Avi/ujkelet.live

A háború 777. napja : Sábát sálom!

Gyász: Eli Zeira nyugalmazott vezérőrnagy, a Katonai Hírszerző Igazgatóság vezetője 1972 és 1974 között, 97 éves korában elhunyt.

Zeira egy 1973. október 5-i vezérkari ülésen azt mondta, hogy a háború valószínűsége ,,alacsony, sőt, az alacsonynál is alacsonyabb”. Másnap arab államok koalíciója Egyiptom és Szíria vezetésével megtámadta Izraelt, és megindította a jom kippuri háborút.

A Jom Kippur-háború volt a harmadik alkalom Izrael megalapításának kevesebb mint három évtizede óta, hogy Izrael a létéért volt kénytelen harcolni.

Míg az Agranat Bizottság elsősorban Zeirát találták felelősnek a háború hírszerzési kudarcáért, a kormány részéről Golda Meir lemondott miniszterelnöki posztjáról, valamint Mose Dajan a védelmi miniszteriről. Noha a Munkapárt a háborút közvetlenül követő választásokon megőrizte a kormány irányítását, a későbbi választásokon viszont alul maradt a jobboldali Likud párttal szemben, részben a jom kippuri háborút követő ellenszenv miatt.

További linkek a témában: itt, itt, itt, itt és itt.

Frissítés: Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint ma mintegy 15 Hamász-operatív bukkant elő alagutakon keresztül két különálló helyszínen Rafah keleti részén, mely az izraeli hadsereg által ellenőrzött területen van.

A légierő a szárazföldi csapatoktól kapott információk alapján hat terroristát likvidált.

Eközben a Nahal Dandár csapatai elfogtak öt terroristát, akik megadták magukat. Izraelbe szállították őket, hogy a Sabak belbiztonsági szolgálat kihallgassa őket.

Az izraeli csapatok folytatják a terület átvizsgálását, mind a levegőből, mind a földről, hogy megtalálják a többi terroristát, akik előjöttek az alagutakból.

Becslések szerint több tucat Hamász terrorista rejtőzik a sárga vonal izraeli oldalán az alagutakban Rafahban. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Izraelre, hogy engedélyezze számukra a biztonságos visszatérést a Hamász által ellenőrzött területekre.

Az Izraeli Védelmi Erők közleménye szerint az elmúlt hetekben „koncentrált erőfeszítéseket” tettek Rafahban, hogy „megsemmisítsék a térségben megmaradt földalatti útvonalakat és likvidálják a bennük tartozkodó terroristákat”.

Segélyek: Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint az októberi tűzszünet óta több élelmiszer érkezik Gázába, de még mindig nem elégítik ki a hatalmas humanitárius szükségleteket, míg a téli esőzések miatt a leszállított élelmiszerek megromlásának veszélye áll fenn.

„A dolgok jobban állnak, mint a tűzszünet előtt, de még hosszú utat kell megtennünk. A folyamatos támogatás fontos törekvés, hogy segítsük a családokat újjáépíteni egészségüket, táplálkozásukat és életüket” – mondta Martin Penner, a WFP szóvivője az újságíróknak.

Sorkatonaság: Binjámin Netanjahu miniszterelnök az elmúlt 24 órában megpróbált ígéretet kicsikarni az ultraortodox Kneszet-tagoktól, hogy megszavazzák a sorkatonai szolgálatról szóló törvényjavaslatot, ha előmozdítja a tárgyalásokat róla, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este.

Netanjahu azt a választ kapta, hogy nem tudnak elköteleződni a törvény megszavazása mellett, mivel attól tartanak, hogy a Külügyi és Védelmi Bizottságban folytatott megbeszélések során változni fog a megfogalmazása.

Ennek ellenére, és még ígéret nélkül is, Netanjahu hajlamos jóváhagyni a törvényjavaslat előmozdításának megkezdését a jövő héten vagy az azutáni héten, főként azért, hogy a szefárd ultraortodox Sasz pártot azonnal vissza lehessen hozni a kormányba.

