Tízből három magyar autós időnként fél a volán mögött – derül ki az Index országos felméréséből. A kutatás szerint a legtöbb sofőr nem magától, hanem mások viselkedésétől tart: a váratlan manőverek, az agresszív vezetés és a rossz útviszonyok rontják leginkább a biztonságérzetet. A magyar autós társadalom óvatos optimista: a többség nem érzi magát veszélyben, de a teljes nyugalom ritka. A felmérés világosan üzen: a biztonságos közlekedés nemcsak műszaki, hanem kulturális kérdés is – a türelem és a figyelem legalább annyira életmentő, mint a jó fék.
A nyugodt lélekjelenlét és a magabiztos fellépés mindannyiunk közös érdeke az utakon. A volán mögötti kihívások egyénenként eltérőek lehetnek: van, akit a rossz látási viszonyok, mást a zsúfolt városi forgalom bizonytalanít el.
Az Index online kérdőívet indított a Magyar Suzukinak, mely a magyar autóvezetők közlekedésbiztonsági szokásait, félelmeit és attitűdjeit vizsgálta. A felmérés célja annak feltárása volt, hogy a hazai autós társadalom hogyan érzékeli a közlekedési környezet kockázatait, és mely tényezők befolyásolják leginkább a biztonságérzetet.
A felmérés – melyet a PegaPoll végzett – online kérdőíves módszerrel zajlott 2025. október 16. és október vége között. A kérdőívet összesen 1164-en kezdték el, közülük 1031 fő töltötte ki teljes egészében. A minta nem, életkor és lakóhely szerinti megoszlásban nem reprezentálja a teljes magyar felnőtt népességet, ugyanakkor jól tükrözi az autóvezetők széles körének tapasztalatait és közlekedésbiztonsággal kapcsolatos attitűdjeit.
Biztonságban vagy veszélyben? – a felmérés kiértékelése
A felmérés összesítéséből kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége napi rendszerességgel ül autóba, mégis tízből hárman vallották, hogy időnként félnek a közlekedésben. A biztonságérzetet leginkább a rossz útviszonyok, a figyelmetlen sofőrök és az agresszív vezetési stílus rontják.
A kutatás szerint az éjszakai vezetést tartják a legkockázatosabbnak: a válaszadók közel fele ilyenkor kevésbé érzi magát biztonságban. Ennek oka főként a gyenge közvilágítás, a fáradtság és a kivilágítatlan járművek jelenléte. A fiatalabb korosztály ugyanakkor rugalmasabban reagál: ők nagyobb arányban érzik magukat biztonságban a késő esti órákban, mint az idősebbek.
A nyílt kérdések elemzése alapján három kulcsterület rajzolódott ki, amelyet a válaszadók szerint a legfontosabb lenne fejleszteni:
- Infrastruktúra-fejlesztés – jobb utak, láthatóbb burkolati jelek, kátyúk megszüntetése.
- Közlekedési kultúra javítása – több türelem, kevesebb agresszió a volán mögött.
- Rendőri jelenlét és ellenőrzés – láthatóbb, de nem büntető jellegű hatósági jelenlét.
A kutatás rávilágít, hogy a magyar autósok nagy része reálisan méri fel a kockázatokat, ugyanakkor az általános biztonságérzetet erősen befolyásolja a környezet állapota és a közlekedési morál. A közlekedésbiztonság nemcsak műszaki, hanem kulturális kérdés is – a felmérés szerint a válaszadók 84 százaléka gondolja úgy, hogy a felelősségteljesebb vezetési attitűdök erősítése lenne a legnagyobb előrelépés.
Összességében: a magyar autósok nem érzik magukat „veszélyben”, de nem is teljesen „biztonságban”. A többség fegyelmezettebb, figyelmesebb közlekedést, jobb utakat és emberibb közlekedési kultúrát vár el – ez a jövő közlekedéspolitikájának egyik legfontosabb társadalmi üzenete.
Ettől félnek leginkább a sofőrök
Részletesebben vizsgálva az adatokat az rajzolódik ki, hogy az autóvezetési szokások ugyanakkor látványosan eltérnek kor és lakóhely szerint. A negyvenes korosztályban a legmagasabb a napi vezetők aránya, míg a fiatalabbak és az idősebbek ritkábban autóznak. A településtípusok között is jelentős különbségek látszanak: a községekben élők több mint háromnegyede napi szinten vezet, míg a fővárosiaknak alig hatvan százaléka.
A biztonságérzetre vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján a magyar sofőrök óvatos optimisták. A legtöbben inkább biztonságban érzik magukat vezetés közben, de a teljes nyugalom ritka. Tízből négyen erős, de nem maximális biztonságérzetet jeleztek, és csupán minden harmadik autós mondta azt, hogy teljesen biztonságban érzi magát az utakon.
