ujkeletlive
Újévi robbanás Názáretben
Néhány perccel éjfél előtt robbanás történt Názáretben egy üzlethelyiségben, miután tűz ütött ki a helyszínen. A robbanás, és a lángok okozta füst következtében 15 személy sérült, közöttük hárman súlyos, és egy férfi közepesen súlyos sérülésekkel került a környező kórházba kezelésre.
A rendőrség szerint egyelőre nem tisztázott az eset háttere.
A helyszínen a rendőrök megkezdték a robbanás körülményeinek kivizsgálását, miközben a tűzoltóság egységei megakadályozva a lángok továbbterjedését eloltották a tüzet.
A Magen David Adom mentőszolgálat közölte, hogy egy körülbelül 25 éves fiatalembert súlyos, illetve további kilenc könnyű sérültet szállítottak a názáreti Angol Kórházba, a város Olasz Kórházába, valamint az afulai Emek Kórházba. A súlyosan megsérült fiatal eszméleténél volt, lökéshullám okozta sérüléseket, míg a közepesen sérült férfi másodfokú égési sérüléseket szenvedett testének mintegy 10%-án. A helyszínről egy további súlyos sérült szintén az Olasz Kórházba került ápolásra, de nem az izraeli mentőszolgálat útján.
Újabb egy milliárd az ultraortodoxoknak
A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíció ellenére a kormány fű alatt mégis átutalt egy milliárd sékelt az ultraortodoxok bankszámlájára, ami újabb figyelmen kívül hagyása a Jichák Amit elnök vezette független igazságszolgáltatás döntéseinek.
A testület helyt adva az ellenzék által benyújtott petícióban foglaltaknak, ideiglenes végzéssel befagyasztotta a koalíciós pénzek átutalását a nem felügyelt ultraortodox oktatási intézmények számára. Jael Vilner bíró végzése szerint a petíció ügyében bírói tanács tart meghallgatást legkésőbb 2026. január 8-ig. Addig a Pénzügyi Bizottságnak, az Oktatási Minisztériumnak, és a Pénzügyminisztériumnak be kell nyújtania válaszát, melynek tartalmaznia kell az érintett iskoláknak szánt források átutalásának jogszerű indoklását.
„Miután megvizsgáltam az ideiglenes végzés iránti kérelmet, a válaszokat és a beadványozók viszontválaszát, ezennel ideiglenes végzést rendelek el, amely szerint nem hajthatók végre pénzügyi átutalások a Költségvetési Bizottság 2025.12.25-i határozata alapján, melyek e petíció tárgyát képezik, mindaddig, amíg más döntés nem születik. A petíciót bírói tanács elé kell terjeszteni legkésőbb 2026.01.08-ig. Az alperesek – a Kneszet Pénzügyi Bizottsága, a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium – kötelesek előzetes választ benyújtani a petícióra legkésőbb 24 órával a tárgyalás időpontja előtt,” – áll a bírónő végzésében.
Előzmények
Az ellenzék vezetője Jáir Lapid bejelentette, hogy pártja nevében (Jes Atid) a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Az Oded Gazit és Eliram Bakal [Gazit–Bakal ügyvédi iroda] ügyvédek által jegyzett beadvány részletezi, hogy a tetemes összeg – 1 090 000 000 sékel átutalása jogellenes módon történt, ezért érvénytelennek kell tekinteni, arra hivatkozva, hogy a Pénzügyi Bizottság kihasználta a helyzetet, és megkerülte az összes létező korlátozást, melyek megakadályozzák a nem felügyelt, alaptantervi tárgyakat nem oktató intézmények finanszírozását.
A Pénzügyi Bizottság 786 millió sékel (247 millió dollár) átutalását hagyta jóvá a Saszhoz és az Egyesült Tóra Judaizmushoz kötődő haredi iskolarendszerek számára, további 136 millió sékelt (43 millió dollárt) az úgynevezett „elismert, de nem hivatalos” iskoláknak, amelyek vállalják, hogy az állami alaptanterv 75%-át oktatják, a gyakorlatban azonban gyakran nem teszik. Ezenfelül további 151 millió sékelt (47 millió dollárt) irányoztak elő Talmud Tóra intézményeknek, amelyek egyáltalán nem tanítják az alaptantervet.