  • A Legfelsőbb Bíróság szerdán úgy határozott, hogy a kormánynak haladéktalanul büntetőjogi intézkedéseket kell végrehajtania a dezertőr ultraortodoxokkal szemben.
  • A bíróság azt is elrendelte, hogy az állam 45 napon belül dolgozzon ki gazdasági és polgári szankciókat, és figyelmeztette a kormányt, hogy a továbbiakban sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat juttatásokat a katonai szolgálatot elkerülő jesiva-diákoknak.
  • A határozat továbbá kimondta, hogy a kormány elhanyagolta az ultraortodoxok besorozására vonatkozó kötelezettségét, ezzel gyakorlatilag aláásva a törvény célját, amely előírja a katonai szolgálatra való kötelező besorozást Izrael minden állampolgára és lakosa számára.
  • A Legfelsőbb Bíróság ítélete kijelöli a törvénytervezet egyetlen irányát: büntetőjogi szankciókat, valamint a juttatások széles körű és azonnali megvonását trükkök nélkül – és az alapvető jogok megsértése nélkül.

Halálbüntetés: David Zini, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője csütörtökön a biztonsági kabinetben azt mondta, hogy az izraelieket gyilkoló terroristák halálbüntetésének bevezetése segítene megelőzni a jövőbeli terrortámadásokat. Az ülésen elhangzott néhány részletet kiszivárogtatták a médiának.

A törvényjavaslatot a Kneszetben még tárgyalják a második és harmadik olvasat megszavazása előtt.

David Amszalem regionális együttműködési miniszter (Likud) megkérdezte Zinitől, hogy a törvény elrettentő hatású-e. „Igen. Ez egy rendkívül elrettentő eszköz” – válaszolta Zini. „Nem bocsátkozom politikai vagy jogi megfontolásokba, de a mi szempontunkból ez egy olyan büntetés, amely elrettentő hatású.”

Amszalem így folytatta: „Nem fognak emiatt túszul ejteni zsidókat?”, mire Zini: „Korábban is túszul ejtettek.”

Gila Gamliel tudományos és technológiai miniszter ((Likud) figyelmeztetett, hogy ,,zsidó állampolgárokat is kivégezhetnek”, amire Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azt válaszolta, hogy csak azokat fogják kivégezni, akik ,,a zsidó nép újjáéledése ellen cselekszenek”.

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter hozzátette: „Egy zsidót, aki Irán nevében cselekszik és gyilkosságot követ el Izrael állam ellen, kivégezhetnek.”

Az izraeli hadsereg képviselője a biztonsági kabinetnek azt nyilatkozta, hogy „a vezérkari főnöknek nincsenek fenntartásai a terroristákra kiszabható halálbüntetésről szóló törvényjavaslat elfogadásával kapcsolatban”. A képviselő azonban hozzátette: „A hadsereg amellett van, hogy mérlegelési jogkört biztosítsanak, és ne legyen kötelező büntetés.” Joszi Fuchs kabinettitkár egyetértett.

Ben-Gvir azt mondta, hogy a halálbüntetésnek „minimum büntetésnek kell lennie”, amelyet nem lehet enyhíteni. „Először is, a főügyész és az államügyész miatt.” Majd így folytatta: „Mindannyian tudjuk, hogy soha nem fogják kérni a halálbüntetést, és még ha utasítjuk is őket, azt fogják mondani, hogy nem avatkozhatunk bele a büntetőpolitikába. Nem bízom bennük.”

A Sabak hagyományos álláspontja Zini kinevezésével megváltozott. A Haaretznek nyilatkozó biztonsági források szerint ennek a változásnak az oka nem a vezetésben bekövetkezett váltás, hanem inkább a nemzetbiztonsági körülmények megváltozása. Szerintük a halálbüntetés bevezetésével szembeni ellenállás abból az aggodalomból fakadt, hogy izraeli túszokat gyilkolnának meg az Izraelben végrehajtott kivégzések megtorlásaként.

A források hozzátették, hogy mivel a Hamász terrorszervezet birtokában nincsenek életben lévő túszok, nincs akadálya a törvényjavaslat előmozdításának, amely eltántorítaná a terroristákat terrortámadások végrehajtásától.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Gyász, Gáza, sorkatonai szolgálat és halálbüntetés first appeared on Új Kelet Live.