Merz Izraelben: támogatja Izraelt, és a kétállami megoldást

ujkeletlive

Diplomácia

Friedrich Merz német kancellár repülőgépe tegnap este landolt a Ben Gurion reptéren, ahol Gideon Sza’ar külügyminiszter fogadta, majd Jichák Herzog elnök rezidenciáján tett látogatást. Izraeli érkezése előtt Merz beiktatott egy megállót Jordániában, ahol találkozott Abdullah jordán királlyal.

Sza’ar a közösségi médiában jelezte, hogy a kancellár izraeli látogatása véget vet az elmúlt hónapok német távolságtartásának, mondván –
„Örömmel üdvözöltem Friedrich Merz német kancellárt első izraeli látogatásán. A kancellár Izrael barátja, és Németország fontos partner,” – majd hozzátette, a hogy a két ország közötti kapcsolatok érezhetően javulnak, miközben Berlin feloldotta a részleges fegyverembargót, és tartózkodott az ENSZ szavazáson az UNRWA-mandátum megszavazásánál.

Merz több mint hét hónappal hivatalba lépése után, az első Nyíl-3 ballisztikus rakétaelhárító ütegek németországi telepítését követően döntött a hivatalos látogatás mellett. A két ország között  érzékelhetően javuló tendenciák, az említett fegyverembargó lazítása, illetve az Izrael-ellenes bojkottok megakadályozásában élen járó német kiállás ellenére, Merz Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel való találkozója kapcsán várhatóan kritikákat fog megfogalmazni a Júdea és Szamáriai radikális telepesek palesztinellenes támadásai miatt.

A kancellár hivatalos programja szerint a tegnap esti elnöki fogadást követően, holnap ellátogat a Jad Vasembe, majd találkozik a miniszterelnökkel.

Herzog elnök a két ország közötti szövetséget méltatva kijelentette – „Izrael és Németország diplomáciai kapcsolatainak 60. évfordulóját ünnepeljük, mely évek páratlanul megható és fontos történelmet magukban hordozva, ugyanakkor számos kihívással is járnak. Közeli barátokká váltunk, és számomra különleges, megható és fontos látni, hogy Németországban telepítik az izraeli gyártmányú ‘Nyíl–3’ rakétákat, hogy védjék Németországot és Európát,” – tette hozzá, majd megemlítette a Biztonsági Tanács határozatát Donald Trump elnök gázai átfogó tervére vonatkozóan, hangsúlyozván – „világos, hogy a következő szakaszba lépéshez biztosítanunk kell, hogy a Hamász többé ne működhesset Gázában. Csak így teremthetünk új jövőképet a térségnek – a gázaiaknak és izraelieknek, Izraelnek és palesztin szomszédainak, valamint Izraelnek és arab szomszédainak. Ezen együtt kell dolgoznunk.”

A német kancellár beszédében megemlítette a gázai háború bizonyos szakaszában Izraelre kivetett fegyverembargót, – „a hadsereg és a kormány lépései dilemmába sodortak bennünket. Reagálnunk kellett, de legyenek biztosak benne: továbbra is mellettetek állunk. Izraelnek joga van megvédeni magát, és joga van a létezéshez. Támogatjuk Izrael jogát a létbiztonsághoz, és támogatjuk erőfeszítéseiteket. Folytatjuk a segítségnyújtást, amikor a [gázai] békefolyamat, és a tárgyalások a következő szakaszba lépnek. A háború abban a pillanatban ér véget, amikor a Hamász leteszi a fegyvert, és  akkor előre fogunk tekinteni.”

Továbbá, Merz felvette a Júdea és Szamáriai fokozódó feszültséget, mondván – „reméljük, hogy a helyzet Ciszjordániában is pozitív irányba fog fejlődni, és végül eljutunk a kétállami megoldáshoz. Mindig is ezt támogattuk, lévén alapvető feltétele annak, hogy izraeliek, palesztinok, és az arab világ békében, biztonságban és méltóságban élhessenek együtt. Köszönöm, hogy itt lehetek. Számomra, és minden korábbi kancellár számára világos a Németországot, és személy szerint engem terhelő felelősség: Izrael támogatása a német identitás és politika alapvető eleme.”

A kancellár hivatalba lépése utáni izraeli látogatására jóval hosszabb idő után került sor, mint elődei esetében, tekintettel az elhúzódó gázai háborúra. Merz látványosan enyhített a korábbi távolságtartáson, de jeruzsálemi látogatása miatt további nyomás alatt van a lezáratlan gázai konfliktus, és a vitatott területeken zajló incidensek miatt. Hivatali idejének első izraeli látogatását, Netanjahu nem tudja viszonozni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa miatt, amit Merz az erős társadalmi nyomás miatt nem hagyhat figyelmen kívül, bár választási kampánya során másképp nyilatkozott.

A német kancellár által említett erőszakos telepes tevékenységekkel kapcsolatban, a 12-es csatorna arról számolt be, hogy Netanjahu 14 illegális előőrs felszámolására adott ki utasítást, melyeket a Sábák belbiztonsági szolgálat a „zsidó terror” és nacionalista bűnözés forrásainak minősítettek. A csatorna riportja szerint a miniszterelnök döntését követően a biztonsági rendszer megkezdte a felkészülést az előőrsök, és az ott élő erőszakos csoportok felszámolására.

Netanjahu egy a közelmúltban tartott megbeszélésén határozott a fő erőszaktevők elfogását, és a cselekmények felszámolását illetően. Valójában mintegy 70 aktivistáról van szó, akik különböző farmok, és előőrsök menedékéből szerveznek „súlyos erőszakos akciókat,” elsősorban palesztinok ellen. Jelenleg körülbelül 30 aktivistára vonatkozóan különböző időtartamú távoltartási végzések vannak érvényben.

