Avi/ujkelet.live
Jó hetet!
Biztonsági incidens a Jordán-völgyben
Egy katonai bázison fogvatartott palesztin terror gyanúsított kiszabadult a bilincsből, majd rátámadt az őt őrző katonanőre. Egy másik katonanő azonnal reagált a fenyegetésre, tüzet nyitott a támadóra és ártalmatlanította.
A megtámadott katona könnyebb sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
Szalám állami kontrollt sürget délen
Nawaf Szalám libanoni miniszterelnök mai dél-libanoni látogatása során kijelentette: a folyamatos izraeli légicsapások nemcsak a biztonságot, hanem az ország „méltóságát” is sértik. Miközben az Izraeli Védelmi Erők naponta támadja a határ menti közösségeket, Bejrút az állami tekintély helyreállításával próbálja betölteni a biztonsági vákuumot.
Miért számít?
A látogatás egy kritikus pillanatban történt, amikor a 2024. novemberi tűzszüneti megállapodás recseg-ropog. A paktum értelmében a Hezbollahnak vissza kellett volna vonulnia a Litáni-folyó mögé, de Izrael szerint a terrorcsoport továbbra is jelen van, ami állandó katonai választ generál.
A helyzet kulcspontjai
- Sértett szuverenitás: Szalám szerint a határ menti közösségeket érő napi rendszerességű támadások „csapást mérnek az ország méltóságára”, de ez nem visszavonulásra, hanem nagyobb elszántságra készteti a kormányt.
- Több mint katonai jelenlét: Az állami tekintély kiterjesztése Szalám szerint nem merül ki a hadsereg vezénylésében; a közszolgáltatások visszaállítása és a biztonság garantálása a lakosság számára legalább ennyire fontos.
A lényeg
Libanon számára a tét most az, hogy képes-e tényleges állami jelenlétet felmutatni a déli régióban. Szalám szerint a látogatás célja pont ez volt: hangsúlyozni, hogy a libanoni állam létezik és cselekedni akar, még ha a kihívások – és a bombázások – hatalmasak is.
Kairó gátat szabna Izrael afrikai nyomulásának
Miközben a világ a gázai és libanoni tűzszünetre figyel, Egyiptom a színfalak mögött nagyszabású diplomáciai és hírszerzési offenzívát indított Afrika-szerte, jelentette a katari tulajdonú Al-Arabi Al-Jadeed. A cél: visszaszorítani Izrael növekvő befolyását a kontinensen, amelyet Kairó közvetlen veszélynek érez saját nemzeti érdekeire nézve.
Miért számít?
Egyiptom attól tart, hogy az izraeli hírszerzés afrikai jelenléte – különösen a Nílus-medencében és a stratégiai fontosságú szomszédos államokban – aláássa Kairó regionális súlyát és vízbiztonságát.
A kulcsszereplő: Ahmad Abdel-Khaleq
A művelet élére nem akárkit állítottak. Az egyiptomi hírszerző tiszt, Ahmad Abdel-Khaleq vezeti a missziót, aki eddig a palesztin ügyekért és a gázai aktákért felelt.
- A logika: Azért őt választották, mert az évekig tartó gázai tárgyalások során mélyreható ismereteket szerzett az izraeli döntéshozók és hírszerzők gondolkodásmódjáról.
A misszió állomásai (Január – Február)
Abdel-Khaleq az elmúlt hetekben sorra látogatta a stratégiai partnereket, gyakran titkos vagy nem publikus találkozók keretében:
- A Moszad-szál: Kairó gyanakvással figyeli a híreket, melyek szerint izraeli ügynökök segíthetik a Szudánban harcoló lázadókat (RSF).
- Nílus és vízbiztonság: Ruandában az egyiptomiak olyan izraeli-ruandai egyeztetéseket füleltek le, amelyek a Nílus vizének elosztását érinthetik.
- Szomáliföld: A térség stabilitása és az izraeli jelenlét ottani kockázatai szintén napirenden voltak.
A hútik
A lényeg: A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar újság ma reggel arról számolt be, hogy a jemeni fővárosban, Szanaában a húti biztonsági apparátus „izraeli és amerikai hírszerző műveleteket” leplezett le.
- Kémsejtek: Egy, a részletekkel tisztában lévő biztonsági forrás az újságnak elmondta, hogy több kémsejtet is elfogtak, ami az amerikai-izraeli szándékokat tükrözi, hogy újabb támadásokat hajtsanak végre ellenük.
