ujkeletlive

Kiemelt szövetségesi státusz

A tegnap esti fehér házi házi királyi recepció, majd az Ovális Irodában tartott zárt ajtók mögötti tárgyalások, illetve az újságírók bevonásával történő tájékoztatót követően, Donald Trump elnök ünnepi vacsorán látta vendégül Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst.

Az elnök későbbre tartogatott újabb bejelentése szerint Szaúd-Arábiát „kiemelt, nem NATO-szövetséges” státuszban részesíti, mondván „ma este örömmel jelentem be, hogy katonai együttműködésünket még magasabb szintre emeljük azáltal, hogy Szaúd-Arábiát hivatalosan is kiemelt, nem NATO-szövetségesként jelöljük meg – ez számukra nagyon fontos,” – hangsúlyozta, majd hozzátette, miszerint az eddig mindössze 19 országra vonatkozó kiemelt statuszra vonatkozó bejelentéssel a tegnap esti ünnepi alkalomra várt.

  • A Fehér Ház megerősítette, hogy MBS látogatása során az Egyesült Államok, és Szaúd-Arábia megállapodásokat írt alá a polgári nukleáris energia területén, valamint a legmodernebb amerikai F35-ös vadászgépek eladását illetően.
    • A két ország ratifikált egy „közös nyilatkozatot” a polgári nukleáris energiáról, amely „megteremti a több évtizedes, több milliárd dolláros nukleárisenergia-partnerség jogi alapját” a „szigorú nonproliferációs normákkal” összhangban.

      Ezenfelül az elnök jóváhagyott egy „jelentős védelmi értékesítési csomagot,” amely magában foglalja az amerikai fejlesztésű, korszerű F35-ös vadászgépek jövőbeli leszállítását. Trump újságírók előtt az Ovális Irodában korábban megerősítette, hogy a legfejlettebb Martin Lockheed lopakodó vadászgépeket áll szándékában leszállítani Rijádnak, mint amilyennel Izrael is rendelkezik, gyengítve ezáltal a régióbeli eddigi katonai minőségi fölényét a zsidó államnak. Indoklásként Trump kijelentette, miszerint mindkét ország hasonlóan fontos szövetségese az Egyesült Államoknak.

MBS a Fehér Házban: milliárd dolláros F35-ös üzlet, normalizáció egyértelmű elkötelezettség mellett a palesztin állam útja felé

Továbbá, utalva a hétfői ENSZ Biztonsági Tanács határozatra a gázai átfogó béketervvel kapcsolatban, elnök megjegyezte, hogy a legalább két évre, saját vezetése alatt létrehozandó Béketanács, amely Gáza igazgatásáért lesz felelős, számos nagyhatalom vezetőjét fogja magában foglalni.

„Remélem, Fenséged is tagja lesz a Tanácsnak. Mindenki be akar kerülni, és végül igen nagy testület lesz belőle, mert minden nagy ország vezetője helyet fog benne kapni,” – fordult a kéréssel Trump a szaúdi trónörökös felé.

Politika

Szde Teiman-ügy – újabb kétes kinevezés

Járiv Levin igazságügyi miniszter (Likud) többszöri sikertelen próbálkozás után úgy döntött, hogy egy nyugalmazott bírót Joszef Ben Hamot nevezi ki a Szde Teiman-ügyként ismert, Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagy, volt katonai főügyész szivárogtatási büntetőügyi vizsgálatának felügyeletére.

A Legfelsőbb Bíróság vasárnap megsemmisítette Levin korábbi, nagy politikai hévvel bejelentett döntését, amellyel Asher Kula állami ombudsmant akarta kinevezni az említett nyomozás felügyeletére, megtiltva Gali Baharav-Miara főügyész képviseletét összeférhetetlenségre hivatkozva.

Kula kinevezése azonban szintén összeférhetetlenség miatt bukott el, de a bíróság úgy döntött, hogy Levinnek felhatalmazása van arra, hogy a helyzet „rendkívül szokatlan és szélsőséges körülményei” miatt kinevezzen egy tisztviselőt, akinek azonban a Főügyészségen és az Államügyészségen kívülről kell érkeznie, továbbá a Legfelsőbb Bíróság szigorú korlátokat szabott az igazságügyi miniszter mérlegelési jogkörét illetően a köztisztviselő kiválasztásában.

Az egyhangú döntésben Jael Willner bíró kimondta, hogy amikor a főügyész a bűnügyi nyomozás felügyeletére vonatkozó hatáskörét külső köztisztviselőre ruházza át, az illetőnek magas beosztásúnak kell lennie, jogi szakértőnek, és a bűnügyi nyomozásokhoz vagy büntetőeljárásokhoz szorosan kapcsolódó szakmai munkával kell rendelkeznie. Továbbá, a hatáskör nem ruházható át olyan köztisztviselőre, akinek bármilyen politikai hovatartozása van, akár a múltban, akár a jelenben, emellett hozzátéve, hogy a miniszter egyáltalán nem ruházhatja át ezen hatásköröket, ha a vizsgálat alanya politikai személyiség.

