Világvége: ez is csak forgatókönyv lenne a Föld elpusztulásáról?
Ahogy a csillag elhasználja az utolsó hidrogénkészletét, megkezdődik a végső átalakulás: a Nap vörös óriássá változik, mérete akár kétszázszorosa is lehet a mostaninak. Ez a University College London és a University of Warwick kutatóinak az elmélete.
Szerintük ebben az időszakban a Nap annyira ki fog tágulni, hogy elnyeli a belső bolygókat: a Merkúrt, a Vénuszt és valószínűleg a mi Földünket is. Ha valamilyen hatalmas csoda folytán megmaradna a bolygó szerkezete, a földi élet élhetetlen lenne. A felszín hőmérséklete ezerszeresére emelkedne, felforrnának az óceánok, teljesen eltűnne a légkör, tehát a Föld egy üres, sivár kőzetté válna, amely talán még egy ideig keringene, miután teljesen elpusztul.
A Nap egyre tágul, a bolygók gravitációja pedig egyre gyengül
A jelenséget meg is magyarázták: az árapály-hatások számlájára írták. Ahogy a Nap egyre tágul, a bolygók gravitációja már nem tudja stabilan tartani a pályájukat. Így szépen lassan közel kerül a Föld is a Naphoz, és végül az emészti fel. Ha jobban átgondoljuk, akkor ebben lehet valami, hiszen ez a csillagfejlődés természetes és elkerülhetetlen része. Csak most a mi otthonunkról van szó.
Hogy fog ez kinézni, ha tényleg megtörténik? Mielőtt az „incidens” megtörténik, nagyon félelmetes látványt fog nyújtani, legalábbis ezt gondolják a kutatók. A Nap óriási, vörösen izzó gömbként fogja uralni az eget, miközben elképesztő mennyiségű gázt és port fog kilökni magából. Ekkor keletkezik a „planetáris köd”, ami egy gyűrűszerű formáció. A Nap magja végül összezsugorodik egy apró, kis fehér golyóvá, és ez lesz az utolsó perce.
A tudósok most más csillagok megfigyelésével próbálják kideríteni, hogyan nyelik el a vörös óriások a körülöttük keringő bolygókat. Több százezer idős csillagot vizsgálva arra jutottak, hogy azok közül sokkal kevesebb bolygó marad, mint a fiatalabb csillagok körül. Ez azt jelenti, hogy a csillagfejlődés nagyon könyörtelen: aki közel kering, annak vége.
Már most is érezzük a Nap hanyatló hatását
– A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves – ezt onnan tudjuk, hogy a Naprendszer többi égitestének kialakulásáról konkrét információink vannak, márpedig ezek nagyjából csillagunk születésével egy időben jöttek létre. Megfigyelések alapján azt is tudjuk, hogy a Naphoz hasonló csillagok élettartama 10 milliárd év körül van – mondta Hatházi Gergely, gyönki amatőr csillagász.
A látványos csillagpusztulást az emberiség már egészen biztosan nem fogja látni, mindössze 1 milliárd évünk van arra, hogy kitaláljuk, hogyan tudjuk elhagyni szülőbolygónkat, évmilliárdonként ugyanis a Nap fényessége 10 százalékkal erősödik. Ez első látásra nem túl nagy növekedés, ám már csekély eltérés is képes arra, hogy élhetetlenné tegye világunkat. Az óceánok elpárolognak majd, a felszíni hőmérséklet pedig túl forró lesz ahhoz, hogy folyékony víz legyen jelen a Föld felszínén.
Hogy mit érzünk most ebből? Az egyre forróbb nyarakat, az egyre gyakoribb napkitöréseket – mely nem más, mint a Nap felszínén bekövetkező, óriási energiájú robbanás, amely során röntgen- és ultraibolya-sugárzás, valamint radioaktív részecskék indulnak útnak a világűrbe, gyakran éppen a Föld felé.
Utoljára, pár napja, november 10-én volt egy jelentősebb napkitörés, melynek hatására rádióleállások, GPS zavarok és internetes problémák léptek fel, Sőt, az északi fény látványa olyan helyeken is megjelent, ahol korábban elképzelhetetlen volt.
– És elsivatagodást. Ezt is érezzük, lásd tavak, Balaton kiszáradása – tette hozzá az amatőr csillagász.
