ujkeletlive

Binjamin Netanjahu miniszterelnök tegnapi bejelentésének időzítése nem véletlen, és nem is váratlan döntés nyomán történt. Donald Trump elnök múlt hónapban hivatalos levélben folyamodott Jichák Herzog izraeli elnökhöz, hogy adjon „teljes kegyelmet” a miniszterelnök folyamatban lévő korrupciós ügyeire vonatkozóan, ami nyilvánvalóan fontos pillére Netanjahu tegnap benyújtott kegyelmi kérelmének, hiszen ki merne ellentmondani az amerikai elnök kérésének?

A miniszterelnök videón rögzített beszédével megerősített mindent elsöprő hír belpolitikai vihara mögött elhalványult az ultraortodox sorkatonai szolgálat erősen vitatott Biszmut-féle javaslatának egyidejűleg kezdődő maratoni bizottsági vitája, melynek még az idén tervezett „sürgősségi” megszavazása a parlamentben második, illetve harmadik olvasatban, ugyanakkor időzítése a gázai béketerv végrehajtása második szakaszának küszöbén előrevetíti, hogy a miniszterelnök nagy erővel készülődik választásokra.

Az alig, hogy elkezdődött – egyelőre az ultraortodox frakciók kívülállásával őszi ülésszak viharos bejelentései, mint az állami vizsgálóbizottság megtagadása, és helyette politikai bizottság felállítása, amely a miniszterelnök tervei szerint, hasonlóan a sorozási törvény hatálybalépésével még az idén megoldódik, az erőteljes társadalmi elutasítása ellenére, lehetővé teszi, hogy a koalíció kiegészüljön a háredi tagokkal, ilymódon megelőzve az előrehozott választásokat.

Amennyiben a Kneszet nem oszlik fel idő előtt, a következő választásokra egy év múlva, várhatóan novemberben kerülne sor, de a miniszterelnök semmiképpen sem szeretne folyamatban lévő bírósági tárgyalások terhével nekivágni az új kampánynak.

Netanjahu szerint, bár a büntetőeljárás még nem zárult le – az elnöknek közérdekből, és az állam érdekében kellene számára a felmentés biztosítani, azaz mindhárom korrupciós ügyét lezárnia, olymódon, hogy ártatlannak minősíti, ugyanis a kegyelmi kérelem nem tartalmazza a miniszterelnök bűnösségére irányuló elismerését. Egyúttal a miniszterelnök úgy véli, hogy az ország vezetése nehéz, különösen a külpolitikai ügyek kezelése, miközben hetente háromszor kell tanúskodnia a bíróságon, ezért a helyes döntés a kegyelem megadása, ami lehetővé tenné számára, hogy begyógyítsa az izraeli társadalom megosztottságát, amit szerinte a per okozott.

Összességében, Netanjahu levelében, és az utána elhangzott beszédében egyaránt kiemelte, hogy  felmentése nemzetbiztonsági ügyként Herzog döntésétől függ, egyben az elnökre hárítva a felelősséget.

Az említett társadalom, kvázi az urna elé járuló választók többsége azonban két dologban egyetért: egyrészt Netanjahu politikai-diplomáciai képességei nem vitathatóak, ettől függetlenül a többség úgy véli, hogy az állami vizsgálóbizottság felállítását a politikai érdemek nem helyettesítik, ahogyan a többség szintén nem támogatja a miniszterelnök feltétel nélküli elnöki felmentését.

Mindeközben, a figyelem Herzog elnökre irányul, aki ezúttal hivatali idejének legnehezebb döntése előtt, és így tűnik, sokkal nehezebb helyzetbe került, mint annak idején édesapja, az akkori elnök Chaim Herzog. Izraelben ugyanis nem szokás az elnöki kegyelem, ezért talán Trump számára kevésbé érhető az ügy kényes mivolta, hiszen a Fehér Házban leköszönő amerikai elnökök bőkezűen osztják az „áldást,” akár közeli családtagok estében is.

Előzmények

  • Netanjahu vesztegetéssel, csalással és hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádpontokkal néz szembe három különböző ügyben: a 1000-es (ajándékügy), a 2000-es (Netanjahu–Mozesz-ügy) és a 4000-es (Bezek–Elovics-ügy) esetek kapcsán.
  • A miniszterelnök frakciójának tagjai, illetve koalíciós partnerei által természetesen támogatott felmentést többnyire „a vádak összeomlásával” indokolják, mely állítások egyelőre nem bizonyítottak, a tárgyalások jelenleg az ügyészi keresztkérdések meghallgatásaival zajlanak.

A miniszterelnök ügyeinek lezárásra vonatkozóan korábban kétszer is napirendre került közvetítői vádalku eljárási javaslat, ám a próbálkozás mindkét esetben kudarcot vallott. Az ok mindkét esetben a miniszterelnök elutasítása volt, mivel például az 1000-es ügy – ami sokkal összetettebb vonatkozású, mint „csak” az ajándékok elfogadása, ugyanis emellett súlyos összeférhetetlenség is fennáll, amely miatt a vádalkunak szükségszerűen tartalmaznia kellene a „közéleti szégyenbélyeg” megállapítását, ami értelemszerűen kizárná a politikai karrier folytatását.