A héber médiában megjelent költségvetési részletezések szerint az összeg kedvezményezettjei:
- Pártközeli hálózatok: 786 millió sékel a szefárd ultraortodox Sász, és az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora pártokhoz köthető iskolahálózatoknak;
- Nem hivatalos iskolák: 136 millió sékel olyan elismert, de nem hivatalos intézményeknek, amelyek vállalják, hogy az állami alaptanterv 75%-át oktatják, a gyakorlatban azonban nem teszik meg;
- Vallásos-cionista iskolák: a maradék – 151 millió sékelt nemzeti-vallásos oktatási intézmények kapják, amelyek egyáltalán nem tanítják a tantervet.
A döntésre reagálva az ultraortodox pártok – amelyek nem mellesleg kiléptek a kormányból és a koalícióból, mégis milliárdokra tartanak igényt a költségvetésből, a Legfelsőbb Bíróságot „antiszemita zaklatással” vádolva, azt állítják, hogy a testület döntéseivel „túszul ejti, és háborút hirdet” az egész közösség ellen.
A Sász párt a bírákat „veszélyes gyújtogatók bandájához” hasonlította, akik „kétségbeesett küzdelmükben, hogy megmentsék széthulló uralmukat, az ultraortodox közösséget ejtették túszul,” – majd azzal vádolta a bíróságot, hogy „ellopja a kisgyermekek mindennapi kenyerét,” végezetül pedig felszólította „a világ zsidóságát, hogy szólaljon fel ezen antiszemita zaklatással szemben.”
Árje Deri, a Sász vezetője pedig a jelenleg Floridában tartózkodó Binjamin Netanjahu miniszterelnök. haragjával fenyegetőzve, tolmácsolta a miniszterelnök kérését, miszerint hazatérése után mielőbb hívjon össze miniszteri bizottságot az ügyben.
Az askenázi-ultraortodox Jahadut HaTora frakció Degel HaTora szövetségének vezetője, Moshe Gafni képviselő szerint a pénzeket „törvényesen, a bevett eljárások, és a szükséges jóváhagyások szerint” utalták át, de nem részlezte a törvény vonatkozó passzusát a nem jogosult iskolák számára fizetendő összegekre vonatkozóan.
„A bíróság háborút hirdetett az ultraortodox közösség ellen,” – közölte, miközben a bírákat, és a beadvány benyújtóit „gonosznak” neveztr, akik „elszántan akarnak ártani a pedagógusok megélhetésének, és az egész rendszernek,” – majd azt is hozzátette, miszerint – „nyilvánvalóvá vált, hogy Izraelben nincs demokrácia: a bírák saját belátásuk, és világnézetük szerint hoznak döntéseket, függetlenül a kormányban és a Knesszetben született szakmai döntésektől. Mindent meg fogunk tenni, hogy visszaállítsuk a korábbi állapotot.”
A Jahadut HaTora másik ágának [Agudat Jiszráel] elnöke, Jichák Goldknopf rabbi foglyul ejtett „túszokhoz” hasonlította a jesivatanulókat, akiket „alaptalan, propagandacélú beadványok” miatt tartanak fogva.
„Minden rendelkezésünkre álló eszközzel tovább fogunk küzdeni azért, hogy Izraelben minden gyermek egyenlő elbánásban részesüljön,” – tette hozzá.
Izraelben az oktatási törvény szabályozza a nemzeti tantervnek megfelelően akkreditált intézmények állami támogatását, az ultraortodox olyan iskolák számára követelnek milliárdos juttatásokat, amelyek nem teljesítik az oktatási törvény által előírt feltételeket, vagy rendszeresen mellőzik azok betartását.
A Jes Atid mindezen kritériumokra utalva üdvözölte a bírósági döntést, mondván – „az ultraortodoxok sem állnak a törvények felett. Aki közpénzt akar, annak tanítania kell az alaptantervet, és alá kell vetnie magát a megfelelő felügyeletnek. Nem vehetik el a tartalékos katonák, és az adófizetők pénzét azért, hogy a katonai szolgálat ellen prédikáljanak, és megfosszák az ultraortodox fiatalokat a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges eszközöktől,” – majd a párt nevében nyilatkozó Lapid, hangsúlyozza, hogy az állam válasza tisztességtelen – „miközben a beadvány benyújtói az állam válaszára vártak, az állam megpróbált ‘tényeket teremteni a terepen,’ és a támogatások egy részét már át is utalták ultraortodox oktatási intézményeknek.”
The post Éjféli robbanás; és újabb egymilliárd az ultraortodoxoknak first appeared on Új Kelet Live.