ujkeletlive

Politika

Háredi sorozás: a miniszterelnök végül lemondta a sajtótájékoztatót

A sorkatonai szolgálat alóli felmentést biztosító Boaz Biszmut (Likud), a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke által jegyzett javaslat körüli, a koalíción belül is egyre inkább erősödő feszültség ellenére Binjámin Netanjahu miniszterelnök a törvény megszavazását sürgeti, az ultraortodox frakciók kormányba való visszatérése érdekében.

A jogi és a védelmi szakma elutasítása mellett, a miniszterelnök szavazóbazisát is megingató javaslat miatt, a kedélyek megnyugtatására Netanjahu tegnap este nyolc órára sajtótájékoztatót jelentett be a hadkötelezettségi törvény ismertetésére vonatkozóan, amit azt követően, hogy Naftali Bennett volt miniszterelnök, illetve Jáir Lapid [Jes Atid], az ellenzék vezetője hasonló nyilatkozatot jelentett be, hivatala végül lemondott.

A Miniszterelnöki Hivatal szerint Netanjahu „ütemezési okok” miatt volt kénytelen lemondani az egyébként előre felvett videófelvétel közzétételét.

A szintén rögzített nyilatkozat során felszólaló Lapid közölte, miszerint a miniszterelnök azért mondta le a sajtótájékoztatót, mert „tudja az igazságot. Bibi megfutamodott, mert tudja, hogy mi ismerjük a sorkatonai szolgálat alóli felmentés törvényének részleteit, és nincs módja megvédeni azt,” – jelentette ki Lapid, hozzátéve, hogy az ultraortodoxok még öt százaléka sem fog bevonulni a törvény alapján.

„Ez nem történelmi törvény. A háredik 50%-a nem fog bevonulni; de még 5%-a sem. A törvény tele van szándékosan beépített kiskapukkal. Nincsenek kvóták, nincsenek szankciók, nincs érvényesíthetőség. A kontroll nem a hadsereg kezében van, hanem [Árje] Deri és [Jichák] Goldknopf kezében.”

Továbbá, kiemelte – „ez a törvény megszégyeníti katonáinkat. Megszégyeníti az elmúlt két évben több mint 920 elesett harcost. Megszégyeníti a több mint 20 ezer, testben és lélekben megsérült katonát. Megszégyeníti a cionizmust, és az Izraeli Védelmi Erőt. Netanjahu ma esti megfutamodása egyértelmű üzenet a koalíció minden tagjának: ezt a törvényt nem lehet megvédeni, és nem is fog átmenni. Megígérem: meg fogjuk állítani,”  – fogadta meg Lapid.

Bennett hasonlóan videofelvételen a miniszterelnököt bírálta, azzal vádolva, hogy megtéveszti a nyilvánosságot, és cserbenhagyja mindazokat, akik vállalják a katonai szolgálat terhét, hangsúlyozva, hogy az izraeli katonák  oroszlánként harcoltak október 7-e után, politikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül, és most, hogy a gázai háború véget ért, a hadsereg 20ezer fős létszámhiánnyal küzd.

„Csak két lehetőség van: vagy besorozzuk háredi testvéreinket, hogy ők is vállalják a részüket, vagy pedig állandó jelleggel további évi 120 szolgálati napot terhelünk tartalékosainkra – tönkretéve szakmai és családi jövőjüket,” – mondta Bennett, hozzátéve, hogy jelenleg „100 000 fiatal háredi férfi köteles lenne bevonulni, és öt hónap alatt kiképezhetők a feladathoz szükséges szintre.”

„Lehetséges, és a hadsereg képes rá, de ehhez kormányzati támogatás kellene. A kormány azonban ahelyett, hogy az ultraortodoxok besorozásán dolgozna, épp az ellenkezőjét teszi! Ezekben a napokban egy olyan törvényt visz előre, amely megszüntet minden esélyt a háredi besorozásra. Az előterjesztett törvény nem hadkötelezettségi törvény, hanem blöff. A törvény célja nem a hárédi fiatalok bevonultatása, hanem épp az ellenkezője: milliárdokat juttatni nekik, annak ellenére, hogy nem vonulnak be,” – mondta Bennett, hangsúlyozva azt is, hogy a javaslat szerint minden sorozás alól kibúvó azonnali amnesztiát kap, vagyis az elkerülést szankció helyett inkább jutalmazza. Továbbá, mindazok számára, akik 26 éves korig halogatják a bevonulást, végleg mentességet kapnak. „Nyilvánvaló, hogy mindenki ezt fogja tenni,” – mondta.