A döntést követően, Levin a visszavonult bírói státuszú Ben Hamora ruházná a katonai főügyész vizsgálatának vezetését, mondván, hogy a tisztség kijelölésével kapcsolatos konzultációs kötelezettség részeként megkereste az állami szolgálat megbízott vezetőjét, Daniel Herskowitz professzort Levin, azt állítva továbbá, hogy nem talált jelenleg hivatalban lévő állami alkalmazottat, mondván „arra a következtetésre jutottam, hogy erre a szerepre egy jelenleg is szolgáló vagy egy visszavonult kerületi bírót kell kinevezni.”

„Megjegyzendő, hogy megvizsgáltam egy hivatalban lévő állami alkalmazott kinevezésének lehetőségét is, de ez nem sikerült, tekintettel arra, hogy rendkívül nehéz olyan magas rangú állami alkalmazottat találni, aki megfelelő jogi tudással, és tapasztalattal rendelkezik az érintett területeken, nincs alárendelve sem szakmailag, sem igazgatásilag a főügyészség jogi tanácsadói rendszerének vagy az államügyészségnek, nincs velük szoros munkakapcsolatban, és hajlandó is vállalni a feladatot,” – áll Levin indoklásában

Igen, de

Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság külön hangsúlyozta, miszerint Levin jelöltjének sem a múltban, sem a jelenben nem lehet „politikai kötődése,” az igazságügyi miniszter nem vette figyelembe, hogy Ben Hamo korábban a Likud színeiben akart indulni Tveria polgármesteri tisztségéért. A Likud helyi szervezetének egyik forrása a 12-es csatornának megerősítette Hamo politikai kötődését, mondván „egy gyáva bíró, aki szinte mindig támogatja az ügyészség álláspontját, és nagyon régóta nem foglalkozott büntetőügyekkel,” – utalva arra, hogy ellentétben Levin állításával a nyugalmazott bíró közigazgatási ügyekkel foglalkozott.

„Nem látjuk esélyét annak, hogy egy ilyen ember, aki ennyire azonosul a rendszerrel, beidézné a főügyésznőt tanúként, vagy kihallgatásra. Levin ezt még meg fogja bánni,” – a csatornának nyilatkozó forrás ezáltal megerősítette, hogy Levin valódi szándéka a kinevezéssel Baharav-Miara főügyész kirúgásának véglegesítése.

Hamo kinevezése ellen, a szintén likudnyik Tali Gotliv azonnal felszólalt, mondván „Miniszter úr! Állj! Állj! Mit csinálsz? Egy nyugalmazott bírót nevezel ki, Joszef Ben Hamot, aki hosszú éveken át nem foglalkozott büntetőügyekkel! Családjogi bíróságon dolgozott. Nem állami alkalmazott, nincs tapasztalata büntetőügyi vizsgálatokban, politikailag is érintett volt. Miért? Mose Szaadával (Likud ) együtt kiváló jelölteket ajánlottunk. Minden egyes nap, ami eltelik, még egy nap, amikor Miara nincs kivizsgálás alatt!” – írta X-en hasonlóan megerősítve, hogy a kormány Tomer-Jerusalmi ügyét a főügyész ellen szándékozik fordítani.

A jelölt, Ben Hamo legutóbb a názáreti kerületi bíróságon szolgált egészen 2020-ig, korábban pedig az északi körzet békebíróságainak alelnöke, illetve családjogi békebíró volt, tehát a Legfelsőbb Bíróság feltételeinek több okból sem felel meg, és még Gotliv is rávilágított politikai érintettségére, nevezetesen a tavalyi tveriai választásokon akart a Likud színeiben, alig 2% támogatottsággal.

Szakmai múltja sem mondható túl fényesnek. A názáreti kerületi bíróság bírájaként Ben Hamo a bírói rangsor aljára csúszott [ynet] egy 2015-ös jelentés szerint. Akkoriban 3,31-es pontszámot ért el, és az utolsó előtti négy bíró között szerepelt – ráadásul közvetlenül – Levin előző bukott jelöltje, Asher Kula ombudsman előtt. Tíz évvel korábban, békebírói időszaka idején a „halogatás bajnokai” rangsor élén állt 23 olyan üggyel, amelyek ítéletre vártak.

The post Szaúd Arábia kiemelt szövetségesi státusza, és egy újabb politikai döntés first appeared on Új Kelet Live.