ujkeletlive

Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter azt ígérte, hogy pártja kizárólag olyan sorozási törvényt szavaz meg, amely biztosítja a hadsereg igényei szerinti szabályozást.

A Vallásos Cionizmus frakció két képviselője Ofir Szofer, és Moshe Szolomon azonban korábban már világossá tették, hogy a Biszmut-féle javaslatot, amely tulajdonképpen az ultraortodoxok katonai sorozás alóli mentességét foglalná törvénybe, nem fogják megszavazni. A több mint két éve zajló háború túlzott mértékű terhei alatt szolgáló választói nyomása alatt Szmotrich úgy tűnik inkább az időt húzza, annál is inkább, mivel a pártja mögött álló rabbik egy része, vele együtt a törvény támogatását sürgetik.

A pénzügyminiszter pártja mögött álló telepes érdekeket védő vezető rabbik azt fontolgatják, hogy levélben szólítják fel a frakció vezetőjét a toborzási törvény megszavazására, annak ellenére, hogy Szofert és Szolomont még ilymódon sem fogják várhatóan meggyőzni véleményük megváltoztatására.

A sorozási törvény támogatását vitató tegnap esti fórumon a párt képviselői, és mintegy 25 nemzeti-vallásos rabbi vett részt. A jelenlévő rabbik többsége, kivéve Jaakov Medan és Tamir Granot, úgy véli, hogy bár a toborzási törvényen van mit igazítani, de semmi esetre sem a kormány megbukása árán. A KAN közszolgálati csatorna szerint zárt ajtók mögött Szmotrich hasonló nézeteket vall, azaz a törvényt a jelenlegi vitatott formájában is hajlandó átengedni, csak azért, hogy ne legyenek előrehozott választások.

Az éjszakába nyúló ülés során a rabbik a Biszmut-féle javaslat helyett a hadsereget bírálták, azt állítva, hogy nem tartják be a vallásos cionista jesivákkal szembeni vállalásaikat, különösen a nők beilleszkedésére vonatkozóan. Ilymódon olyan javaslatok is felmerültek, hogy az ultraortodoxok toborzását ki kell venni a hadsereg hatásköréből, és helyette egy háredi igazgatóságot kell létrehozni, amely felügyelné az érdekeltségi körükbe tartozó folyamatokat.

A héber médiában megjelent hírekre reagálva Szmotrich pártja kijelentette, hogy a rabbikkal zajlott találkozón „még nem születtek gyakorlati döntések” a mentességi törvény támogatásával kapcsolatban.

„A Vallásos Cionizmus, amely a legtöbbet szolgáló közösséget képviseli, elkötelezett a jelenlegi helyzet gyakorlati megváltoztatása mellett, és döntéseit kizárólag a lényegi szempontok alapján hozza meg, minden politikai kampánytól és érdekektől függetlenül,” – áll Szmotrich frakciójának közleményében, hangsúlyozva, hogy képviselőik „kizárólag olyan törvényre fognak szavazni, amely valódi és gyors besorozást eredményez a háredik körében, hogy ezáltal biztosítsák Izrael állam biztonsági igényeit, és enyhítsék a harcoló katonák és családjaik terheit. A frakció jelenleg összeállítja követeléseit és feltételeit a törvény támogatásához.”

Eközben, az askenázi Jahadut HaTora szövetség Agudat Jiszrael ága szintén ellenzi a javaslatot, amit a közösség Jichák Goldknopfhoz köthető „Hamodia” lapjában „a sorozási törvény diktátumaként” emlegetnek, és figyelmeztetve a „veszélyes precedensre” a javaslat azon paragrafusának törlését követelik, miszerint „amennyiben a célok nem teljesülnek, a védelmi miniszter megvonhatja a jesivák jogállását.” Továbbá, a cikkben arra is figyelmeztetnek, hogy a Külügyi és Védelmi Bizottság jogi tanácsadója szerint a vészhelyzeti önkénteseket nem lehet beszámítani a toborzási célok teljesítésébe, ami a cikk írója szerint arra enged következtetni, hogy a hadsereg eleve nem akar hárediket toborozni.

Azt követően, hogy az említett bizottsági jogi tanácsadó, Miri Frenkel Sor, hétfő este levélben fogalmazta meg fenntartásait, arra figyelmeztetve, hogy a civil–biztonsági szolgálat bevonása a behívási célokat illetően – a jelenlegi tervezet szerint nem felel meg a biztonsági szükségleteknek, ezért nem számolható fel a kvóták részeként, Gali Baharav-Miara főügyész közzétett ajánlása hasonlóan fogalmazva, kijelenti – „a törvény rendelkezései negatív ösztönzőt teremtenek a toborzásra, és hosszú távon rögzítik az egyenlőtlenséget. A törvény alkotmányos normákhoz való igazítása átfogó, mélyreható változtatásokat igényel, beleértve hatékony, és azonnali személyes szankciók megállapítását a toborzási kötelezettség egyenlő érvényesítése érdekében.”