„Ezek a farmok előretolt állásokká váltak, ahonnan rajtaütéseket indítanak palesztin falvak ellen,” – idéz a 12-es csatorna biztonsági forrásokat, megjegyezve, hogy az utóbbi időben olyan jelenségeket is azonosítottak, mint állami jelképek elleni támadások, és Izrael állama elleni felforgató tevékenységek, például katonák és rendőrök elleni erőszak.

A megbeszélésen a Sábák zsidó ügyekkel foglalkozó részlege kapacitásának növelése is nyilvánvalóvá vált, mivel több erőforrásra lesz szükség a hasonló terrorcselekmények megelőzésére. A súlyos jelenség kezelése érdekében biztonsági szakértők azt is javasolták, hogy ezen aktivistákkal szemben hasonló jogköröket alkalmazzanak, mint amelyeket a palesztin terror ellen szoktak bevetni.

A csatorna megkeresésére egy kormányzati forrás azt állította, – „a miniszterelnök egyáltalán nem foglalkozik előőrsök felszámolásával. A miniszterelnök találkozót tartott a biztonsági rendszer vezetőivel, és szociális szervezetekkel azért, hogy kezelje egy olyan törvényszegő fiatalokból álló csoport ügyét, amely nem része a telepesmozgalomnak, és nem képviseli azt. Minden más állítás félrevezető és hazug.”

Gáza

Netanjahu-Blair titkos találkozó?

Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy héttel korábban állítólag titokban találkozott Tony Blair volt brit miniszterelnökkel a Gázai övezet  háború utáni rendezése ügyében, – jelentette a KAN közszolgálati csatorna.

Netanjahu hivatala nem erősítette meg a találkozót.

Részleteket ismerő forrásra hivatkozva, a KAN arról számolt be, miszerint Blair Netanjahuval és arab államokkal egyeztetve azt szorgalmazza, hogy a Palesztin Hatóság vegye át bizonyos gázai területek irányítását egyelőre kísérleti jelleggel, és ha sikeresnek bizonyul, állandóvá válhat. A kezdeményezés azonban a Palesztin Hatóságon belüli reformok végrehajtásától függ.

Netanjahu eddig nyilvánosan elutasította a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét Gázában, ugyanakkor a tegnap esti riport szerint Izraelben nem vetették el az elképzelést, beleértve a Blairrel tartott megbeszéléseket is, sőt biztonsági szinten is zajlanak ezzel kapcsolatos egyeztetések.

Tony Blair egyébként tagja lesz a Donald Trump által előmozdított gázai átfogó terv döntéshozó intézményének, az elnök által vezetett Béketanácsnak, melynek legitim működését a múlt hónapban az ENSZ BT szavazta meg.

Tüntetések

A szombat kimenetele után országszerte tartottak szolidaritás gyűléseket a Gázában fogvatartott, utolsó elesett túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszaadását követelve.

A dél-izraeli Karmei Gatban az elmúlt két évben a túszok kiszabadítása érdekében rendszeresen a Nir Oz kibuc tagjai szerveztek tiltakozásokat, ahogyan tegnap este is az október hetedikei harcokban elesett Gvili törzsőrmester hazahozataláért szólaltak fel többek között Hadar Goldin hadnagy testvére, akinek holttestét a Hamász múlt hónapban, 11 évvel meggyilkolása után adta vissza, valamint Nira Sarabi, Joszi Sharabi özvegye, akit a Hamász fogságában öltek meg, és holttestét októberben szállították vissza Gázából.

„Ez egy hosszú és példátlan küzdelem utolsó szakasza,” – mondta Nira Sharabi, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok által támogatott gázai terv következő szakaszainak végrehajtása nem kezdődhet el Gvili holttestét visszaadása nélkül.

„Ez egy olyan lehetőség, amely nem fog megismétlődni. Most kell biztosítani, hogy egyetlen túsz, hogy egyetlen család se maradjon hátra. Hogy értékeink ne maradjanak hátra. Csak akkor fog lenyugodni a nap október 7-én.”

A Sza’ar Hanegev csomópontnál tartott gyűlésen felszólalt a legutóbbi túszalku során szabadult Omri Miran – „a fogságban hosszú időszakokat töltöttem egyedül, pszichológiai, és fizikai terror alatt. Időbe telik majd teljesen feldolgozni mindazt, amin keresztülmentünk. Ennek ellenére a remény, hogy visszatérek, soha egy pillanatra sem hagyott el. 792 nap és éjszaka telt el azóta, hogy összeomlott a világunk, és még mindig van egy foglyunk Gázában – Ran Gvili. Folytatjuk a követelést, hogy feltétel nélkül, mielőbb visszatérjen családjához, és népéhez.”

„Ran az elsők között indult harcba, és ő az utolsó, aki maradt. Mint mindenki, én is várom, hogy visszatérjen, és gyógyulást hozzon családjának, valamint fényt gyújtson mindannyiunk számára. Ran családjára gondolok, és a saját családomra nézek – nem szabad, hogy egyetlen család is egyedül hordozza ezt a súlyos terhet. Ti voltatok a támasza a családomnak, és most én vagyok itt, hogy a Gvili család támasza legyek.”

Eközben, a tel-avivi Habima-téren zajló  kormányellenes tüntetésen szintén említésre került az utolsó túsz hazatérésének követelése, emellett a felszólalók, közöttük gyászoló családok állami vizsgálóbizottság felállítását, illetve a múlt héten Binjámin Netanjahu miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott kegyelmi kérelmének elutasítását követelték.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Merz Izraelben: támogatja Izraelt, és a kétállami megoldást first appeared on Új Kelet Live.