„A törvény tele van ilyen megtévesztésekkel. Ezért ellenzi a hadsereg, ezért ellenezte a volt védelmi miniszter, Joáv Gallant, miután menesztették. Ezért ellenezte a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Juli Edelstein, majd őt is eltávolították. Minden szakmai szerv, amely megvizsgálta a törvényt, úgy találta, hogy ez egy blöff.”

Továbbá, a volt miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a vitatott jogszabály előmozdítását Netanjahu azért sürgeti, mert „a háredi pártok azzal fenyegetnek, hogy megdöntik a kormányt,” – ugyanakkor a vallási vezetők azon kifogását hárítva, miszerint a Tóra-tanulmányok nem egyeztethetők össze a katonai szolgálattal, Bennett a Tóra azon fejezetét idézte, amikor Mózes megfeddi Gad és Ruben törzsét – „Atyátokfiai menjenek harcba, ti pedig itt ültök?” Bennett hangsúlyozta, hogy „a Tóra minden hőse harcos volt – , Jehosua Nun fia, Gideon, Dávid király, mindannyian nagy harcosok! A vallásos cionista közösség katonáinak ezrei bizonyítottak ebben a háborúban Gemarával a kezükben Khan Junisz szívében! Ez az igazi zsidóság,” – mondta, majd felszólította „Izrael minden polgárát, hogy álljon ki a hadsereg katonái mellett ezen cionizmusellenes törvénnyel szemben. Minden képviselő, aki a törvény mellett szavaz, élete végéig szégyenbélyeget visel majd,” – zárta nyilatkozatát Bennett.

Hasonló kritikát fogalmazott meg, a fiát a gázai harcokban elvesztő Gadi Eizenkot, volt vezérkari főnök [Előre! Eisenkottal], mondván a javaslat, amennyiben jogerőre emelkedik, „árt a hadsereg felkészültségének. A hadsereg 12ezer harcoló katonára vonatkozó igényének figyelmen kívül hagyása háború közepén nem hiba – hanem hanyagság,”- írta a közösségi médiában, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „tudatosan választotta a személyes, és a koalíció túlélését a nemzetbiztonság, és a katonák élete helyett,” – majd azt javasolta Netanjahunak: „ha valóban úgy gondolod, hogy ez jó törvény, vigyük gyors választásokra. Neked és az október 7-i kudarc kormányának nincs egy szemernyi erkölcsi tekintélye vagy legitimitása sem ahhoz, hogy ezt a szégyent törvénybe iktassa.”

Bár több Likud képviselő várhatóan a törvény ellen szavazna, Netanjahu azonban úgy véli, elegendő hatalommal rendelkezik a végső döntés eligazításában frakcióján belül, ugyanakkor Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter egyelőre kijelentette, hogy pártja nem fogja támogatni ebben a formában a Biszmut-féle javaslatot.

Pártja frakcióülésén Szmotrich kijelentette, hogy a sorozási törvény jelenlegi szövege „nem teszi lehetővé annak támogatását,” – jelentett a Kan közszolgálati csatorna, egyetértve képviselői elutasításával, ugyanakkor elutasította Ofir Szofer miniszter kirohanását, amiért nyilvánosan ellenezte a törvényt, kilátásba helyezve, hogy kirúgása esetén is ellene fog szavazni.

