Ben-Gvir: „én vagyok itt a főnök”

ujkeletlive

Politika

Ben-Gvir és a közbiztonság

Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter úgy döntött, hogy egy hónapon belül másodszorra is megjelenik a negevi beduinok lakta Lakia faluban. A látogatás  felháborodást váltott ki a helyiek körében, azt követően, hogy a rendőrség betonblokkokkal zárta le a település bejáratát.

Az arab polgármesterek és járási vezetők többször fordultak a kormányhoz a bűnözés megfékezéséért azt követően, hogy a gyilkosságok száma Ben-Gvir hivatalba lépése óta megugrott, annak ellenére, hogy választási kampánya során az előző kormányt okolva az ellenkezőjére tett ígéretet. Ugyanakkor, az arab vezetők azt is sérelmezik, hogy kizárták őket a közvetlenül körzetüket érintő politikai döntéshozatalból.

A kritikák ellenére a nemzetbiztonsági miniszter tegnap ismét a helyszínre érkezett, népszerűsítve az általa gründolt „Új Rend” hadműveletet, melynek célja a negevi beduinok körében megnövekedett bűnözés, és az illegális fegyverkereskedelem megfékezése. Ben-Gvir a déli-körzeti rendőrfőnök, Háim Bublil társaságában jelent meg, majd rögtön összetűzésbe került a Ra’am Kneszet képviselőjével Walid Alhwashlával. A közösségi médiában látható felvételeken Ben-Gvir kijelenti, hogy a városban „én vagyok a főnök,” mire  Alhwashla rasszistának nevezte.

A miniszter hivatala később közölte, hogy a település bejáratánál a tanácselnök, és a Ra’am képviselője provokációt kezdeményeztek, de Ben-Gvir világossá tette számukra: „a kormányzás visszatér, én vagyok itt a főnök.”

A politikusok mellett a nemzetbiztonsági minisztert Lakia lakói sem fogadták lelkesedéssel, néhányan gúnynevét – „TikTok-miniszter” kiabálták utána, Ben-Gvir azonban hangsúlyozta, miszerint „sajnos nem jöttek ide rendőrök. Harminc évnyi elhanyagolás. A múlt héten osztottak ki büntetéseket. Voltak, akik azt hitték, hogy lövöldözni fognak. Nem fog megtörténni. Mi vagyunk a főnökök. A lakiai emberek nagy része normatív, értük vagyunk itt,” tette hozzá, majd büszkén újságolta, hogy „csak idén, eddig 5000 illegális házat romboltunk le. Sábákot, és erőket akarok. Ez jár Meitar, Carmit és Be’erseva lakóinak. Ez jár az ittenieknek is,” – utalt új hadműveletére.

Miközben Ben-Gvir a Negevben tartózkodott Be’erseván késelés, a tel-avivi Egyetem közelében lövöldözés, Umm al-Fahmban pedig gyilkosság történt, mindössze néhány órán belül.

Umm al-Fahmban egy lövöldözés során 20 éves fiatal súlyosan megsebesült, majd nem sokkal később halottnak nyilvánították. Röviddel ezt megelőzően, két lodi lakos sebesült meg a tel-avivi Egyetem közelében szintén lövöldözés közben, amit egy elhaladó autóból adtak le. Be’erseván egy fiatal nő sérült meg súlyosan, késelés következtében.

Választások – Netanjahu az iszlamista Ra’am párt betiltására utalt

A kiújuló libanoni konfliktus közepette, és a Hezbollah terrorszervezet vezérkari főnökének likvidálása után, Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilatkozatot tett közzé, méltatva a hadsereg sikeres akcióját, majd Donald Trump elnököt dicsérte, aki korábban arra utalt, hogy terrorszervezetnek minősíti, és betiltja az USA-ban a „Muszlim Testvériséget.”

„Ennek kapcsán, szeretném megdícsérni Trump elnököt a döntéséért, hogy betiltja, és terrorszervezetnek nyilvánítja a ‘Muszlim Testvériséget’. Ez a szervezet veszélyezteti a stabilitást a Közel-Keleten, és azon túl is. Izrael már a mozgalom egy részét betiltotta, és azon dolgozunk, hogy ezt a folyamatot a közeljövőben teljessé tegyük.”

A 12-es csatorna politikai kommentátora Mohammad Magadli személyes véleményének adott hangot reagálva a miniszterelnök bejelentésére, mondván „ezek a kijelentések előfutárai Netanjahu kormánya arra irányuló kísérleteinek, hogy betiltsa az Iszlám Mozgalom (déli ág) tevékenységét, hasonlóan Netanjahu korábbi kormánya, 2015-ös kezdeményezéséhez, amikor az Iszlám Mozgalom (északi ág) működését tiltották be.”

