Avi/ujkelet.live
A háború 774. napja : Jó reggelt!
Szíria-Izrael: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató izraeli forrásokra hivatkozva arról számolt be tegnap, hogy a Izrael és Szíria közötti mérföldkőnek számító biztonsági megállapodásról folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak.
A vitáspont Szíria azon követelése, hogy az Izraeli Védelmi Erők vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeket Bassár el-Aszad rezsimjének tavalyi bukása után foglaltak el szíriai területen belül.
A jelentés szerint Jeruzsálem nem hajlandó megtenni egy ilyen lépést, amennyiben az nem egy teljes körű békemegállapodás Damaszkusszal, amely jelenleg nincs terítéken.
Moszkva a képben: A KAN közrádió reggel egy damaszkuszi kormányközeli szíriai forrást idézett, aki szerint az orosz katonai delegáció szokatlan déli látogatása része Oroszország azon javaslatának, hogy visszatérjenek a katonai rendőri járőrök Dél-Szíriába, hogy pufferként működjenek az izraeli és a szíriai erők között.
Asszad rezsimje alatt orosz katonai rendőri erők állomásoztak Dél-Szíriában, amelyeket az elnök bukását követően evakuáltak. Az oroszok dél-szíriai területre való visszatérésére vonatkozó javaslatot az elmúlt hónapokban már felvetették a damaszkuszi kormánnyal. A szíriai forrás szerint a damaszkuszi kormány még nem adta beleegyezését, de mérlegelik a kérdést.
Egy másik szíriai forrás azt nyilatkozta, hogy nem lehetetlen, hogy az orosz jelenlét Dél-Szíriában bekerüljön az Izrael és Szíria közötti biztonsági megállapodásba. A napokban Binjámin Netanjahu miniszterelnök beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Izrael korábban nem ellenezte az orosz jelenlétet a szíriai színtéren. Asszad uralkodása alatt a csúcspontján volt az izraeli-orosz koordináció Szíriában.
Júdea és Szamária: Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap bírálta a zsidó telepeseket, akik megtámadtak egy palesztin falut, kijelentve, hogy elítéli tetteiket, és azt tervezi, hogy haladéktalanul válaszlépéseket fog kidolgoztatni az incidensre.
Egy zsidó illegális előőrs kiürítése Gus Etzionban és az ott történt összecsapások után tegnap este több tucat zsidó lázadó bement a Betlehem közelében található palesztin Dzsab’a faluban, és felgyújtott egy házat és több járművet.
„A legnagyobb szigorral tekintek az erőszakos zavargásokra és arra a kísérletre, hogy egy kis szélsőséges csoport – amely nem képviseli a júdeai és szamáriai telepeseket – a saját kezébe vegye a törvényt” – áll a miniszterelnöki hivatal angolul kiadott üzenetében.
Netanjahu felszólította a bűnüldöző hatóságokat, hogy „a törvény teljes szigorát alkalmazzák a lázadókkal szemben”, hozzátéve: „Személyesen szándékozom foglalkozni ezzel, és a lehető leghamarabb összehívni az illetékes minisztereket, hogy reagáljunk erre a súlyos jelenségre.”
„Támogatásomat fejezem ki az Izraeli Védelmi Erőknek és a biztonsági erőknek, akik továbbra is határozottan és félelem nélkül fognak fellépni a rend fenntartása érdekében” – zárta a miniszterelnök.
Iszrael Katz védelmi miniszter szintén nyilatkozott, mondván „teljes mértékben támogatja” az Izraeli Védelmi Erők Központi Parancsnokságának vezetőjét, Avi Bluth vezérőrnagyot a telepesek közelmúltbeli támadásai nyomán.
Katz szerint a következő hetekben kormányzati jóváhagyásra kerül egy döntés, amely „eszközöket és költségvetést” ad a „kiterjedt és rendszerszintű fellépéshez” Avichai Tanami tartalékos ezredesnek, akit idén neveztek ki a szélsőséges telepesek kezelésére.
„Biztos vagyok benne, hogy ez jelentős változást fog eredményezni a gyakorlatban” – tette hozzá Katz.
A múlt hónapban indult olajbogyó-szüret során megnőttek a telepesek palesztinok illetve az izraeli csapatok elleni támadásai, de a politikusok csak tegnap kommentálták először a történéseket.
A főügyész: A kormány tegnap arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el a Gali Baharav-Miara főügyész elbocsátásáról szóló határozata elleni petíciókat, és semmisítse meg a főügyész elbocsátásának felfüggesztéséről szóló ideiglenes határozatot.
Jariv Levin igazságügyminiszter és Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszter azzal vádolja Baharav-Miarát, hogy „szisztematikusan a megválasztott kormány ellen dolgozik, amelynek a segítése a dolga”.
Azt állítják, hogy kétségtelen, hogy lényeges és folyamatos véleménykülönbségek vannak a főügyész és a kormány között, amelyek megakadályozzák a hatékony együttműködést, ami az elbocsátása egyik fő oka.
„A bíróságnak nem szabad segítenie a kérelmezőket és Baharav-Miarát ennek az antidemokratikus kormányzati formának a létrehozásában” – áll a beadványukban.
