ujkeletlive
Diplomácia
Olaszország hajlandó katonákat küldeni Gázába
Donald Trump elnök nyomást gyakorol az európai országokra, hogy küldjenek katonákat a a Gázai átfogó terv második szakaszában bevetésre kerülő Nemzetközi Biztonsági Erőt erősítve (ISF).
Az Egyesült Államok több nemzetiségű, európai katonákat is magában foglaló csapatok bevetésére számít már január elejétől, arra hivatkozva, hogy az arab illetve muszlim országok vonakodnak a Hamász terroristákkal való nyílt harc veszélye miatt saját katonáikat küldeni.
A Wall Street Journal szerint az amerikai Külügyminisztérium több mint 70 országhoz fordult pénzügyi vagy katonai segítségért, közöttük Franciaország, Málta, és El Salvador, azt az üzenetet közvetítve, hogy Szaúd-Arábia, és az Egyesült Arab Emírségek az övezettel kapcsolatos erőfeszítések finanszírozásáról folytatnak tárgyalásokat. A megkeresett országok között többen is felajánlottak segítséget képzés, oktatás, illetve anyagi finanszírozás téren, katonák küldésére azonban sokkal óvatosabban köteleznék el magukat.
A WSJ belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az első 5000 fős állomány már január elején munkába állhat, évvégére pedig megdupláznák a nemzetközi erő létszámát. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a biztonsági erőt először az Izrael által ellenőrzött területeken vetik be, például Rafában, és olyan szekciókban, amelyeket a Hamász nem tart ellenőrzése alatt.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szervezésében a héten kedden megrendezésre kerülő dohai konferencia napirendjén szintén foglalkozik az ISF tervezésével, ugyanakkor a Reutersnek nyilatkozó források megjegyezték, miszerint a küldő országok felé jelezték, hogy az erő katonáit nem fogják bevetni a Hamász ellen, illetve a terrorszervezet lefegyverzése közben. Az Egyesült Államok jelenleg a hadsereg összetételére, elszállásolására, és kiképzésére helyezi a hangsúlyt, tekintettel az alig két hét múlva esedékes bevetésre.
A stabilizációs erő élére Trump egy amerikai tábornokot fog kinevezni, és emellett „jelenleg számos csendes tervezés zajlik a háttérben a béke megállapodás B. szakasza előtt,” – jelezte Caroline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője a múlt héten, hangsúlyozva az elnök szándékát, miszerint – „tartós és fenntartható békét akarunk biztosítani.”
Binjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten megerősítette a küszöbön álló gázai tűzszünet második szakaszának végrehajtását, ugyanakkor fenntartással kezeli az ISF bevetését, azt ígérve, hogy a hónap végén találkozik Trumppal és még fogja beszélni a következő szakaszra való átállás lehetőségeit. Netanjahu elmondása szerint az elnök Mar-a-Lago-i rezidenciáján tervezett találkozón az Ábrahám Egyezmény bővítése lesz a fő téma, bár Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös többször is hangsúlyozta, hogy az izraeli normalizáció jelenleg nem aktuális.
Politika
Eizenkot szerint akár „58 mandátummal is tudunk kormányt alakítani”
A Beni Gantz vezette Kék Fehér pártból kilépett, és a következő választáson új pártja [Egyenesen] élén induló Gadi Eizenkot a 12-es csatorna szombat esti újságíró-klubjában nyilatkozott aktuális politikai kérdésekről. A választásokat illetően, Eizenkot úgy véli, hogy Netanjahu koalíciós partnereivel a jelenlegi közvélemény kutatások szerint 52-53 mandátumra számíthat, ezért valószínűleg az ellenzék kormányalakítását megakasztó blokkoló stratégiát fogja alkalmazni, hozzátéve, – „ha hinne a 14-es csatorna közvélemény-kutatásainak, már futna a választásokra.”
Ami az ellenzéket illeti nem értett egyet azon állítással, hogy lassú hanyatlás észlelhető közvélemény-kutatások adatait illetően, hangsúlyozva, hogy az ellenzék „stabil 57-58 mandátumra lenne jogosult, ha most lennének a választások, megjegyezve azt is, miszerint „ha itt ér véget, lehet találni rá politikai megoldást,” majd világossá tette, hogy „egy cionista kormány felépítéséhez 63 mandátum szükséges. Ez a cél.”
