ujkeletlive
Maduro letartóztatása, és Venezuela irányítása Trump szerint, avagy az igazság ott van, ahol az olaj
Az amerikai média tegnap este megerősítette, hogy Donald Trump elnök jóváhagyásával néhány órával ezelőtt a hadsereg caracasi rajtaütése során elkapott Nicolás Maduro venezuelai elnök megérkezett a brooklyni Metropolitan Detention Center (MDC) börtönbe, továbbá jövő héten a manhattani szövetségi bíróság előtt kábítószer- és fegyverkereskedelem vádjával állítják bíróság elé. Az akció során szintén elhurcolt Maduro feleségének fogvatartási státusza egyelőre nem tisztázott.
Előzmények
Trump parancsa péntek este 22:46-kor érkezett, miután 150 vadászgépet indított útnak, majd egy lenyűgöző rajtaütést során Maduro erődítményszerű telephelyéről a bekötött szemű venezuelai elnököt és feleségét egy amerikai csatahajóra vitték, ahonnan elindították New Yorkba, – jelentette az Axios.
Az akció tervezése hónapokkal korábban kezdődött, és kifinomult lépések során haladt előre miközben a különleges erők katonái Maduro otthonának pontos másolatán gyakoroltak. A háttérben a CIA alapozott Venezuelában, Marco Rubio külügyminiszter és Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes pedig Washington fellépését szorgalmazták.
Az amerikai különleges erőkből és FBI-ügynökökből álló „kimentő erőt” szállító helikopterek mindössze 30 méterrel siklottak a Karib-tenger felett, a fejük felett vadászgépek, bombázók, és drónok kísérték a delegációt, melyet 20 szárazföldi, és tengeri bázisról indítottak.
A helikopterek és felettük a vadászgépek Maduro táborához közeledve megsemmisítették az útjukba kerülő légvédelmi rendszereket, és Trump szerint az Egyesült Államok áramszünetet idézve elő sötétségbe borította a területet.
A helikopterek tűz alá kerültek, amikor elérték a „célterületet,” az egyiket eltalálták, de működőképes maradt. Aztán amerikai bakancsok csapódtak a földbe, – idézi az Axios Dan Caine tábornokot, az Egyesített Vezérkarifőnökök elnökét. A kivonuló erők valós idejű hírszerzési adatokat kaptak a földi irányítástól, és a levegőben lévő kollégáiktól, miközben Maduro közeledtéhez értek. Az elnök elmondása szerint az amerikai különleges erők katonái állandó tűz alatt érték el Madurot, amikor feleségével együtt egy biztonsági létesítménybe próbált menekülni.
A misszió során egyetlen amerikai katona sem esett el, de Trump megerősítette, hogy „néhányan” megsebesültek, míg a venezuelai áldozatok száma egyelőre nem ismert. Hajnali fél négyre a foglyul ejtett Maduroval a különleges erők már a víz felett szálltak, a többi már történelem.
Trump hajnali fél öt körül számolt be a „briliáns akcióról” Truth Social közösségi felületén, később a Fehér Ház és az elnök is megosztott egy képet, a bekötött szemű, bilincsben tehetetlen venezuelai diktátorról.
A caracasi rezsimváltás terve „organikusan” fejlődött ki Trump hivatalba lépésének egy éve alatt, kezdve a tavaszi döntéssel, ami engedélyezte a Chevronnak a venezuelai olaj Egyesült Államokba történő behozatalát, – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő az Axiosnak.
Háttérben katonai és gazdasági nyomásgyakorlás
Vérdíj és haderő: az amerikai kormányzat 50 millió dollárra emelte a Maduro letartóztatásához vezető információkért járó jutalmat. Párhuzamosan jelentős katonai flottát (hadihajók, vadászgépek, bombázók, drónok és tengerészgyalogosok) vezényeltek a venezuelai partokhoz.
