Esti hírek

Avi/ujkelet.live

A háború 791. napja: Sábát sálom!

Gáza: Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint ma korábban likvidáltak egy terroristát, aki a csapatokhoz közeledett a Gázai övezet északi részén.

A Gáza Hadosztály Északi Dandárjának csapatai két terroristát azonosítottak, akik „gyanús tárgyakat vittek magukkal” és „közvetlen fenyegetést jelentő módon” közelítették meg az erőket.

Az izraeli légierő ezután csapást mért a két terroristára, „hogy elhárítsa a fenyegetést” – közölte a hadsereg, hozzátéve, hogy „az egyik terroristát likvidálták”.

Barrack szerint: Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete egy Abu-Dzabiban tartott konferencián kijelentette, hogy Washington azt szeretné, ha Ankara részt venne a Gázai övezet számára elképzelt nemzetközi stabilizációs erőben.

Szerinte ha Törökországot bevonják, akkor sikeresen lefegyverezheti a Hamászt erőszakmentesen, a terrorszervezettel való kapcsolatai miatt. Azonban megjegyezte, hogy nem hiszi, hogy Izrael beleegyezne ebbe.

„Ha személyes tanácsot adhatnék [Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek], azt mondanám, hogy ez az egyik legzseniálisabb dolog, amit tehet” – mondta Barrack a Bloomberg szerint. „Hiszem, hogy ez megtörténik? Nem. Ez bizalom, és én nem hiszem, hogy létezik ilyen bizalom.”

Barrack megismételte aggodalmát az Izrael és a Hezbollah közötti eszkalációval kapcsolatban, egy évvel azután, hogy életbe lépett az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tűzszünet, amely felszólította mind a terrorszervezetet, mind Izraelt, hogy vonuljanak ki Dél-Libanonból. Izrael szinte naponta légicsapásokat hajt végre a területen a Hezbollah terroristái ellen.

„A személyes véleményem az, hogy ha megölsz egy terroristát, 10-et kreálsz vele” – mondta az izraeli katonai akciókról. „Ez nem lehet a válasz. Kell lennie egy másik válasznak.”

Barrack közvetlen tárgyalásokat sürgetett Izrael és Libanon között, mondván, „itt az ideje Tel-Avivba és Jeruzsálembe vonulni, leülni és megbeszélést folytatni”, kijelentve: „Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek”.

Szamária: Az Izraeli Védelmi Erők közölte, hogy befejezett egy 10 napos nagyszabású rajtaütést Észak-Szamáriában, amelynek során „hat terroristát likvidáltak, és több százezer sékel értékű terrorcselekményekre szánt pénzt foglaltak le”.

Számos faluban – köztük Tubaszban, Tammunban és al-Faraában –, valamint a Dzsenin térségében végrehajtott művelet részeként több tucat körözött palesztint is letartóztattak.

A hadsereg állítása szerint több százezer sékelt foglaltak le, amelyeket „terrorcselekmények finanszírozására szántak”, valamint több tucat fegyvert, köztük gépkarabélyokat és pisztolyokat.

Az izraeli légierő a rajtaütés során mintegy 30 csapást hajtott végre, valamint helikopterrel szállított csapatokat a térségbe és onnan vissza.

Szde Teiman: Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagyot, a volt katonai főügyészt ma reggel kiengedték a kórházból közel egy hónap után.

A rendőrség közlése szerint a következő napokban kihallgatásra idézik be a Szde Teiman-videokiszivárogtatási botrányban játszott szerepe miatt, miközben a Legfelsőbb Bíróságon elhúzódik a vita arról, hogy ki felügyelje a nyomozást.

Tomer-Jerusalmit november 9-én kórházba szállították, miután a mentősöket riasztották az otthonába altatótúladagolás miatt, amiről később megerősítették, hogy öngyilkossági kísérlet volt.

Tomer-Jerusalmi áll a kiszivárogtatással és annak eltussolásával kapcsolatos folyamatban lévő nyomozás középpontjában. Röviddel azután, hogy a rendőrség bejelentette a vizsgálat megindítását, lemondott posztjáról, és beismerte, hogy jóváhagyta a felvétel kiszivárogtatását, amelyen tartalékosok bántalmaznak egy gázai fogvatartottat a Szde Teiman fogolytáborban.

További vizsgálat: Ejal Zamir vezérkari főnök ismételten kijelentette, hogy bár a hadsereg teljes mértékben felelős a 2023. október 7-i kudarcokért, a teljes körű következtetések levonásához egy „külső” vizsgálóbizottságot kell létrehozni, amelynek megalakítását a kormány több mint két éve ellenáll.

