Avi/ujkelet.live

A háború 775. napja: Egy jelentős ultraortodox mozgalom vezetője úgy döntött, hogy támogatja a kormány törvényjavaslatát, amely kvázi mentesítené a jesiva tanulókat a katonai szolgálat alól.

Dov Lando rabbi, a litván ultraortodox közösség vezetője és az askenázi Degel Hatora párt szellemi vezetője korábban arra utasította a frakció képviselőit, hogy szavazzanak a törvényjavaslat ellen.

A párt spirituális vezetői a Kneszetnek benyújtott szöveg benyújtása után hoznak végleges döntést a likudos Boaz Bismuth által megfogalmazott szöveg jóváhagyásáról, közölte a frakció, amely a Jahadut Hatora pártot alkotó két frakció egyike.

A törvényjavaslatban szereplő szankciók enyhébbek, mint az eredeti változatban szereplők, és enyhébbek, mint a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának előző elnöke, Juli Edelstein javaslatában szereplők, akit emiatt elmozdítottak tisztségéből és bizottsági tagságából.

  • Lando döntése azután született, hogy a hónap elején a mozgalom társvezetője, Moshe Hillel Hirsch rabbi utasította a Degel Hatora Kneszet tagjait, hogy lépjenek előre a törvényjavaslattal, számos kulcsfontosságú záradék módosításával.
  • Hirsch és Lando emberei között dúló ki a „főnök” a pártban hatalmi harcok miatt azonban a végső jóváhagyás késett, és csak szerdán adták meg.

A Jahadut Hatora haszid Agudat Iszrael frakciója szerdán hangsúlyozta, hogy nem támogatja a kormány törvényjavaslatát.

„Az Agudat Iszrael elnöke, Jichák Goldknopf rabbi még nem kapta meg a sorkatonai szolgálatról szóló törvény tervezetét… ezért azt még nem terjesztették a Tóra Bölcseinek Tanácsa elé” – jelentette be Goldknopf szóvivője.

„Hogy teljesen világos legyen: az Agudat Iszrael nem fog támogatni semmilyen olyan törvényjavaslatot, amely szankciókat tartalmaz, vagy bármilyen módon sérti a Tóra-tanulók státuszát és jogait Izrael földjén.”

A szefárd ultraortodox Sasz még nem reagált a Degel Hatora bejelentésére, de állítólag arra várt, hogy Lando rabbi kinyilvánítsa véleményét, mielőtt követné a példáját.

Ha a sorkatonai szolgálat körüli válság megoldódna, az ultraortodox pártok visszatérnének a koalícióba, stabilizálva azt.

Hol a trükk: A kormányzó Likud dühös a Degel Hatora bejelentése miatt. Arra számítottak, hogy egyértelmű igen vagy nem lesz a válasz. A Likud nem akar árat fizetni a szavazóinál bizonyosság nélkül. Jelenleg válaszlépéseket fontolgat.

A Degel Hatora nyilatkozata azért jelentős, mert megnehezítheti a párt számára, hogy támogassa a folyamat végét, amitől Binjámin Netanjahu miniszterelnök nagyon tart. Netanjahu egy gyors folyamatot akar, amelyet szavazói gyorsan elfelejthetnek.

Netanjahu dilemmája: Ha úgy dönt, hogy nem terjeszti elő a törvényt, nem lehetetlen, hogy az ultraortodoxok támogatni fogják a Kneszet feloszlatására irányuló törvény azonnali terjesztését. Ha előmozdítja a törvényt, súlyos árat fizethet anélkül, hogy bizonyosságot kapna arról, hogy a törvényt jóváhagyják.

Ellenkezés: Landóék döntése azt bizonyítja, hogy a törvény valódi célja a besorozás elkerülése, jelentett ki ki Jair Lapid ellenzéki vezető.

„Ha van valami, ami végérvényesen megerősíti, hogy a Kneszetnek bemutatott törvény egy teljes körű, a sorozás elkerüléséről szóló törvénytervezet, az a rabbik jóváhagyása. Nem hagyták volna jóvá, ha nem tudták volna, hogy ez egyértelműen a besorozás elkerüléséről szól” – mondta Lapid a törvényhozóknak a Kneszetben tartott beszédében.

„Azok az emberek, akik ‘nemzeti tábornak’ nevezik magukat, rabbikhoz fordulnak, és engedélyt kérnek arra, hogy több tízezer egészséges fiatalt szabadon engedjenek az Izraeli Védelmi Erőkből… Ez egyszerűen a cionizmus alapjainak eróziója. Szégyelljétek magatokat” – mondta a koalíciónak.

A szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter Vallásos Cionizmus pártja is bírálta a fejleményt.

„A sajtóközlemények nem cselekvési tervek, sem a Degeltől, sem a koalíciós tisztviselők részéről. Csak egy olyan törvényt fogunk elfogadni, amely megváltoztatja a jelenlegi valóságot és bevonja az ultraortodoxokat. Izrael államnak több katonára van szüksége. Pont” – hangsúlyozta a párt.

A Legfelsőbb Bíróság beavatkozik: Az izraeli Legfelsőbb Bíróság szerdán úgy határozott, hogy a kormánynak haladéktalanul büntetőjogi intézkedéseket kell végrehajtania a dezertőr ultraortodoxokkal szemben.

A bíróság azt is elrendelte, hogy az állam 45 napon belül dolgozzon ki gazdasági és polgári szankciókat, és figyelmeztette a kormányt, hogy a továbbiakban sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat juttatásokat a katonai szolgálatot elkerülő jesiva-diákoknak.

A határozat továbbá kimondta, hogy a kormány elhanyagolta az ultraortodoxok besorozására vonatkozó kötelezettségét, ezzel gyakorlatilag aláásva a törvény célját, amely előírja a katonai szolgálatra való kötelező besorozást Izrael minden állampolgára és lakosa számára.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete kijelöli a törvénytervezet egyetlen irányát: büntetőjogi szankciókat, valamint a juttatások széles körű és azonnali megvonását trükkök nélkül – és az alapvető jogok megsértése nélkül.

Az öttagú testületet vezető Noam Solberg bíró élesen bírálta a kormányt: „Ugyanaz az elnyomó, égbekiáltó egyenlőtlenség, amely a probléma korábbi megnyilvánulásainak alapját képezte, egyre súlyosabbá vált a háború október 7-i kitörése óta. A jelenlegi helyzet folytatásának nehézsége önmagában is elég súlyos volt, még a háborúhoz való bármilyen kapcsolat nélkül is. Azonban egyértelmű, hogy a helyzetet nem lehet elszigetelten vizsgálni, és hogy ezek a körülmények folyamatosan a háttérben húzódnak, és súlyosbítják a nehézséget… A jelenlegi helyzet, a törvények tömeges, szándékos és folyamatos megsértése, az egyenlőség ilyen súlyos megsértésével – elfogadhatatlan, különösen tekintettel a további sorkatonák (és később tartalékosok) toborzásának sürgető, szükséges biztonsági szükségletére. Elértük az önvizsgálat pontját.”

Solberg bíró élesen bírálta a rendőrfőkapitányt és a rendőrséget, amiért nem tartóztatták le a közrend megzavarásától tartva a dezertőröket.

Mindeközben a hadseregben: Az Izraeli Védelmi Erők Állomány Igazgatóságának magas rangú tisztjei arról tájékoztatták szerdán a törvényhozókat, hogy mintegy 600 hivatásos katona pályázik korai nyugdíjazásra, és az alacsonyabb rangú tiszteket korán léptetik elő, hogy a posztokat betöltsék.

Amir Vadmani dandártábornok a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának nyilatkoztva: „Csökken a szelekciós arány. 2028-ra 400 alezredest kell kineveznünk a jelenleg elérhető 500 jelöltből, és ez 2028-ra tovább fog csökkenni. Felméréseket végzünk, és látjuk a trendeket; minden szinten a kiégés növekedését látjuk”.

Vadmani megjegyzi, hogy a hivatásos tisztek fizetését „túl alacsonynak és elégtelen mértekű jutalmazásnak tartják, minden bizonnyal a felelősség mértékéhez és az elvárásokhoz képest”, a hadsereg által tett különféle lépések ellenére.

„A karrier szolgálatnak egyedi jellemzői vannak, beleértve a mobilitást és az országon belüli áthelyezést a feladatoknak megfelelően; nem engedélyezzük a magánmunkából származó jövedelemkiegészítéseket; 24 órás rendelkezésre állás [gyakran elvárják]; a napi munkavégzés stressz alatt; a sztrájkhoz való jog és szakszervezet hiánya; a családra nehezedő terhek és egyebeket”.

The post Dráma a sorkatonaság körül több okból first appeared on Új Kelet Live.