Közvetlen akciók: megkezdődtek a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított hajók elleni támadások, és Trump elnök nyilvánosan elismerte a CIA titkos műveleteinek engedélyezését.
Blokád: az USA két venezuelai olajszállító tartályhajót is lefoglalt, az elnök hivatalosan is blokádot hirdetett az ország ellen.
Belső politikai dinamika és kulcsszereplők
A Fehér Házban (Nyugati Szárny) egyre erősebb konszenzus alakult ki a közvetlen katonai fellépés mellett, amelyet főként két tanácsadó és szövetségeseik hajtottak végre.
Marco Rubio: akit a Kuba és Venezuela elleni régóta tartó ellenségeskedése motivál, különös tekintettel az olajszállítások elvágására.
Stephen Miller: elsősorban a migráció és az embercsempészet megfékezése érdekében szorgalmazta a karibi katonai jelenlétet. A belső jelentések szerint Miller még Rubiónál is határozottabban támogatta a bombázások, és a kemény fellépés ötletét.
Koordináció: a műveletet megelőző hetekben egy belső kör (Rubio, Miller, Pete Hegseth) napi szinten egyeztetett egymással, és az elnökkel, hogy előkészítsék a parancsot.
Mi következik ezután
Trump tegnapi sokadik bejelentése, miszerint az Egyesült Államok „irányítani fogja” az országot, nyomán nem világos, miszerint washingtoni kézivezérlésű diktátumok alapján vagy amerikai politikai és katonai jelenléttel a helyszínen történne, de bárhogyan is képzelte az elnök, Maduro elfogására felépített és méltán sikeres katonai akció sokkal kifinomultabbnak tűnik, mint nyomában a kidolgozatlan politikai tervezés arra vonatkozóan, hogy pontosan ki fogja helyettesíteni Madurot, és mi következik ezután.
Trump a NY Postnak azt nyilatkozta, hogy minden Maduro alelnökétől, Delcy Rodrígueztől függ majd, aki állítólag szombaton telefonon beszélt Rubioval, és az elnök szerint Maduro örököse „hajlandónak tűnik megtenni azt, amit szükségesnek tartunk ahhoz, hogy Venezuela ismét naggyá váljon.”
Nem sokkal később Rodríguez azonban sajtótájékoztatót tartott Venezuela védelmi miniszterével, és más tisztviselőkkel együtt, és kijelentette, hogy Maduro továbbra is legitim elnök, és Venezuela nem lesz „senki rabszolgája és gyarmata.”
Az Axios szerint jelenlegi caracasi tisztségviselőkkel folytatott párbeszéd hátterében az amerikai hadsereg „készséges marad” arra az esetre, ha Trump újabb támadásra adna parancsot, miközben a kormányzat azt tervezi, hogy konzultál az olajipari vezetőkkel a venezuelai termelés bővítéséről.
Trump bejelentett embargója „továbbra is érvényben marad, és a feltételezett drogszállító hajók elleni csapások folytatódnak.
Ami Madurót illeti, „perrel és amerikai igazságszolgáltatással fog szembenézni,” – összegzi az Axios a Fehér Ház eddigi nyilatkozatait.
Eközben: a venezuelai Legfelsőbb Bíróság alkotmánybírósága elrendelte Delcy Rodríguez alelnök kinevezését az ország elnökének Nicolás Maduro távollétében. A bírósági ítélet szerint Rodríguez „a Bolívári Venezuela Köztársaság elnöki tisztét veszi át, hogy biztosítsa az adminisztratív folytonosságot és a nemzet átfogó védelmét,” – majd továbbá hozzáteszi, hogy a bíróság megvitatja az ügyet annak érdekében, hogy „meghatározza az alkalmazandó jogi keretet az állam folytonosságának, a kormányzásnak és a szuverenitás védelmének biztosítása érdekében a köztársasági elnök kényszerű távollétében.”
