ujkeletlive

Diplomácia

Szíria

Ahmed al-Saraa szíriai néphez intézett beszédében üdvözölte az ország elleni összes szankció feloldását, miközben köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek, a Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek,  Mohammed Bin Abdul Rahman al-Thani katari miniszterelnöknek, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnöknek közbenjárásukért az ügy érdekében.

Felgyorsultak az események azt követően, hogy Közel-keleti útjának első állomásán Rijádban Trump elnök májusban bejelentette, hogy eltörli a szíriai szankciókat, majd a szaúdi palotában személyesen is találkozott al-Saraa szíriai elnökkel. Alig fél év múltán az Egyesült Államok Képviselőháza nagy többséggel jóváhagyta a 2026-os védelmi költségvetési törvényt, amely többek között tartalmazza a 2019-ben elfogadott – úgynevezett „Caesar-törvény” eltörlését is, amely alkotmányos alapot biztosított a Szíriával szembeni szankciók bevezetéséhez.

A Caesar-törvény szankciókat írt elő a rezsim vezető tisztségviselői, valamint számos szíriai iparág ellen, de az Aszad-rezsim tavalyi viharos bukása és Trump elnök, illetve al-Saraa közötti közeledés nyomán az Egyesült Államok megkezdte az intézkedések feloldását, azt követően, hogy az elmúlt hónapokban Szíriát levették a terrorizmust támogató államok listájáról.

Ilymódon elkezdődött a Caesar-törvény hatályon kívül helyezésének folyamata, amelyet Szíriában ünnepléssel, Izraelben pedig kétkedéssel fogadtak. A szankciók feloldását Netanjahu környezete többször is megpróbálta megakadályozni, ezért Trump közeli munkatársaihoz – többek között erős nyomást gyakoroltak az Egyesült Államok törökországi nagykövete és szíriai különmegbízottja, Tom Barrackon, illetve a különmegbízottokat Steve Witkoffon, és Jared Kushneren keresztül, és azt próbálták elérni a Fehér Házban, hogy ne szüntessék meg a szankciókat, azzal a céllal, hogy azok egy részét jövőbeli tárgyalások eszközeként használják fel.

Kan arról számol be, hogy Netanjahu közeli munkatársai erős nyomást gyakoroltak a Trump-adminisztrációban a szíriai ügyért felelős személyekre, hogy fenntartsák a szankciók egy részét. A jelentések szerint azok között voltak, akikhez fordultak, az Egyesült Államok törökországi nagykövete és szíriai különmegbízottja, Tom Barrack, a különmegbízott Steve Witkoff, valamint Jared Kushner, az amerikai elnök veje. Az elnök közeli tanácsadói azonban elutasították a próbálkozásokat, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna izraeli forrásokra hivatkozva, hozzátéve, hogy a Trump-kormány állítólag „kompenzációt” ígért az elutasítás miatt.

Al-Saraa viharos rendszerváltó katonai akciója után vette át az ország vezetését, véget vetve Bassár Aszad gyilkos rezsimjének. Trump és a szíriai elnök közötti rijádi találkozó 25 év után az  volt, melynek kapcsán Trump az Izraellel való normalizációról is beszélt a szíriai elnökkel, azt kérve, hogy csatlakozzon az általa létrehozott Ábrahám Egyezményhez. Nem sokkal később Trump a Fehér Házban fogadta Al-Saraat.

Az országot hosszú éveken át sújtó amerikai szankciók örökölt terhe alatt al-Saraa már korábban üzent a Fehér Háznak izraeli-normalizációt illetően komoly szándékairól, ami ha létrejönne, az anyagi nehézségeken kívül egyben az egyre kényelmetlenebbnek ítélt izraeli katonai jelenléttől való szabadulásra is megoldás lenne.

A kérés úgy tűnik meghallgatásra került,  Trump elnök annyit kért a szankciók feloldásáért, hogy a szíriai elnök „űzze el a palesztin terroristákat területéről,” majd azt ígérte, hogy az Egyesült Államok „azon fog dolgozni, hogy megakadályozza az ISIS újbóli megerősödését Szíriában.” Emelett, a Fehér Ház szerint Al-Saraa szívesen látna a szíriai olaj- és gázba befektető amerikai vállalatokat.

A rijádi találkozó és a szankciók feloldása a szaúdi trónörökös, Erdogan, illetve a katari miniszterelnök közbenjárására történt, miközben a Fehér Ház nem értesítette előzetesen Izraelt a májusi találkozóról, és arról sem, hogy az elnök feloldja a szankciókat, holott Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy hónappal korábbi washingtoni útja során kifejezetten kérte az elnököt, hogy ne oldja fel a szankciókat, és aggodalmát fejezte ki Törökország egyre nagyobb szíriai szerepe miatt.