A Legfelsőbb Bíróság komoly aggályait fejezte ki a kormány által a főügyész elbocsátásának módjával kapcsolatban, különösen ahogyan megváltoztatta az elbocsátási eljárást, mivel nem tudta kirúgni a 2000-es kabinethatározatban lefektetett eredeti eljárás szerint.
A bíróság várhatóan a következő hónapokban hoz végleges ítéletet az ügyben.
10/7 álbizottság: Joszi Fuchs kabinettitkár bejelentette, hogy a likudos Levin igazságügyminiszter vezeti azt a miniszteri testületet, amely meghatározza a kormány vitatott vizsgálóbizottságának hatásköreit a Hamász 2023. október 7-i támadását övező kudarcok kivizsgálására.
A kormány tagjainak írt levelében Fuchs megnevezte a testületben részt vevő minisztereket is.
- Becalel Szmotrich pénzügyminiszter (Vallásos Cionizmus);
- Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter (Otzma Jehudit);
- Ze’ev Elkin miniszter a pénzügyminisztériumban (Új Remény);
- Avi Dichter mezőgazdasági miniszter (Likud);
- Gila Gamliel tudományos és technológiai miniszter (Likud);
- Orit Sztrock telepekért és nemzeti missziókért felelős miniszter (Vallásos Cionizmus);
- Amichaj Elijahu örökségvédelmi miniszter (Otzma Jehudit);
- és Amichaj Sikli diaszpóraügyi miniszter (Likud).
A különleges miniszteri testületnek 45 napja lesz arra, hogy benyújtsa ajánlásait a kormánynak a bizottság mandátumával kapcsolatban, beleértve a vizsgálandó témákat és időkereteket is.
Október 7 áldozatainak családjai azt követelik, hogy a támadás előtti, alatti és utáni politikai és hírszerzési hibákat egy állami vizsgálóbizottság vizsgálja ki, amely Izrael legfőbb nyomozó hatósága. A közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy az izraeliek túlnyomó többsége támogatja egy állami vizsgálóbizottság felállítását.
Netanjahu elutasítja egy ilyen bizottság létrehozását, mivel annak összetételét a Legfelsőbb Bíróság határozná meg, amelyet jelenlegi kormánya az igazságügyi reformjával gyengíteni kíván. Vasárnap a kormány megszavazta saját vizsgálóbizottságának létrehozását „a lehető legszélesebb körű nyilvános jóváhagyással”.
A bejelentésre reagálva Jair Lapid ellenzéki vezető, aki más ellenzéki tisztviselőkkel együtt elutasította a kormányzati vizsgálatot, azt mondta, hogy a minisztereknek „nincs erkölcsi vagy jogi felhatalmazásuk arra, hogy önmagukat vizsgálják”.
Felsorolta a testület egyes tagjaival kapcsolatos panaszait, kezdve a testület vezetőjével, Levinnel, akinek igazságügyi reformja volt az oka annak Lapid szerint, hogy „a biztonságot elhanyagolták” október 7. előtt; Elijahu „aki felajánlotta, hogy atombombát dob Gázára”; Szmotrich, „aki kijelentette, hogy ‘jogos és erkölcsös’ gyermekek éheztetése”, Ben Gvir, „aki miatt a túszokat bántalmazták”; és Sztrock, aki felszólította az izraeli hadsereget, hogy harcoljon azokon a területeken, ahol tudják, hogy túszok vannak, még akkor is, ha ez veszélybe sodorja őket.
„Ezek azok a miniszterek, akiket Netanjahu azért nevezett ki, hogy eltussolják a saját hibáját és eltussolják a saját felelősségét az október 7-i mészárlásért” – mondta Lapid. „Ez nem fog menni.”
Vallás és állam: A Kneszet tegnap törvénybe iktatta a a rabbinikus bíróságok hatáskörének kibővítéséről szóló vitatott törvényjavaslatot, 53-38 arányban megszavazva a harmadik olvasatát.
Az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora párt által támogatott törvényjavaslat lehetővé teszi a rabbinikus bíróságok számára, hogy a polgári jogvitákban döntsenek mindkét fél beleegyezésével, beleértve a gyermekelhelyezéssel kapcsolatosakat is.
A rabbinikus bíróságok 2006-ig járhattak el döntőbíróként pénzügyi vitákban, amikor egy bíróság megállapította, hogy erre nincs joghatóságuk.
A támogatók azzal érvelnek, hogy a bíróságok hatáskörének kiterjesztése összhangba hozza őket a magán rabbinikus bíróságokkal és döntőbírókkal, míg a kritikusok azt állítják, hogy a törvényjavaslat hatalmi egyensúlyhiányt teremt, amely káros a társadalom gyengébb rétegeire.
A törvényjavaslat első olvasata a hónap elején került elfogadásra a Likud támogatásával. A támogatás állítólag egy ellentételezési megállapodás része volt, amelyben a Jahadut Hatora Slomo Karhi likudos kommunikációs miniszter törvényjavaslata mellett szavazott, amely jelentős ellenőrzést biztosít a kormánynak a műsorszóró média, a hírportálok és más média felett.
The post 10/7 álbizottság, az oroszok Szíriában, Netanjahu elítélte a gyújtogató telepeseket, vallás és állam first appeared on Új Kelet Live.

