ujkeletlive

Diplomácia

Gázai béketerv

Binjámin Netanjahu miniszterelnök évvégi mar-a-lagói látogatása során Donald Trump elnök határozott kijelentéseket tett a nevéhez fűződő gázai béketerv második szakaszára való áttérésre vonatkozóan, arra utalva, miszerint az ügyben hamarosan nagy bejelentésekre lehet számítani.

Az elnök várhatóan jövő héten jelenti be a gázai Béketanácsot a tűzszüneti megállapodás második fázisának részeként, – jelentette az Axios az ügyet ismerő amerikai forrásokra hivatkozva, hozzátéve, hogy a menetrend változhat Trump külpolitikai napirendjének függvényében, mint például a folyamatban lévő venezuelai helyzetre, vagy az ukrán-orosz béketárgyalásokrs való tekintettel.

A Béketanács első ülését a davosi Világgazdasági Fórumon fogják összehívni még januárban.

A Trump személyes vezetésével működő tanácshoz – amely felügyeli majd a megalakítás előtt álló palesztin technokrata kormányt, valamint az újjáépítési folyamatot, körülbelül 15 ország vezetője is csatlakozni fog.

A Fehér Ház hivatalos meghívók formájában kéri fel a kulcsfontosságú országokat a csatlakozásra, közöttük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom és Törökország várhatóan el is fogadják majd az ajánlatot.

Netanjahu floridai útja előtt, és azt követően is többször azt nyilatkozta, hogy a tűzszünet B fázisát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a Hamász terrorszervezet nem teljesítette korábbi vállalásait, miszerint hajlandó a demilitarizálásra, és visszaadja az utolsó elesett túsz – Ran Gvili törzsőrmester maradványait, ugyanakkor az elnök oldalán tett mar-a-lagói nyilatkozatai, illetve a háttérben zajló Netanjahu előkészületek azt támasztják alá, hogy a miniszterelnök a zárt ajtók mögött beleegyezett Trump béketervének végrehajtásába.

Kulisszák mögötti készülődés – a Béketanács helyszíni képviselőjeként az elnök Nikolaj Mladenov volt ENSZ közel-keleti különmegbízottat nevezi ki, aki a bejelentés előkészítésének folyamatában a héten Izraelben tartózkodik, hogy találkozzon Netanjahuval, illetve más tisztviselőkkel.

A bejelentés várhatóan tovább mélyíti az ellentéteket a koalíción belül az eleve feszült belpolitikai helyzetben, így Netanjahu a fejlemények tompítására azt mondta a kabinet minisztereinek hogy másrészről Trump zöld utat biztosított az iráni mellett, a libanoni támadáshoz is. A libanoni tűzszüneti megállapodás ugyan biztosítja Izrael számára a Hezbollah terrorszervezet elleni folyamatos támadásokra a Litani folyótól délre, de a kormány nincs megelégedve a bejrúti politikai vezetés demilitarizálásra tett ígéreteinek végrehajtásával, és a miniszterelnök úgy tervezi, hogy még a választások előtt újraindítja a libanoni háborút, ami a harcok újbóli kiéleződéséhez vezethet.

Politika

Ultraortodox sorkatonai szolgálat

A Jahadut HaTora vallási vezetőinek tegnap esti ülése döntés nélkül végződött, annak ellenére, hogy a guri rebbe abban reménykedett, miszerint megállapodásra jutnak, és a szövetség Agudat Jiszráel ága is ellenezni fogja a sorozási mentességről szóló törvénytervezet elfogadását a Kneszetben.

Binjámin Netanjahu miniszterelnök az ülés előtt újabb ígéreteket tett, az amúgy is mind jogilag, mind a széles társadalmi elutasítás miatt is vállalhatatlan Boaz Biszmut (Likud) által jegyzett sorkatonai mentességet biztosító javaslat további felhígitására vonatkozóan, emellett a vezető rabbik tanácsának ülésén megjelent a belzi rebbe is, akinek jelenléte eleve garantálta ha nem is véglegesen, a koalíció megmentését.

A Jaakov Árje Alter guri rebbe befolyása a Tóra Bölcseinek Tanácsán belül a legerőteljesebbnek számít, ezért mindenképpen azt akarta elérni, hogy az ülés egyértelmű határozattal záruljon, de a belzi ág vezetője megjelenése révén borítékolható volt a döntés megakadályozása, ami nem jelenti azt, hogy a koalíció megmenekült az összeomlástól, mivel a jelenlévők egyhangúlag ellenezték a szankciókat, ami végül oda vezetett, hogy egyáltalán nem adtak ki egyértelmű közleményt.