Politika

Szmotrich szerint Izrael két fronton újraindítja a háborút

Donald Trump elnök tervei nem változtak a gázai átfogó terv második szakaszának elindítása, illetve végrehajtását illetően, ugyanakkor Binjámin Netanjahu miniszterelnök jövő héten tervezett mar a lago-i látogatásán úgy tűnik nem a gázai újjáépítésről, illetve a libanoni fokozódó feszültség enyhítéséről, és nem is az elakadt szíriai biztonsági megállapodásról akar tárgyalni, hanem mindenekelőtt egy újabb iráni háború kezdeményezéséről.

Eközben, a libanoni feszültség eszkalálódása mellett az izraeli koalíció nem titkolt szándéka az említett gázai második fázis, és a hadsereg kivonásának elutasítása, illetve a harcok újraindítása Gázában. A több frontos harcok folytatásának egyik fő hangadója Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter a szombat kimenetele után a 12-es csatorna sajtó klubbjában, a két házigazda Amit Segal és Ben Caspit kérdéseire válaszolt a kormány katonai terveire, illetve a küszöbön álló ultraortodoxok sorozása alóli mentességet biztosító törvényre vonatkozóan.

Ilymódon Szmotrich azt állítja, hogy Izrael még a jelenlegi kormányzati ciklus idején – elvileg jövő októberig, ismét csapást mér a Hamászra, és a libanoni Hezbollahra. A pénzügyminiszter ugyanakkor elutasítja a Trump elnök átfogó béketerve szerinti Hamász felszámolását, mondván a terrorszervezet demilitarizálása kizárólag katonai erővel érhető el.

„A háborúban hatalmas eredményeket értünk el, de egyik frontot sem zártuk le. A kérdés az, hogy ennél az útkereszteződésnél, a kormányunk hátralévő hónapjaiban, Trump elnökkel együtt, befejezzük-e a feladatot. Azt várom, hogy két év után, amikor Izrael népe elképesztő módon mozgósított – megsemmisítjük a Hamászt és legyőzzük a Hezbollahot,” – közölte Szmotrich, majd amikor megkérdezték, a jelenlegi kormányzati ciklusban történő harcok újraindítását érti-e mindezen alatt, azt válaszolta – „mi ezen a kérdés egyáltalán?”

Továbbá, hozzátette, hogy közelgő találkozóján Trumppal elvárja, hogy a miniszterelnök a frontok katonai erővel történő lezárásának kérdésében eredményeket érjen el, míg az elnök számára kulcsfontosságú második – „B” fázis előrehaladásáról azt állította, – „ha a B fázis a Hamász felszámolását, és Gáza demilitarizálását jelenti – kiváló. De én ebben nem hiszek; a legtöbben nem gondolják, hogy ezt katonai erő nélkül meg lehet tenni. Egyetlen ország sem hajlandó mi helyettünk vért ontani ezért a célért.”

Az egyre nagyobb ellenállásba ütköző sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvény előmozdítására vonatkozóan azonban kitért a kérdések elől, és a tervezett jogszabály tartalmáról nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, végül csak annyit mondott, hogy igyekszik több változtatást végrehajtani a javaslaton.

„Ezrével fogunk ultraortodoxokat besorozni. Történelmi változást hajtunk végre, amelyben a háredi társadalom magáévá teszi az értékeket, és teljes erővel bekapcsolódik Izrael Államába. Én – másokkal ellentétben – nem kampányt keresek, nem populizmust, és nem akarom őket elidegeníteni. Azt szeretném, hogy vezető szerepet töltsenek be a hadseregben, a gazdaságban és az izraeli közszolgálatban. Az ultraortodoxok be akarnak illeszkedni és részesei akarnak lenni. Úgy vélem, elegendő számú ultraortodox szeretne beilleszkedni. Elszánt vagyok abban, hogy drámai változást érjünk el az ultraortodoxok felelősségvállalásában Izrael Államáért. Azt akarom, hogy vezessék a gazdaságot, szükségem van a képességeikre. Néhány módosításon dolgozom – szándékosan nem mondom meg, mik ezek, mert sikerrel akarok járni,” – közölte Szmotrich.

The post A Fehér Ház elutasította az izraeli kérést a szíriai szankciók feloldásának felfüggesztésére first appeared on Új Kelet Live.