Mi várható – az elnökhöz benyújtott kegyelmi kérelem átkerül az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályához véleményezésre, majd a különböző információk és ügyészi álláspontok alapján összeállított ajánlat visszakerül Herzog jogtanácsosához, aki szintén készít egy véleményt. Végezetül, az elnök mondja ki az utolsó szót, de bármi legyen is a döntés, fellebbezhető a Legfelsőbb Bíróságon.

Izraelben egyetlen alkalommal kegyelmezett meg az elnök, hasonló vitatott ügy esetében, de amelynek egészen más volt a háttere.

A 80-as években, úgynevezett 300-as buszvonal ügyében a Sábák belbiztonsági szolgálat tisztjei két terroristát élve történt elfogásuk után meggyilkoltak. Herzog akkori elnök (Jichák Herzog édesapja) még a rendőrségi nyomozás megkezdése előtt kegyelmet adott a gyilkosság, emberölés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatti vádak alól felmentve őket.

Igen, de – a kegyelem részeként a Sábák akkori főnöke, és az ügyben érintett teljes vezetés lemondott, miután elismerték bűnrészességüket, és megbánást tanúsítottak, Netanjahu miniszterelnök azonban elutasítja a hasonló kritériumok teljesítését.

Anno, a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezés ellenére a bírák jóváhagyták az elnöki kegyelmet, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan Meir Samgar bíró úgy fogalmazott, hogy felmentés „kizárólag teljesen kivételes körülmények között lehetséges, amikor a legfőbb közérdek vagy rendkívüli személyes körülmények állnak fenn, és nem látható más ésszerű megoldás.”

Herzog válasza – bármi is legyen, Netanjahu esetében többek között az a kérdés is felmerül, hogy felmentése esetén mi lesz az ügyben érintett további vádlottal.

Eközben, míg az elnök megkapja az ajánlásokat, és végül dönt a kérelmet illetően, a politikai spektrum minden oldaláról próbálnak hatni a végeredményre, különös tekintettel Netanjahuhoz közeli koalíciós tagjai. 

Idit Szilman környezetvédelmi miniszter odáig elment, hogy a nem engedelmeskedő igazságügyi tisztviselőket Trump beavatkozásával fenyegette meg.

„Azt hiszem, hogy Trump elnök nagyon egyértelműen elmondta, és kifejezte véleményét, valamint levelet is küldött. És azt gondolom, hogy Herzog elnöknek most fel kell nőnie a helyzethez, és a döntést Izrael biztonsága érdekében kell meghoznia. Ha pedig Herzog elnök nem tud Izrael és a nemzet, a testvériség és az egység javára cselekedni, akkor igen, Trump elnök további lépésekre kényszerülhet, és be kell avatkoznia,” – tette hozzá Szilman az i24 csatornának nyilatkozva, majd megjegyezte azt is, hogy Trump beavatkozása „szankciókat, és más intézkedéseket is magában foglalhat az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú tisztviselőivel szemben.”

Netanjahu korábbi védőügyvédje szerint azonban az elnök kegyelmi kérelmet csak abban  az esetben adhat, ha a miniszterelnök elismeri vétkességét korrupciós pereiben.

„Kegyelmet bűnelkövető kaphat, ezt írja elő a törvény,” – közölte Mika Fettman a 12-es csatorna esti műsorában, majd hangsúlyozta „egyáltalán semmi esélye sincs, hogy a legfőbb ügyész vagy az államügyészség azt javasolja az elnöknek, hogy bűnvallomás nélkül kegyelmezzen meg Netanjahunak. Azok az esetek, amikor az elnökök az Igazságügyi Minisztérium ajánlása ellenére adtak kegyelmet, súlyos betegekhez, és nem hivatalban lévő miniszterelnökhöz kötődtek.”

Fettman, aki rövid ideig tagja volt a miniszterelnök védőcsapatának, indoklásában hangsúlyozta, hogy hogy Izraelben ritkán adnak kegyelmet per lezárása előtt, és megemlítve a korábbi egyetlen precedenst – a 300-as busz ügyet, hangsúlyozta, hogy az akkori elnök csak azután adott felmentést, hogy az elkövetők elismerték bűnösségüket, majd végezetül hozzátéve, hogy amennyiben Netanjahu úgy állítja be a kegyelmi kérelmét, mint ami „az ország javát szolgálja,” akkor az elnök olvasatában azt jelentheti, hogy ennek érdekében feltételeket kell elfogadnia a miniszterelnöknek, akár azt is, hogy visszavonul a politikától.

Mindeközben a héber médiában tegnap este megjelent hírek szerint Herzog elnök állítólag fontolgatja, hogy vádalkut, vagy feltételes megállapodást ajánljon Netanjahunak a per lezárására, ami magában foglalhatja a bűnösség elismerését, illetve jövőbeli politikai szerepének korlátozását.

A KAN közszolgálati csatorna pedig arról számolt be, miközben vizsgálja Netanjahu kérését, Herzog megpróbálja újraindítani a vádalku tárgyalásokat, amelynek hasonlóan feltétele, hogy a miniszterelnök bűnösnek vallja magát.

A 13-as csatorna viszont úgy tudja, hogy Herzog várhatóan feltételes kegyelmet abban az esetben adna amennyiben Netanjahu hajlandó előrehozott választásokat kiírni.

Mindent összevetve, az elnök várhatóan valamilyen feltételhez kötné a kegyelem megadását, Netanjahuhoz közel álló források szerint a miniszterelnök azonban nem hajlandó semmilyen alkura.

The post Elnöki kegyelem- találgatások, és politikai kampány first appeared on Új Kelet Live.