„Az Izraeli Védelmi Erők vállalta a felelősséget és kivizsgálták az esetet, de az incidens nem az egyetlen, és nem lenne helyénvaló minden figyelmet kizárólag erre irányítani” – írta Zamir a tiszteknek küldött levelében, összefoglalva egy korábbi magas rangú tisztekből álló bizottság megállapításait, akik felülvizsgálták az Izraeli Védelmi Erők belső vizsgálatait az október 7-i kudarcokkal kapcsolatban.

„Az igazság kiderítéséhez és a teljes körű, nemzeti szintű következtetések levonásához külső és objektív vizsgálóbizottságot kell létrehozni, ahogyan azt a jom kippuri háború után tették”.

A vezérkari főnök szerint „többek között meg kell vizsgálni a politikai és a katonai kör közötti kapcsolódási pontokat, valamint a háborút megelőző politikai és biztonsági koncepciókat”.

Zamir figyelemre méltóan kerüli az állami vizsgálóbizottság felállítására irányuló egyértelmű felhívást, amit a kormány annak ellenére ellenez, hogy a felmérések következetesen azt mutatják, hogy a lakosság elsöprő többsége támogatja azt.

Fejlemény: German Giltman tartalékos ezredes, akinek az előléptetését Iszrael Katz védelmi miniszter megakadályozta, kérte, hogy vonják vissza jelölését.

Zamir ma délután találkozott Giltmannal. A találkozójuk során Giltman „tisztázta, hogy soha nem szólított fel a szolgálat megtagadására, és hogy a keringő videó nem tükrözi pontosan az álláspontját” – közölte az Izraeli Védelmi Erők, utalva egy 2023 márciusában készült videóra, amelyen a tartalékos tiszt részt vett a Bajtársak sajtótájékoztatóján.

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint Zamir „megvizsgálta az ügyet, és megjegyezte, hogy nem fogja tűrni a szolgálat megtagadás semmilyen megnyilvánulását a hadseregen belül, és örömmel hallotta, hogy a tiszt elítéli az ügyet”.

„Hozzátette, hogy nagyra értékeli a tisztet és az Izraeli Védelmi Erőkhöz való jelentős hozzájárulását a reguláris és tartalékos szolgálata során, különösen az október 7-i események óta eltelt két évben” – közölte a hadsereg.

„Giltman hangsúlyozta, hogy továbbra is a tartalékos állományban fog szolgálni, ahogy az évek során tette, az állam és az Izraeli Védelmi Erők iránti mély és elvi elkötelezettségből fakadóan” – tette hozzá a hadsereg.

Zamir „sajnálatát fejezte ki a kinevezés visszavonásához vezető körülmények miatt, és megerősítette mély elismerését a tiszt munkájáért, valamint a tartalékos szolgálat folytatására való hajlandóságát”.

Demokrácia: Jichák Amit, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tegnap bírálta Jariv Levin igazságügyminiszter kísérleteit az igazságügyi puccs folytatására, miközben elődje, Aharon Barak azt mondta, hogy Izrael Binjámin Netanjahu miniszterelnök által irányított autoriter rezsimmé vált.

Egy Haifán tartott, a közjognak és a demokráciának szentelt konferencián Amit kijelentette, hogy „széles körű kampány folyik az igazságszolgáltatás függetlenségének károsítására, ami a demokrácia védelmét szolgáló mechanizmus aláásására tett kísérlet része”. Hozzátette, hogy „aki azt állítja, hogy a 17 bíró hiánya nem érinti a polgárokat, az nem érti a bíróságokra nehezedő súlyos terhet, vagy olyan valaki, akit nem érdekel a köz szolgálata”.

Amit hangsúlyozta, hogy az igazságügyminiszter kiközösítési kampánya az egész igazságszolgáltatásnak árt. „A gyakorlatban ez nem egy bojkott ellenem, Jichák Amit ellen. A bojkott az egész igazságszolgáltatási rendszer és annak a demokratikus társadalomban betöltött szerepe ellen irányul” – mondta. „Másfél éve az igazságügyminiszter bojkottálja az igazságszolgáltatási rendszert, ezzel bojkottálva az izraeli közvéleményt, akik a bíróságokhoz fordulnak segítségért.”