Eizenkot ugyan nem közölt részleteket, de a csatorna riportja egy esetleges szűk kormány megalakítására gondolt, amit Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és koalíciójának tagjai még az este folyamán úgy kommentáltak, hogy az ellenzék az arab pártokkal szándékozik kormányt alakítani. Volt párttársa, Gantz szerint a szűk (arab) kormány filmjét már láttuk, utalva a legutóbbi Bennett-Lapid kormányra, majd hangsúlyozta, hogy a megoldás a Netanjahut és frakcióját is magába foglaló széles egységkormány megalakítása. A Likud közleményben figyelmeztet a „veszélyesek szövetségére: az ellenzék ismét csatlakozik a Muszlim Testvérekhez, Eizenkot ma este felfedte az ellenzék valódi tervét – a Muszlim Testvérekre és cionizmus-ellenes arab pártokra támaszkodva alakítják meg a következő kormányt. Akár tagjai lesznek a kormánynak, akár kívülről támogatják, egy ilyen kormány ismét a Muszlim Testvérektől függ majd. Az ellenzék ugyanazt a veszélyes mintát ismétli , politikai szövetség olyan erőkkel, amelyek aláássák Izrael állam alapjait. Úgy tűnik, az ellenzék nem vonta le az október 7-i tanulságokat.”
A médiában való kampány-üzengetésre Eizenkot válaszolt, mondván – „Netanjahu – nem én támogattam ‘a két államot két népnek,’ hanem te. Nem én részesítettem előnyben a Hamász uralmát Gázában éveken át, hanem te. Nem én küldtem politikusokat arab képviselők toborzására, hogy megszavazzanak egy, Izrael biztonságát veszélyeztető kibúvó sorkatonai törvényt, hanem te. Nem én udvaroltam az arab pártoknak a negyedik választási fordulóban, ahová az országot sodortad, hanem te. Nem én vezettem vakon Izraelt arra a súlyos szakadásra, amely az állam megalapítása óta a legszörnyűbb kudarchoz vezetett, hanem te. Nem én menekülök az ítélet és az igazság elől, hanem te. Nincs titkos terv, van egy világos terv, amely biztosítja Izrael jövőjét mint zsidó és demokratikus, biztonságos és virágzó államot: lecserélni a rossz kormányt, amely a katasztrófák sorozatát hozta Izrael népére, egy egyértelmű cionista többséggel, és visszaadni a reményt és az izraeli büszkeséget. Az egyetlen szövetség, amiről a következő kormány gondoskodni fog, az az országot szeretőké, az azt szolgálók, az igazi hazafiak szövetsége. Világos, miért olyan veszélyes ez a szemedben. Ezt is rendbe hozzuk.”
Visszatérve a 12-es csatorna stúdióbeszélgetésére, Eizenkot reagált a katari sikertelen likvidálásra, a miniszterelnök kegyelmi kérelmére, az ultraortodoxok sorozási kibújására, illetve a 14-es csatorna ellen indított rágalmazási perre.
„A katonai cselekvési szabadság elvesztését csak a tűzszünet második szakaszban vizsgálják majd, ma ez még kialakulóban van,” – utalt Eizenkot a gázai béketerve, miután elismerését fejezte ki a hadseregnek Raad Szaad likvidálását illetően, majd tovább folytatva hangsúlyozta, – „a nagy próba a leszerelésért cserébe történő újjáépítés. A mai megértésünk az, hogy az övezetben több mint 30 ezer fegyveres van, a katonai erő létezik. A Hamász gyakorolja az államhatalmat. Látnunk kell a gyakorlatban hogy fog mindez (a leszerelés) megtörténni.”
Továbbá, szerinte a túszokat vissza lehetett volna hozni, és nem akadályozta volna a Hamász vezetőinek kiiktatását, majd hozzátette „a vita még akkor kezdődött, amikor vezérkari főnök voltam, és azt állítottam, hogy inkább egy jobb Palesztin Hatóság, mint a Hamász. A kormány álláspontja az volt, hogy jobb a Hamász. Ez a koncepció szíve. Akkor javasoltam, amikor teljes cselekvési szabadságunk volt, nem akkor, amikor már ott voltak a törökök és a katariak.” Állítása szerint Netanjahu „elutasította Joáv Gallant volt védelmi miniszter minden kísérletét” a háború utáni másnapról.
