve a kormány felelősségének vizsgálatát, inkább civil, és akár jogi szereplőkre is kiterjedhetnek. A miniszteri bizottság 45 napos határidőt kapott, hogy ajánlásait a kormány elé terjessze.
A kabinetülésen elhangzottakról néhány vélemény.
Gideon Sza’ar szerint – „az első kérdés – mit vizsgálunk? Milyen időszakot vizsgálunk visszamenőleg – az oslói egyezménytől? A kivonulástól? Az elmúlt évtizedet? Van egy műveleti, és hírszerzési aspektus, és vannak politikai vonatkozások. De a politikai aspektus visszamenőleges vizsgálatot igényel. Azt is el kell dönteni – csak október 7-ét, és ahhoz vezető eseményeket vizsgáljuk, vagy a háború teljes két évét és annak lefolyását? Ez bizonyára egy olyan bizottság lesz, amely nagyon hosszú ideig fog dolgozni. Azt javaslom, hogy ebben a kérdésben, a mandátum meghatározásában, végezzünk alapos munkát,” – majd hozzátette „a második kérdés – ki nevezi ki? Korábban azt javasoltam, hogy végezzünk egy kisebb módosítást a vizsgálóbizottságokról szóló törvényben, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy a bizottság felállításának feladatát bárkire rábízza, aki korábban vagy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese volt (például Szolberg bíró), a törvényben jelenleg meglévő kizárólagos hatáskör helyett, amely csak a Legfelsőbb Bíróság elnökének adja ezt a jogot. Ez több lehetőséget adna,”- majd azt állítva, hogy szerinte a többség Netanjahut akarja továbbra is miniszterelnöknek, kijelentette – „van két-három olyan ügy, amelybe ha belesodródunk, veszélyeztetjük ezt az előnyt. Ez az ügy is közéjük tartozik, ezért fontos elkerülni a hibákat.”
David Bitan [Likud] Reset B közszolgálati rádiónak azt nyilatkozta – „a jobboldalon attól tartanak, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármilyen összetételt kinevezhet, amit csak akar. Széleskörű egyetértésre van szükség abban, hogy a bizottság semleges legyen. Levin miniszternek le kell ülnie Amit bíróval, félretenni a nézeteltéréseket, és megállapodásra jutni.”
A kabinetülésről kiszivárgott [KAN] beszélgetés, egyik felszólalója, Nir Barkat gazdasági miniszter szerint közvélemény-kutatást kell végezni a lakosság akaratáról „végül el kell érnünk, hogy a 12-es és 14-es csatornák képernyőin egy olyan javaslat legyen, amely támogatást élvez,” – mire Slomo Karhi kommunikációs miniszter azt válaszolta, – ” akkor inkább érdemes megkérdezni az AI-t.”
The post ENSZ BT – Trump kormánya a palesztin állam útjára tesz javaslatot; és kormányzati vizsgálóbizottság alakul a kormány felelősségének megállapítására first appeared on Új Kelet Live.