ujkeletlive

Washingtoni tervek

Binjámin Netanjahu miniszterelnök tervezett washingtoni útjának váratlanul előrehozott időpontját illetően, hivatalának közleménye szerint a sürgősségi találkozó célja, hogy megakadályozza Donald Trump elnök elképzelhető iráni megállapodását, ami figyelmen kívül hagyná Izrael követeléseit, mondván „a miniszterelnök meggyőződése, hogy minden tárgyalásnak magában kell foglalnia a ballisztikus rakéták korlátozását, és az iráni tengely támogatásának beszüntetését.”

Netanjahu kedden indul Washingtonba, lemondva részvételét a későbbi AIPAC konferencián, amely a korábban február 18-ra, az amerikai elnökkel bejelentett találkozó mellett lett volna esedékes. Így, a szerdai fehér házi látogatáson kívül más eseményekről hivatala eddig nem adott tájékoztatást, ahogyan a kedden induló delegáció összetételét sem véglegesítették.

A látogatással kapcsolatban a Maariv értesülései szerint kiderült, hogy a korábbi számtalan alkalommal ellentétben, az Egyesült Államok elnökével hivatalosan találkozó külföldi vezetők látogatásaira vonatkozó hagyományos protokkolt mellőzve Netanjahu nem kapott meghívást a Blair House-ba, az elnök rezidenciája melletti hivatalos vendégházba. A Maariv forrásai szerint a miniszterelnök későbbre tervezett látogatására vonatkozóan sem érkezett meghívó a Blair House-ban való tartózkodásra, ami eddig mindig megtörtént, ha nem is a tartózkodás teljes időtartamára, de az elnökkel való találkozást megelőzően a megbeszélésre való felkészülés idejére Netanjahu mindig az elnöki vendégházban szállt meg.

A korábbi alkalmakhoz hasonlóan a Miniszterelnöki Hivatal eddig még nem tette közzé a miniszterelnök tervezett washingtoni tartózkodásának szállással kapcsolatos részleteit.

Az előzetes utazási terveket felülíró sürgős változtatás indoklásával kapcsolatban, a héber médiában tulajdonképpen a Miniszterelnöki Hivatal korábbi közleményében szereplő narratíva kibővített változatának kibővített verziója azt a politikai kampányüzenetet közvetíti, hogy a miniszterelnök személyesen tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy meggyőzze Trumpot, hogy ne engedjen a túlzott kompromisszumokra, és engedményekre vonatkozó iráni kéréseknek.

Annak ellenére, hogy látványos armadát vonultatott fel a Perzsa-öbölben Trump szemmelláthatóan hezitál az elrettentésen túl háborút indítani Irán ellen, mivel a számára előnyös gyors letámadás, és az utána következő győzelem, illetve megadás – azaz Ali Hamenei ajatollah rezsimjének bukása, nem garantált.

Az elrettentés hátterében eszközölt diplomáciai úton történő rendezésre irányulóan, a legújabb amerikai-iráni tárgyalások Ománban rendezett első köre után így tűnik Teherán ragaszkodik „elveihez” és alig keveset fog feladni követeléseit illetően, míg Trump egy sokkal látványosabb nukleáris alkut is elfogadna, mint amit elődje Barack Obama volt elnök megkötött [2015], ami egyidejűleg az izraeli érdekeket részben vagy egészben mellőzné.

Egy ilyen egyezmény, amely ezidáig a nukleáris dúsítás befagyasztására, de nem teljes felszámolására irányulna, nem tartalmazna korlátozásokat ballisztikus rakétákról, a szövetséges milíciák támogatásának beszüntetéséről, illetve a belső tüntetések brutális visszaszorításának tiltását illetően. Ráadásul, amennyiben Trump beleegyezne egy ilyen megállapodásba az egyben Izraelt is korlátozná az önálló fellépést illetően a teheráni nukleáris, és rakétafenyegetés ellen.

A Ynet szerint, Netanjahu arról akarja meggyőzni Trumpot, szűkítse le a kompromisszumokra vonatkozó lehetőségeket, amelyek alapján különmegbízottai Jared Kushner és Steve Witkoff tárgyalnak, konkrétan:

  • az egyeztetések fordulóinak korlátozása ultimátum formájában, hogy Irán ne húzhassa az időt;
  • a nukleáris program befagyasztása helyett, teljes leállás, azaz a 4% feletti dúsítás teljes tilalma, és az uránkészletek kivitele Iránból, szigorú ellenőrzés mellett;
  • egy olyan záradék, amely korlátozza a rakéták hatótávolságát és mennyiségét;
  • végezetül a szankciók lassú ütemű, fokozatos feloldása, hogy ne szolgáljon a rezsim megerősödésére.