Trump átfogó terve a világ hatalmi átszabására, és a nemzetközi jog
A venezuelai katonai akciót követően az elnök kijelentései, miszerint irányítani fogja Venezuelát, az Egyesült Államok precedens nélküli beavatkozása lenne egy ország szuverenitásába, ami megkérdőjelezi a lépés jogszerűségét Trump és kormányának jövőbeli műveleteivel kapcsolatban.
A több mint két éve ostrom alatt álló Gázai övezetre vonatkozóan az elnök akarata szerint saját kézben tartja a terület politikai-katonai vonatkozású rendezését, amelyre felhatalmazást kapott az ENSZ BT előtt prezentált 20 pontos átfogó béketerve kapcsán. A venezuelai akciót követően azonban kétséges ilyen formájú engedély, a háborús felhatalmazást valószínűleg a Szenátus fogja megszavazni, várhatóan megtiltva fegyveres erők bevetését Venezuela ellen kongresszusi jóváhagyás nélkül.
Jogi akadályok
Jogi szakértők (Jimmy Gurule, Michael Schmitt) szerint az akció nyíltan illegális, és kimeríti a nemzetközi fegyveres konfliktus, azaz a háború fogalmát.
Precedensérték veszélye: – szakértők figyelmeztetnek, hogy a „bűnüldözési akcióként” tálalt állami beavatkozás veszélyes precedenst teremt, ami hivatkozási alapként szolgál Oroszország vagy Kína hasonló akciói esetében.
Az olaj: ki rendelkezik Venezuela erőforrásai felett? Jogilag nem tisztázott a Trump-kormányzatp terve miszerint az ország újjáépítését a venezuelai olajbevételekből finanszíroznák, ami az amerikai ellenőrzés tartósságát sugallja.
Politikai konfliktus Washingtonban: – a Kongresszus demokrata vezetőit (Schumer, Jeffries) csak a művelet megkezdése után értesítették, amit Rubio a művelet titkosságával és meglepetésszerű jellegével indokolt.
Pártvonalak menti megosztottság: – a republikánusok körében nyilvánvaló támogatás, arra téve a hangsúlyt, hogy a cél egy diktátor és drogkereskedő eltávolítása, míg a demokraták éles kritikát fogalmaztak meg, mondván a Venezuela feletti irányítás átvételének terve „pusztító árral” járhat (Schumer), míg Mark Warner az iraki háborúhoz hasonlította a helyzetet.
Izraelben – az ellenzék, és a koalíció is üdvözölte a legfőbb szövetséges győztes akcióját. Gideon Sza’ar külügyminiszter mellett, Binjámin Netanjahu miniszterelnök is támogatását fejezte ki a művelet iránt, gratulálva Trumpnak „a szabadság és az igazságosság érdekében tanúsított bátor és történelmi jelentőségű vezetői képességeihez,” ugyanakkor óvatosan fogalmazva nem említette név szerint a műveletet, Venezuelát vagy Madurot.
Trump világrend átalakítására irányuló tervei között a Közel-Kelet és így Izrael is valamilyen formában szerepel. A venezuelai akció közvetve Maduro fő szövetségeseit Kínát, Oroszországot és Iránt is érintik. Ez utóbbi esetében Jeruzsálemben arra számítanak, hogy az ellenséges tengely megsemmisítésének lendületében az elnök még a tavasszal engedélyez egy Irán elleni izraeli katonai támadást, egyelőre azonban Trump folytatni kívánja tevékenységét a gázai új rendezés ügyében, és Netanjahunak várhatóan már a következő napokban választ kell adnia a rafahi átkelő mindkét irányban történő megnyitására, valamint a „zöld Rafah” fejlesztésének előmozdítására vonatkozó amerikai követelésekre.
Tüntetés
A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a jogi forradalom hároméves évfordulója alkalmából tartott tüntetésen kijelentette, hogy a kormány megpróbálja átvenni az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzést, hogy létrehozza a „törvény általi uralmat.”