Amennyiben beválik Magadli jóslata, és Netanjahu valóban megszavaztatja koalíciójával a déli ág betiltását, ilymódon a Ra’am tanácsával egyetemben a parlamenti pártot is kizárná, így nyilvánvalóan az következne, hogy a jelenleg is öt mandátummal rendelkező frakció a következő választásokon nem indulhatna el.

Trump egyelőre még csak azt jelentette be, hogy szándékában áll a „Muszlim Testvériséget” külföldi terrorszervezetnek nyilvánítani, az iszalamista csoport közel-keleti stabilitásra gyakorolt hatása, valamint a muszlim fiatalok radikalizálása miatti aggodalmakra hivatkozva.

Aggasztó kivándorlási adatok

Az Izraeli Demokrácia Intézet tegnap közzétett tanulmánya rávilágít, miszerint az izraeliek mintegy 27 százaléka fontolgatja az ország elhagyását.

Az intézet legutóbbi felmérését áprilisban készítette, a kutatásban résztvevő – 720 zsidó és 187 arab interjúalanyt kérdezve meg. Az eredmény szerint a izraeli arabok valamivel nagyobb arányban (30%) gondolkodnak a kivándorláson, mint a zsidó megkérdezettek (26%), és az sem meglepő, hogy a zsidók válaszadók körében a minél kevésbé vallásos, és baloldali szemléletű réteg kivándorlási szándéka valószínűbb.

Továbbá, a távozást fontolgatók közül a zsidók 69%-a, és az arabok 62,5%-a mondta azt, hogy nincs kifejezett külföldi „vonzó ok,” egyszerűen csak el akarnak menni az országból, emellett a távozni szándékozók fő motivációi – a megélhetési költségek, a biztonsági és politikai aggályok, valamint az a meggyőződés, hogy „nem látok jövőt a gyermekeim számára.” További aggodalmak a közszolgáltatások helyzete, Izrael nemzetközi megítélése, a demokrácia állapota, a szólásszabadság, valamint Izrael mint zsidó állam identitása.

Összességében – a megkérdezett zsidók 42%-a, és az arabok 33%-a gondolta úgy, hogy az ország jelenlegi állapota „rossz”, míg 8% illetve 15% „jónak” nevezte.

A kivándorlást fontolgatók közül a legnagyobb csoport a nem vallásosak (39%), majd a hagyományőrzők, de nem vallásosak (24%), a vallásos hagyományőrzők (19%), az ortodoxok (14%), végül a ultraortodoxok (4%).

A fiatal, szekuláris zsidó izraeliek körében 60% mondta, hogy fontolgatja a távozást, a magas jövedelműek és külföldi útlevéllel rendelkezők körében pedig ez az arány 80%-ra emelkedett. Emellett, mind az arabok, mind a zsidók körében a magasabb végzettség növelte a kivándorlás valószínűségét, de a magas vagy középmagas jövedelem is hasonló hatással bírt, különös tekintettel a high-tech szektorban, az orvostudományban, vagy a pénzügyi ágazatban dolgozók körében.

Érdekesség, hogy a több állampolgársággal rendelkezők nagyobb arányban fontolgatták a távozást, de a kutatás azt is megállapította, hogy az Izraelben születettek (33%) nagyobb arányban tervezik a kivándorlást, mint azok, akik bevándorlóként érkeztek az országba (22%).

A jeridát választók legnépszerűbb célpontja az Európai Unió volt (43%), amelyet Észak-Amerika és Kanada követ (27%).

Végezetül, a zsidó és arab izraeliek körében egyaránt a család közelsége a mérvadó szempont a maradás mellett, így a válaszadók egységesen úgy vélik, hogy nagyobb valószínűséggel távoznának, ha rokonaik közül többen már elhagyták volna az országot az elmúlt években.

Mindezen körülmények következtében, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2023-ban 78000 izraeli hagyta el az országot, szemben a 2022-es 56000-rel, és a 2021-ben regisztrált 37000-rel.

A jeridázó izraeliek száma akkor is jelentősen megugrott, ha figyelembe vesszük, hogy sok orosz és ukrán bevándorló, akik a háború elől menekültek, Izraelt mindössze „tranzitországként” használták, miközben a fő gyorsító ok egyértelműen a két éve zajló háború. Ilymódon a kivándorlás 2024-ben érte el a csúcspontját, 78000 fővel (nagyrészt 2023-ban távoztak), továbbá a kivándorlók 14%-a Tel-Avivból, míg 6,3%-a Jeruzsálemből, illetve más nagyobb városból hagyta el az országot.

A kivándorlók 94,3%-a zsidó, és egyéb (nem zsidó orosz és ukrán) származású, többségük (60%) rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.

Emellett, a vissza-hazatérők aránya viszonylag stabil maradt, ebben a vonatkozásban is Tel-Aviv vezet (10%), Jeruzsálem pedig a második (9,4%).

The post Ben-Gvir: „én vagyok itt a főnök” first appeared on Új Kelet Live.