Az egyelőre nem világos, hogy Trump valójában mire készül, és az sem, hogy Netanjahu meg tudja-e győzni az utóbbi felületekhez való ragaszkodáshoz, annyi viszont biztos, miszerint Teherán ilyen kikötések mellett nem lesz hajlandó tárgyalni, és emiatt a miniszterelnök teljeskörű izraeli-amerikai támadás indítását szorgalmazza majd a Fehér Házban.

A közelgő Béketanács ülését megelőzve, Gázával kapcsolatban Netanjahu azzal a feltétellel érkezik Washingtonba, hogy az elnök mellőzze Katar és Törökország nyomását, és ragaszkodjon ahhoz az izraeli állásponthoz, miszerint nincs újjáépítés a Hamász teljes lefegyverzése és a Gázai övezet demilitarizálása nélkül, szintén rövid időponthoz kötve, ellenkező esetben Netanjahu újraindítja a háborút az övezetben.

Politika

Nem csitulnak a viharok Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter rendőrségi kinevezésekbe való politikai beavatkozásai körül.

Gali Baharav-Miara főügyész ügyész hivatala tegnap este hivatalos levélben ismételten követelte, hogy Ben-Gvir álljon el Ruti Hauslich előléptetésének megakadályozásától, mondván – a nemzetbiztonsági miniszter „eljárása súlyos aggodalmat kelt a rendőrségi kinevezési jogkörrel való visszaélésre vonatkozóan, amelyet helytelen politikai befolyásszerzésre használ a legérzékenyebb területeken. Ez sérti az Izraeli Rendőrség függetlenségét, és annak állami, apolitikus jellegét.”

  • Ben-Gvir hónapok óta blokkol számos kinevezést a rendőrség Nyomozó és Hírszerző Osztályán (Lahav 433); többek között az említett Ruti Hauslich alezredes ezredessé történő előléptetése, illetve késik Itzik Alfasi alezredes kinevezése is, mint az osztály szóvivője. Rendőrségi forrásokra hivatkozva a Ynet szerint Ben-Gvir ellenállása mögött a kinevezéseket illetően megromlott szakmai kapcsolata áll a nyomozóhatóság vezetője, Boaz Balat vezérőrnaggyal szemben.
  • Emellett, a rendőrség felső vezetésének ajánlása ellenére Simi Marciano ezredes előmenetelét a közlekedésrendészeti főosztály egyik osztályvezetői posztjára, azért állította meg, mert egy felvétel szerint egy öt évvel ezelőtti tüntetésen megütött egy ultraortodox fiút, akinek akkoriban az ügyvédje volt.

Az ügyészség nevében, a legfőbb ügyész helyettesei levelükben hangsúlyozták, hogy a szakmai vezetés semmilyen indokot nem talált  Hauslich előléptetésének késleltetésére, ami  megerősíti a gyanút, hogy idegen érdekek állnak a döntés mögött, hozzátéve, miszerint Ben-Gvir nem a rendőrök parancsnoka, és nem felettese a rendőrtiszteknek. Továbbá, a szakmai véleményeket, amelyeket a tisztek az állami intézmények, vagy a Kneszet előtt képviselnek, belső szakmai párbeszéd útján kell kialakítani. Végezetül, kijelentik, miszerint a miniszter nem jogosult „megbüntetni” tiszteket szakmai munkájukért vagy véleményükért a kinevezések befagyasztása révén, hozzátéve, hogy miközben Ben-Gvir blokkolja a feddhetetlen tiszteket, olyanokat léptet elő, akik ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ami arra enged következtetni a rendőrség körében – „ha a miniszter politikai akarata szerint cselekszel, előléptetnek; ha ellene mész, a karriered megreked.”

Ben-Gvir a közösségi médiában válaszolt a hivatalos levélre, mondván – „hallottalak, Gali. A tanácsodat nem fogadtam meg. Folytatjuk tovább, teljes erővel,” – Hauslich kinevezését illetően, korábban bizonyítékok nélkül azt állította, miszerint „hazudik a Kneszet tagjainak, és fennáll a veszélye, hogy „fütyül a rendőrség, és a kormány álláspontjára.”

The post Tervek Netanjahu washingtoni látogatása előtt, és a rendőrség átpolitizálása first appeared on Új Kelet Live.