A jogi reformterv bejelentésének harmadik évfordulóján tartott tüntetésen a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke – Aharon Barak súlyos szavakkal illette az izraeli kormányt, kijelentve, hogy az ország már nem nevezhető liberális demokráciának, hanem egy olyan rendszernek, ahol a hatalom egyetlen ember kezében összpontosul.
1. A hatalmi ágak szétválasztásának megszűnése – Barak szerint Izraelben egy veszélyes folyamat zajlik, melynek során a kormány módszeresen gyengíti a demokratikus alapokat, hangsúlyozva az alábbi veszélyeket:
Egyeduralom: úgy véli, hogy a kormányt és a Kneszetet valójában egyetlen személy, a miniszterelnök irányítja;
A bíróságok elfoglalása: a jogi reform célja a bíróságok feletti politikai kontroll megszerzése. Ha a bírók kinevezése politikaivá válik, a „törvény uralmát” felváltja a „kormány uralma a törvény felett.”
2. Társadalmi egyenlőtlenség és a rendőrség szerepe
A volt főbíró több ponton is megkérdőjelezte a jelenlegi állapotokat:Politikai rendőrség: figyelmeztet, hogy a rendőrség ma már nem egyenlő módon és nem visszafogottan alkalmazza az erőt.
Diszkrimináció: példaként említette az ultraortodoxok mentességét a katonai szolgálat alól, valamint az arab közösséggel szembeni erőszakot, és megkülönböztetést.
Politikai rendőrség: figyelmeztet, hogy a rendőrség ma már nem egyenlő módon és nem visszafogottan alkalmazza az erőt.
Diszkrimináció: példaként említette az ultraortodoxok mentességét a katonai szolgálat alól, valamint az arab közösséggel szembeni erőszakot, és megkülönböztetést.
3. Felhívás a néphez
Barak hangsúlyozta, hogy a bíróság egyedül már nem képes megállítani a folyamatot. Szerinte csak a polgárok ellenállása mentheti meg a rendszert, és arra kérte a tüntetőket, hogy hűségüket az országhoz és a törvényekhez, ne pedig az uralkodókhoz igazítsák..
„Már nem vagyunk liberális demokrácia, és ez nem egyetlen drámai, egyszeri esemény következménye. Ez egy folyamat, amelyben a demokrácia alapvető elemei súlyos támadás alatt állnak, és a demokrácia fokozatosan gyengül. A jelenlegi rendszerünk egyetlen politikai hatalom uralma, amelyet a gyakorlatban egyetlen ember irányít. Ez az ember irányítja a kormányt és a Kneszetet is – a miniszterelnök.”
„Ahhoz, hogy ez az uralom teljes legyen, át kell venni az ellenőrzést az egyetlen testület felett is, amely képes ellenőrizni a hatalmat – a bíróság felett. Nem véletlen, hogy a rendszerszintű forradalom első szakasza a bírák kinevezésére, valamint a törvények és kormányzati döntések megsemmisítésének jogkörére összpontosított. Amikor a bíróság ‘a miénk’, többé nem a jog uralma érvényesül a hatalomban. Helyette a törvény általi uralom lép a helyére!” – mondta, majd hozzátette – ” a bíróság önmagában hosszú távon nem lesz képes megállítani a lejtmenetet. Csak a nép, amely a liberális demokrácia középpontjában áll, tudja megállítani ezt a folyamatot.”
A tel-avivi Habima téren tartott demonstráción felszólaltak az október hetedikei mészárlások áldozatainak családjai, többek között a Hamász fogságában megölt Itay Chen szülei válaszokat követelek a kormánytól az október 7-i mulasztásokért.
Az est folyamán ismételten összecsapásokra került sor kormánypárti aktivisták (Mordechai David vezetésével), és a tüntetők között; a rendőrség több személyt letartóztatott. A menet végül megérkezett Amir Ohana [Likud] Kneszet-elnök házához.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Gáza után Trump Venezuela vezetését is az Egyesült Államokra bízná first appeared on Új Kelet Live.
