Avi/ujkelet.live

A háború 815. napja : Jó reggelt!

Gáza: Mahmúd Mardawi, a Hamász terrorszervezet egyik külhoni tisztviselője a katari Al-Dzsazírának a tűzszünet végrehajtásáról beszélt, érintve a fogságban lévő utolsó túsz, Ran Gvili főtörzsőrmester holttestének ügyét is.

  • Mardawi szerint a terrorszervezet minden tőle telhetőt megtesz, hogy teljesítse a megállapodás pontjait.
  • A nemzetközi várakozások – beleértve az amerikaiakét is – pesszimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy meg lehet-e találni hét megölt izraeliek maradványait.
  • A holttestek felkutatása azért volt rendkívül nehéz, mert a háború teljesen megváltoztatta a Gázai övezet képét.

Libanon, holtpont: Bár a libanoni miniszterelnök elvileg kész lenne a Hezbollah leszerelésére a Litani-folyótól északra fekvő területeken is, a valóságban semmilyen politikai döntés nem született a folyamat elindításáról, írja a libanoni Nidaa al-Watan lap.

Nawaf Szalám libanoni kormányfő korábban jelezte, hogy készen áll a „második szakaszra” (a demilitarizálás kiterjesztésére), de a libanoni vezetés most feltételekhez köti a továbblépést.

Libanon feltételei: A jelentés szerint Libanon nem azért állt le, mert nem akar nyugalmat, hanem azért, mert elvárja Izraeltől a következő lépéseket:

  • Kivonulás: Izrael távozzon az ország déli részén lévő öt katonai posztról.
  • Foglyok: Izrael adja ki a fogságban tartott libanoniakat.
  • Bizalomerősítés: Bejrút szerint Izraelnek kell „pozitív lépéseket” tennie ahhoz, hogy a libanoni állam felléphessen a Hezbollah fegyverei ellen.

Miért nem félnek az újabb háborútól? Libanon jelenleg nem tart attól, hogy a lefegyverezés elmaradása miatt újra kitörnek a harcok. Ennek oka:

  • Amerikai garanciák: Bejrút állítólag ígéretet kapott az USA-tól, hogy a háború nem fog újra eszkalálódni.
  • A terv: Libanon jegeli a Hezbollah leszerelésének kérdését a folyótól északra, amíg Izrael nem tesz elfogadható engedményeket.

Mire kell figyelni: A Litani-folyó és az izraeli határ közötti terület leszerelése kulcsfontosságú a tartós tűzszünethez. Ha azonban a „második szakasz” (a folyótól északra eső részek) elakad, az hosszú távon fenntarthatja a feszültséget a térségben.

A hútik: Abdul-Malik al-Húti, a jemeni húti lázadók vezére komoly figyelmeztetéssel élt, miután Izrael pénteken elismerte Szomáliföld függetlenségét.

A húti vezér kijelentette, hogy minden izraeli jelenlétet Szomáliföldön katonai célpontnak fognak tekinteni. Szerinte az izraeli megjelenés a térségben:

  • Támadás: Közvetlen agresszió Szomália és Jemen ellen.
  • Veszély: Fenyegetés a régió biztonságára nézve.
  • Válaszcsapás: Olyan lépés, amely ellen határozott katonai intézkedéseket kell tenniük.

Domino-hatás? Miután Izrael elismerte Szomáliföld függetlenségét, az Egyesült Arab Emírségek által támogatott dél-jemeni erők is abban bíznak, hogy ők lehetnek a következők a sorban, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap.

A dél-jemeni szakadárok (Déli Átmeneti Tanács), akik saját államuk visszaállításáért küzdenek, bátorítónak tartják Izrael legutóbbi diplomáciai lépését.

  • A remény: Úgy látják, ha Szomáliföld megkapta az elismerést, az megnyithatja az utat az ő függetlenségi törekvéseik előtt is.
  • Támogatói háttér: Ezeket az erőket az Egyesült Arab Emírségek támogatja, amely már korábban normalizálta kapcsolatait Izraellel az Ábrahám-egyezmények keretében.

Miért fontos?

  • Stratégiai helyszín: Dél-Jemen (és a központja, Áden városa) ellenőrzi a Bab el-Mandeb szorost, ahol a világkereskedelem jelentős része áthalad.
  • Közös ellenség: Mind Izraelnek, mind a dél-jemeni erőknek közös ellenségei a húti lázadók és Irán. Egy esetleges szövetség vagy elismerés alapjaiban rajzolhatná át a térség térképét.

Háttér: Jemen jelenleg kettészakadt ország: az északi részt a hútik, a déli rész egy részét a nemzetközileg elismert kormány, más részét pedig a függetlenségre vágyó Déli Átmeneti Tanács uralja. Izrael lépése Szomálifölddel kapcsolatban precedenst teremthet a térség többi, elismerésre váró állama számára.

Fék a kormánynak: Az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap ideiglenes végzéssel felfüggesztette a kormány döntését a katonai rádió bezárásáról, amíg meg nem születik a végső ítélet az ügyben benyújtott keresetekről.

Mi történt? A bírósági döntés alig egy héttel azután született, hogy a kabinet egyhangúlag jóváhagyta Iszrael Katz védelmi miniszter javaslatát, amely március 1-jével beszüntette volna az állomás műsorait.

  • A bírói indoklás: Jichák Amit, a bíróság elnöke azzal indokolta a leállítást, hogy a kormány nem zárta ki olyan „visszafordíthatatlan lépések” megtételét a rádió ellen, amelyek már a végső ítélet előtt ellehetetlenítenék a működését.
  • A főügyész szerepe: Gali Baharav-Miara főügyész is támogatta a felfüggesztést, mivel szerinte a kormány döntéshozatali folyamata eljárási és tartalmi hibáktól szenvedett.

Reakciók: A kormány részéről éles kritika érte a bíróságot.

  • Slomo Karhi kommunikációs miniszter (Likud): „Illegálisnak és érvénytelennek” nevezte a bíróság döntését, kijelentve, hogy a kabinet szavazata továbbra is irányadó.
  • A kormány érve: A kabinet szerint a katonai rádió politikai műsorai „alapvető nehézséget okoznak az izraeli hadseregnek”, mivel akarata ellenére vonják be a hadsereget a politikai közbeszédbe.

A másik oldal: A rádió bezárása ellen benyújtott keresetek szerint a kormány valódi célja:

  • A kritikus hangok elfojtása: A kormányt bíráló médiaorgánumok gyengítése.
  • Gazdasági előnyök: A kormányhoz közeli médiatulajdonosok helyzetbe hozása a piaci verseny csökkentésével.

A lényeg: Bár a kormány határozottan a rádió bezárása mellett áll, a Legfelsőbb Bíróság közbelépése időt nyert az állomásnak. A bíróság közölte, hogy január végéig tűzi ki a keresetek érdemi tárgyalását. Addig a rádió zavartalanul sugározhat tovább.

The post Időt nyert a katonai rádió, Gvili és a hútik fenyegetése first appeared on Új Kelet Live.