Juli Edelstein (Likud) menesztése után Biszmut olyan javaslatot ismertetett a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága előtt, ami kvázi biztosítja a háredik kibújását a katonai szolgálat alól, annak ellenére, hogy formálisan kilátásba helyez szankciókat. A javaslatot az askenázi ultraortodox Jahadut HaTora – Degel HaTora (litván ága), valamint a szefárd Sász megszavazná, az Agudat Jiszráel haszid ág azonban határozottan ellenzi a szankciókat, és a kvótákat tartalmazó tervezetet, még akkor is, ha azok „csak papíron” léteznek, ugyanakkor egyelőre nem kötelezték el magukat a koalíció elleni lépésekre sem, mondván, hogy a bölcsek utasításai szerint fognak eljárni.

Az Agudat Jiszráel képviselői már korábban kifejezték nemtetszésüket a javasolt szöveggel kapcsolatban, Meir Porus szerint a tervezetet szét kellene tépni, míg Jichák Goldknopf a szankciókat a zsidókat sújtó sárga csillaghoz hasonlította. A jeruzsálemi tüntetéseken több haszid, és szefárd közösség vezetői támogatásával a szónokok teljes körű mentességet követeltek mindenki számára, elutasítva a kvótákat, és szankciókat. Emellett, a dezertőrök letartóztatása miatt is növekszik az elégedetlenség, miközben a litván ág vezetője, Dov Lando rabbi, a bíróság ellen tüzeli közösségét, mondván – „üldöznek minket, korlátozzák lépteinket, mindenféle különös nehézséget gördítenek elénk, de mindannyian tudjuk és hisszük: a Tórát soha nem hagyjuk el. A Tóra a mi szellemi tulajdonunk, és senki a világon nem választhat el minket a Szent Tórától. A Tóra szilárdan állt a viharos szelekkel, és a sok rossz rendelettel szemben minden korszakban, és minden helyen.”

Netanjahu kegyelmi kérelme

A miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott korrupciós ügyeinek lezárását kezdeményező úgynevezett kegyelmi kérvénye egyelőre még mindig jogi felülvizsgálat alatt áll.

Gali Baharav-Miara főügyész közölte, hogy a kérdést „még nem vizsgálta érdemben,” de a következő hónapban ismerteti álláspontját. A héber médiában megjelent háttér információk szerint a főügyész valószínűleg elutasítja a kérelmet, majd véleményét Járiv Levin igazságügyi miniszternek (Likud) fogja tovább küldeni.

Jogi szakértők szerint a miniszterelnök kegyelmi kérelme nem szokványos, egyrészt azért, mert megelőzve a bíróság döntését fordult az elnökhöz – kegyelmet általában bírósági ítélet után szoktak kérni és adni, másrészt Netanjahu nem ismerte el bűnösségét, nem tanúsított megbánást, kvázi az ellene zajló vádak ejtését kérte nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Ilymódon, a főügyész két szempont szerint fogja ajánlását megfogalmazni

  • jogi nézőpont – a miniszterelnök kérelme nem felel meg két alapfeltételnek: nem ismeri el bűnösségét, továbbá az ellene folyamatban lévő perek nem zárultak le sem ítélettel, sem vádalkuval;
  • közérdek – a „törvény előtti egyenlőségre” hivatkozva a főügyész valószínűleg azt is szem előtt tartva fogja az ajánlást megfogalmazni, miszerint a miniszterelnök a per alatt rendre támadta a vádhatóságot.

Emellett, Baharav-Miara valószínűleg azt is hangsúlyozni fogja, hogy hasonlóan elődjéhez hajlandó volt a vádalkura, de a miniszterelnök elutasította azt, mivel nem hajlandó a bűncselekmények elismerésére, ami eleve a vádalku, és a kegyelem alapvető feltétele.

A kegyelmi ügy Netanjahu múlt heti mar-a-Lago-i találkozóján is szóba került, mivel Donald Trump köztudottan támogatja azt, amit ismételten hangsúlyozott, hozzátéve azt is, miszerint beszélt Herzoggal ez ügyben, és a kegyelem elfogadása „úton van.” Herzog hivatala azonban cáfolta Trump állításait, mondván kettejük között nem zajlott beszélgetés a kegyelmi kérvény benyújtása óta, illetve a döntés a szabályoknak megfelelően fog megtörténni.

The post Trump a Béketanács bejelentésre készül; az ultraortodox Tóra Tanács nem döntött, és a kegyelmi kérvény first appeared on Új Kelet Live.