A Vallásos Cionizmus frakciója szerint olyan törvényt fognak támogatni, „amely valódi és gyors besorozást eredményez a háredik körében, hogy kielégítsék a hadsereg szükségleteit, és csökkentsék a terhet a harcosokon, a tartalékosokon, és családjaikon,”- emellett hozzátéve hogy „közös döntést” fognak hozni, és „egységes frakcióként” fognak eljárni

Diplomácia: Trump-Netanjahu telefonbeszélgetés

Donald Trump elnök hétfő este először nyilatkozott, utalva a múltheti dél-szíriai Beit Dzsinn faluban történt izraeli katonai incidensre, majd ezt követően követően telefonon is beszélt Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, akinek hivatala csak annyit közölt, hogy a felek a gázai békefolyamat bővítéséről, és a Hamász lefegyverzéséről tárgyaltak. Nem említve, a szíriai incidenst, és az egy nappal korábban a miniszterelnök Jichák Herzog elnöknek beadott kegyelmi kérelmét, melynek támogatására azonban Netanjahu mindenekelőtt számít, a közlemény szerint Trump washingtoni látogatásra hívta a miniszterelnököt, várhatóan még az idén.

Az Axios riporterének, Barak Ravidnak két amerikai, és egy izraeli politikai forrás beszámolt az elmondásuk szerinti hosszú telefonbeszélgetésen elhangzottakról, mondván, hogy többnyire valóban Gázára, illetve Szíriára összpontosító hívás során szóba került Netanjahu folyamatban lévő korrupciós pere is.

Izraeli látogatása során a Kneszetben tett megjegyzéseit követően Trump múlt hónapban hivatalos levélben lobbizott Herzognál, és miközben elnöki kegyelemre szólított fel, a Netanjahu ellen felhozott vádakat „politikai jogi boszorkányüldözésnek” nevezte.

A hétfői telefonbeszélgetésre egyébként nem sokkal a Herzognak formálisan eljutatott miniszterelnök által jegyzett kegyelmi kérelem átadása után került sor, és Netanjahu állítólag arra kérte Trumpot, hogy továbbra is támogassa a kegyelem megszerzésére irányuló erőfeszítéseit, – idéz az Axios két amerikai tisztviselőt.

Trump azonban kitért az ígéret alól, mondván, hogy szerinte a kegyelem minden bizonnyal megoldódik.

„Netanjahu azt akarja, hogy Trump többet tegyen, de az elnök mindent megtett, amit meg tudott tenni,” – állítja az egyik amerikai tisztviselő, ezzel szemben a Ravidnak nyilatkozó izraeli politikai forrás szerint Trump volt az, aki felvetette a kegyelem kérdését, azt állítva, hogy a miniszterelnök, és az elnök megállapodtak a megbeszélések jövőbeni folytatását illetően.

Továbbá, a hívás során Trump irányváltásra sürgette Netanjahut mind Gázában és Szíriában.

Gáza – Trump állítólag azt mondta Netanjahunak, hogy az átfogó békemegállapodás végrehajtásában „jobb partnernek” kellene lennie, de az amerikaiak szerint a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy amit tud, mindent megtesz.

Továbbá, az elnök megkérdezte Netanjahut, hogy miért öli meg Izrael az izraeli ellenőrzés alatt álló gázai területeken lévő alagutakban rekedt Hamász-fegyvereseket, ahelyett, hogy hagyná őket megadni magukat, mire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy azért, mert „fegyveresek, és veszélyesek.”

Az Egyesült Államok korábban megpróbált megállapodást kötni Izrael és a Hamász között, olymódon, hogy a „csapdába esett” terroristák amnesztiát kapnának, ha megadják magukat, amit a Trump-adminisztráció a Hamász lefegyverzése modelljének tekintett, de a miniszterelnök elutasította.

Szíria – ügyében Trump állítólag nem kérte, hanem utasította Netanjahut, hogy „vigyázzon” a szíriai katonai akciókkal, és „ne provokálja” Ahmed Al-Saraa elnök kormányát.

Az elnök azt mondta, hogy „Szíria új vezetése megpróbálja jobb hellyé tenni az országot,” – közölte az amerikai forrás, és a hívás után úgy tűnt, Netanjahu valóban mérsékelte valamennyire hangnemét Szíriával kapcsolatban, és egy keddi nyilatkozatban már azt vetette fel, hogy „megállapodás lehetséges a szíriaiakkal,” ha Izrael követelései teljesülnek, bár az említett követelések miatt akadtak el a tárgyalások a védelmi paktum ügyében.

The post Háredi sorozás: a miniszterelnök végül lemondta a sajtótájékoztatót first appeared on Új Kelet Live.