Az adatok azt is mutatják, hogy minél gyakrabban vezet valaki, annál nagyobb biztonságban érzi magát: a rutin láthatóan csökkenti a félelmet és növeli az önbizalmat. A napi sofőrök átlagosan erősebb biztonságérzetről számoltak be, míg a ritkábban autózók bizonytalanabbnak érzik magukat.
A legbiztonságosabbnak az autópályát tartják a válaszadók, ahol a forgalom kiszámítható és az útminőség is jobb. A városi közlekedés már jóval stresszesebb: a torlódások, a sűrű forgalom, a gyalogosok és kerékpárosok jelenléte sokak számára okoz feszültséget. A legnagyobb bizonytalanságot azonban az időjárási és látási viszonyok rontják: köd, sötétség, eső vagy hó idején a sofőrök kevesebb mint fele érzi magát biztonságban.
A fiatalok körében különösen alacsony a biztonságérzet rossz látási viszonyok között, ami a tapasztalat hiányával magyarázható.
A kutatás azt is feltárta, mi csökkenti leginkább a biztonságérzetet. A válaszadók több mint fele említette a váratlan manővereket – hirtelen sávváltás, fékezés vagy kiszámíthatatlan előzés – mint fő stresszforrást. Sokan panaszkodtak a rossz útminőségre, a hiányos közvilágításra és a forgalom idegességére is. A legtöbb sofőr számára tehát nem a saját vezetése, hanem mások viselkedése és az infrastruktúra állapota jelenti a legnagyobb veszélyt.
A biztonságos vezetési szokások terén a magyar autósok meglepően fegyelmezettek. Tízből kilencen mindig használják a biztonsági övet, és a többség rendszeresen ellenőrzi a jármű alapvető beállításait.
Ugyanakkor a világítás és a gumik állapotának ellenőrzése már kevésbé gyakori. Az idősebbek ezen a téren tudatosabbak, mint a fiatalabb generáció. A napi szinten vezetők között megfigyelhető a rutinból fakadó lazulás: minél gyakrabban ül valaki autóba, annál kevésbé figyel apró részletekre, mert megszokásból vezet.
A napszak is befolyásolja a kockázatérzetet. A legtöbben délután vagy világos nappali időben érzik magukat biztonságban, míg az éjszaka és a szürkület sokak számára továbbra is a legveszélyesebb időszak. Az idősebbek különösen tartanak az éjszakai vezetéstől, míg a fiatalok inkább a szürkületet érzik kockázatosnak.
A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy az elmúlt évben a vezetők közel harmada érzett félelmet a volán mögött. Ez leggyakrabban fiatal vagy női vezetőknél fordult elő, akik gyakrabban kerültek olyan helyzetbe, amit veszélyesnek éltek meg – például hirtelen előzések, balesetközeli szituációk vagy rossz időjárási körülmények. Az idősebb, tapasztaltabb sofőrök jóval ritkábban számoltak be ilyen élményekről, ami a több évtizedes rutin és a higgadtabb reakciók következménye lehet.
A magyar autósok nagy többsége egyetért abban, hogy a közlekedésben a legnagyobb kockázat az emberi figyelmetlenség.
A többség számára a biztonság kulcsa a türelem, a defenzív vezetés és a felelősségteljes magatartás. Sokan vallják: „jobb pár perccel késni, mint kockázatot vállalni”. Érdekes, hogy a válaszadók szerint a biztonságérzetet leginkább a saját rutin és a jól ismert útvonal növeli – a jármű műszaki állapota csak másodlagos tényező.
Amikor arról kérdezték az autósokat, mit változtatnának meg a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, három fő irány rajzolódott ki. A legtöbben jobb utakra, rendezettebb úthálózatra és erősebb közvilágításra vágynak. Második helyen a közlekedési kultúra javítása szerepelt: több türelmet, udvariasságot és kevesebb agressziót szeretnének az utakon. Harmadik helyen pedig a láthatóbb rendőri jelenlét igénye jelent meg – nem elsősorban büntetésként, hanem megelőző, fegyelmező tényezőként.
Kulturális és társadalmi felelősség a biztonságos közlekedés
A kutatás tanulsága világos: a magyar sofőrök biztonságérzete szorosan összefügg a kiszámíthatósággal, a rutin szintjével és a környezet állapotával. Az utak minősége, a forgalom sűrűsége és az emberi figyelem együtt formálják azt, hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban a volán mögött. A közlekedés biztonsága tehát nem csupán technikai kérdés, hanem kulturális és társadalmi felelősség is – amelyhez mindannyiunk hozzáállása, döntései és türelme egyaránt hozzájárul.