Amit a Legfelsőbb Bíróság meghallgatásain részt vevő emberek rendbontó viselkedésére is kitért. „Sajnálatos módon manapság egy példátlan jelenségnek vagyunk tanúi: szervezett és összehangolt kísérleteknek a bírósági tárgyalások megzavarására. Egy híres mondást idézve: egy demokráciában igazságot kell szolgáltatni és láthatónak is kell lennie. Nem fogadhatunk el olyan helyzetet, amelyben a nyilvános meghallgatások elvét visszaélve ássák alá magukat a meghallgatásokat. Nem fogadhatjuk el azokat a kísérleteket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a bíróságokat szerepük betöltésében, abban a szerepben, amelyet a köz szolgálatában töltenek be, az ország alapelvei alapján.”

„Fontos tisztázni, hogy a bíróságok a közért léteznek” – tette hozzá Amit. „Amikor a tárgyalóteremben a zavarok megzavarják mindkét fél érveinek meghallgatását, akkor akadályozzák a két fél, a kérelmezők és az alperesek jogát ahhoz, hogy bíróság előtt érvényesítsék az álláspontjukat. A kár nem magát a bíróságot, hanem a tisztességes meghallgatást kereső nyilvánosságot éri.”

Aharon Barak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a „Kneszet kormány általi átvételére és a miniszterelnök kormányátvételére” figyelmeztetett. Amikor ez a kettő egyesül – mondta –, „elérjük a csúszás alját, és egyetlen személy által irányított autoriter rezsimmé válunk”.

„A miniszterelnök, aki a kormányt, amely a Kneszetet irányítja, valójában egymaga irányítja az országot… A tüntetőkkel szembeni hozzáállás olyan, mint a bűnözőkkel szemben – úgy hiszem, már nem vagyunk állampolgárok, csak alattvalók” – mondta.

„Az igazságszolgáltatás szerepe annak biztosítása, hogy a kormányzat végrehajtó és törvényhozó ágai a hatáskörük keretein belül, annak túllépése nélkül működjenek. A bírák szerepe többek között a demokrácia védelme. A Kneszet, a kormány és a miniszterelnök is tudja ezt. Mit tesznek ilyen helyzetben? Módokat keresnek a bírák ellenőrzésére és a hozzájuk lojális bírák kinevezésére. Ez súlyosan akadályozza a bírák egyéni és intézményi függetlenségét” – mondta.

Barak azt mondta, hogy Amit Legfelsőbb Bíróság elnökeként való megkárosítása az egész igazságszolgáltatási rendszert károsítja. „Azt mondanám Jichák Amitnak – légy erős, ne add fel. Teljes mértékben megbízunk benned, mint bíróban és mint bírósági elnökben” – tette hozzá Barak.

Barak azt is kijelentette, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat már nem fejezi ki közös értékeinket, és hogy „az ország arab állampolgárait diszkriminálják és bűnözői viselkedésnek vannak kitéve, amivel a rendőrség valamilyen oknál fogva nem foglalkozik”. Az izraeli kormány struktúráját, amely az állami intézmények védelmét szolgálja, a miniszterelnök „mélyállamként” érzékeli, amely ellen harcolni kell.

„Az államközpontú megközelítést és a nemzeti egységet felváltotta a pártközpontú megközelítés és a szeparatizmus. A háború terhének egyenlő megosztását olyan politikai megállapodások váltották fel, amelyek egy egész szektort, az ultraortodoxokat mentesítik… Már nem vagyunk olyan ország, amelynek értékei zsidó és a demokratikus” – jelentette ki Barak.

Jariv Levin igazságügyminiszter Amitnak válaszolva kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke magát és kollégáit a törvény fölé helyezi.

„Több mint két éve akadályozza a Pegasus kémprogram-bizottság összehívását, most pedig ugyanezt teszi a katonai főügyész vizsgálatának megakadályozása érdekében. Ön a valamit valamiért politikáját folytatja. Mit vár? Hogy együttműködök ezzel? Tényleg lebontok dolgokat. Tégláról téglára bontom le a hazugságok erődítményét, amelyet ön és a barátai foglaltak el. Újjáépítem az igazságszolgáltatási rendszert, ahogyan az fénykorában volt, olyan elnökök alatt, mint Shamgar és Landau” – mondta Levin.

Amithoz fordult, és azt mondta, hogy kompromisszumot javasol: „Tisztelje a demokráciát, és én leszek az első, aki tisztelni fogja önt.”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Esti hírek first appeared on Új Kelet Live.