- Az újság az általa „izraeli előkészületek egy új agresszió végrehajtására Jemen ellen” nevezett eseményeket a tegnapi hatalmas tüntetésekhez kötötte a jemeni húti erődítményekben.
- „Válasz és segítség a palesztin népnek – szilárdan állunk és felkészülünk a következő fordulóra” szlogennel. A tüntetésekre Abdel Malik al-Húti, húti vezető kérésére került sor.
Huckabee: A tűzszünet működik, de a neheze még hátravan
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete a PBS-nek adott interjújában leszögezte: a gázai tűzszünet már most érezhető eredményeket hoz, de Washington nem dőlhet hátra. A diplomata szerint a tartós nyugalom záloga Hamász terrorszervezet leszerelése, ami továbbra is a rendezési folyamat legkritikusabb, megoldatlan pontja.
Huckabee szerint a változás kézzelfogható:
- Biztonság: „Már működik, abban az értelemben, hogy az elmúlt négy hónapban nem kellett az óvóhelyekre rohannunk és ballisztikus rakéták elől kitérnünk” – fogalmazott a nagykövet.
- A következő fázis: A folyamat módszeres és már zajlik, de a Hamász fegyvermentesítése nélkülözhetetlen elem.
- Rafah és az evakuáció: A nemrég újranyitott rafahi átkelőnél zajló orvosi evakuálások szigorú ellenőrzés mellett folynak. Huckabee szerint alapos átvilágításra van szükség, hogy „ne hozzanak be és ne vigyenek ki terroristákat”.
A kritika kereszttüzében: A Béketanács
A nagykövet megvédte az újonnan létrehozott Béketanácsot a bírálatokkal szemben, amelyek szerint az eljelentékteleníti az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket.
- Huckabee szerint ez egy „más típusú testület”, amely olyan emberekből áll, akik valódi „nehézipari munkát” akarnak végezni Gáza élhetővé tétele érdekében.
- A diplomata élesen bírálta a korábbi nemzetközi segélyezési kísérleteket, hatástalannak nevezve azokat.
- A Béketanács első ülésére február 19-én kerül sor.
Az Irán-faktor
Teherán okozza továbbra is a legnagyobb fejtörést a térségben. Huckabee szkeptikus a diplomáciai sikerrel kapcsolatban:
- Irán nem csupán közel-keleti, hanem globális probléma.
- A feltételek: Nincs urándúsítás, nincsenek atomfegyverek, és rendezni kell a ballisztikus rakétaprogram kérdését is.
- A lényeg: Donald Trump elnök készen áll a katonai fellépésre, ha a helyzet úgy kívánja. Huckabee figyelmeztetett: „Egy dologban biztos vagyok az elnökkel kapcsolatban: ha ígéretet tesz, azt meg is tartja.”
A fogságból vissza a szolgálatba
Nimrod Cohen, a páncélos hadtest katonája, aki közel két évet töltött a Hamász terrorszervezet fogságában, bejelentette: újra egyenruhát ölt. A 12-es csatornának adott exkluzív interjújában Cohen elárulta, hogy a katonai struktúra és a rutin az, ami segíthet neki feldolgozni az október 7-i terrortámadás és az azt követő fogság traumáit.
Cohen szerint a szolgálata eddig „csonka” volt:
- 32 hónap: A férfiak számára kötelező szolgálati idő Izraelben.
- 10 hónap: Ennyi időt töltött ténylegesen a hadsereg kötelékében az elrablása előtt.
- 2 hónap: Mindössze ennyi jutott az operatív, éles bevetésekből.
- 2 év: Közel ennyi ideig tartott a gázai fogsága (2023. október 7. – 2025. október).
A motiváció háttere
„Valójában nem teljesítettem a szolgálatomat, legalábbis úgy, ahogy én látom” – magyarázta Cohen. Úgy érzi, a fogság előtti időszak nagy része kiképzéssel telt, és nem végzett olyan feladatot, amelyet „méltó szolgálatként” tudna definiálni.
A folyamat: Cohen jelenleg egy új katonai szerepkör átvételén dolgozik.
Visszatekintés
A történet sötét oldala: Cohent a tankjából rángatták ki 2023. október 7-én. Ő az egyetlen túlélője az egységének; a legénység többi tagját a Hamász fegyveresei megölték.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Biztonsági incidens, regionális helyzet és fogságból a hadseregbe first appeared on Új Kelet Live.