„Nem akarta. Ezért jutottunk el arra a pontra, ahová a katari légitámadás vezetett, és ő szorult helyzetbe került. Örülök, hogy a túszok visszatértek, de ez nem izraeli kezdeményezés volt: vannak feltételek, van egy amerikai parancsnokság, van egy pánarab erő. Nem látok önkénteseket a leszerelésre, és nem látom, hogyan lehet lefegyverezni 30 ezer fegyverest.”
A miniszterelnök korrupciós perei miatt Jichák Herzog elnökhöz beadott kegyelmi kérelmére vonatkozóan, úgy véli – „én nem kegyelmi kérést látok, én a per megszüntetését látom. A kegyelem együtt jár a beismeréssel, van bűnösség, és van ár. Nem hiszem, hogy ez komoly kérelem, és ami jobban aggaszt, az az amerikai beavatkozás egy amerikai elnök részéről,” – mondta, majd ezt követően a Boaz Biszmut (Likud) által javasolt ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli felmentést biztosító terveztről úgy vélekedett, miszerint „egy héttel ezelőtt kaptam meg, és máris indultam a Külügyi és Védelmi Bizottságba. Elborzasztott, amit láttam. Őrült célokat mutattak be a szolgálati teher csökkentése, és a Tóra-tanulók megerősítése céljából. A cél azonban az Izrael Védelmi Erők küldetésének megerősítése az állam védelmére, és a háború megnyerésére. A törvény, amit bemutattak egy nagy blöff, nem fog katonákat hozni. A politikusok okozták a nagy kárt 48 évvel ezelőtt, a politikusoknak kell kijavítani. A javításhoz a törvénynek mindenki számára elő kell írnia a szolgálatot – ami lehet katonai, nemzeti, vagy civil. Az államnak vissza kell venni a felmentést a rabbiktól. Meg kell jutalmazni, és elismerni a szolgálatot teljesítőket, és meg kell büntetni a kibújókat,” – tette hozzá. Ugyanakkor Eizenkot „a Tóra világának nagy tisztelete miatt” évente 3%-nak engedélyezné a Tóra tanulását, de figyelmeztetett, hogy „ami most az asztalon van, az a hadsereg gyengítése a legnehezebb órájában, amikor 12 ezer katonára van szüksége. Nagyon nehéz, rendkívüli helyzetek évei várnak ránk, és nem látom, hogy ez a kormányt érdekelné. Azt gondolom, amennyiben elfogadják a Biszmut-féle javaslatot fenyegeti a hadsereget, és az állam jövőjét,” – tette hozzá Eizenkot, aki a gázai háborúban fiát, és unokaöccsét vesztette el
A miniszterelnök a leköszönő David Barnea kémfőnök utódjának Roman Gofman kinevezését jelentette be, amivel kapcsolatban Eizenkot különbséget tett Meir Dagan 23 évvel ezelőtti hasonló kinevezését illetően, mondván „van különbség Gofman és Dagan között, ez utóbbi két tábornoki pozíció után érkezett, a hadsereg terrorellenes stábjának vezetője volt. Roman Gofman kiváló tiszt, szerettem volna látni, hogy további pozíciókat tölt be a hadseregben. Amit Netanjahu tesz, az egy állandó minta. A kinevezés nem a Moszad érdekét szolgálja.”
Végezetül, a 14-es csatorna ellen indított egymillió sékeles perre vonatkozóan azt mondta, hogy „ezt először teszem az életemben. Az ok a hírnevem megsértése, hogy politikailag ártsanak nekem, és megerősítsenek valaki mást,” – majd hangsúlyozta, hogy a 14-es csatorna állítása miszerint egy energiatároló vállalat elnökeként felfújta a cég értékét, „hazugság és valótlanság. Ez egy csatorna, amely minden nap hazudik nagyon sok dologról, többek között a hadsereg csökkentéséről, vagy a katari pénzről. Ezúttal azonban rossz emberrel akaszkodtak össze,” – mondta, majd hozzátette, hogy amennyiben megnyeri a pert, a pénzt a hadirokkantak szervezetének fogja adományozni.
The post 12-es csatorna: Eizenkot választásokról, a katari következményekről és a sorozási törvényről nyilatkozott first appeared on Új Kelet Live.