A javaslat szülőatyja, Boaz Biszmut a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, a főügyész álláspontjára azonnal válaszolt, mondván „szép próbálkozás Miara ügyvédnő, hogy eltereld a vitát éppen azon a napon, amikor sötét kérdések merülnek fel a Szde Teiman-ügybeni érintettségeddel kapcsolatban. Szép próbálkozás, de most nem fog menni.”

A törvényjavaslat előrehaladtával a főügyész helyettesei, Gil Limon és Avital Szompolinszki levélben szintén figyelmeztették Biszmutot.

„A leírt helyzet fényében a bizottsági elnök javaslata nemhogy nem ösztönzi a háredi közösség fiataljainak katonai szolgálatba állását, hanem negatív ösztönzőt rejt magában, és hosszú távon bebetonozza az egyenlőtlenséget a szolgálatot teljesítők, és elutasítók között. A törvényjavaslat visszalépést jelent a kormány, és a hadsereg rendelkezésére álló jelenlegi jogi eszközökhöz képest, melyek célja a hadsereg sürgős szükségleteinek kielégítése. Úgy tűnik, hogy a tervezet elsősorban a jesivák igényeit szolgálja: azonnali közvetlen, és közvetett támogatásokkal; a jesivanövendékek tanulmányaik után járó kedvezmények visszaállításával; a besorozási idézések, és a szökevénynek minősítettek elleni személyes szankciók eltörlésével; valamint egy olyan jogi keret visszaállításával, amely 26 éves korukig a jesivákban tartja a háredi fiatalokat a katonai szolgálat alóli felmentés feltételeként,” – áll a főügyész helyettesek által jegyzett dokumentumban.

A 15 oldalas levélben a főügyész helyettesei rámutattak a szankciók mellőzésére, illetve a biztosítékok hiányára a „hadsereg által felvázolt sürgős biztonsági igények teljesítésére vonatkozóan, mely csökkentené a tartalékos rendszer terheit, és nem biztosít hatékony eszközöket a hadkötelezettség azonnali, érdemi érvényesítésére.”

Végezetül hangsúlyozzák, miszerint „a javasolt keret ellentétes a Legfelsőbb Bíróság döntésével, amely 2026 elejéig kötelezi a kormányt egy hatékony terv kidolgozására minden behívót kapott jesivanövendék, és több ezer szökevény toborzására, beleértve a közvetlen, és közvetett gazdasági kedvezmények megvonását,” majd összegezve, a dokumentum legszögezi, „a reguláris hadsereg létszámának azonnali bővítése, és a háredi fiatalok bevonása katonai szolgálatra elsőrendű nemzetbiztonsági szükséglet. Amióta 2023 júliusában lejárt a biztonsági szolgálati törvény 3A fejezete, és különösen a 2023. október 7-én kitört háború óta, drasztikusan nőtt a szolgálat terhe a szolgálatot teljesítőkre, különösen a tartalékosokra, és ez óriási gazdasági költségekkel jár Izrael számára, ami súlyos és tartós egyenlőtlenség.”

A főügyész hivatala kitér a törvény politikai hátterére, miszerint – „a javasolt rendelet tartalma, és kialakításának körülményei alapján megállapítható, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, melynek nincs szakmai megalapozottsága, teljesen elszakadt a kormányzati előkészítő munkától, és politikai egyeztetések eredménye a háredi pártok koalícióból való kiválása után, azzal a céllal, hogy visszahozzák őket a kormányba. A valódi cél tehát nem az egyenlőség előmozdítása, és nem a hadsereg szükségleteinek biztosítása – éppen ellenkezőleg.”

A jelenleg valóban ellenzékben ülő askenázi Jahadut HaTora képviselője, Moshe Gafni a főügyészt és hivatalát támadta az állásfoglalás miatt, holott frakciója valóban egy mindent átfogó katonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvény megszavazásától tette függővé kormányba való visszatérését.

„Az államot irányító Baharav-Miara, Gil Limon és társaik, akik Izrael népén belül semmit sem értenek a Tóra tanulmányozásából, mégis véleményt formálnak egy törvényről, melynek tárgyalása még folyamatban van, miközben céljuk egyértelmű: meggátolni a Tóra tanulását, és minden erővel megakadályozni, hogy az ‘ő államuk’ támogassa a jesivákat, és a vallási intézményeket. Állandóan megsértik azokat a normákat, amelyeket mindenki mástól elvárnak, csak maguktól nem.”

„A külföldi tanulókra vonatkozó kormánydöntést, akik Izrael államának segítséget nyújtanak, egy tollvonással érvénytelenítik, és nem tartoznak felelősséggel tetteikért vagy törvénytelen döntéseikért. Izrael népének történetében mindig voltak, akik harcoltak a szent Tóra és tanulói ellen, de a Tóra, hála Istennek, fennmaradt és irányt mutat a zsidó népnek, míg ellenfelei eltűntek a történelem porában,” – állítja Gafni

The post Ultraortodox toborzási törvény: a vallásos cionista rabbik támogatják, Szmotrich az időt húzza first appeared on Új Kelet Live.