ujkelet.live

A lényeg: Binjámin Netanjahu miniszterelnök már 2018 áprilisában megkapta a Hamász azon részletes haditervét, amelyet a terrorszervezet 2023. október 7-én végül végrehajtott. Bár a kormányfő következetesen tagadja, hogy tudott volna a dokumentumról, a saját, állami számvevőnek adott vallomása és hírszerzési adatok is cáfolják ezt. Erről a Ynet hírportál számolt be kedden.

Miért számít ez? A „Jerikó fala” néven ismertté vált terv ismerete alapjaiban változtatja meg a felelősség kérdését a mulasztásokért. A miniszterelnök állításaival szemben az adatok folyamatosságot mutatnak:

  • 2018. április: Az katonai hírszerzés átadja az első példányt.
  • 2018 folyamán: A Sabak elküldi a terv elemzését a Nemzetbiztonsági Tanácsnak.
  • 2022. november: Egy szakmai nap összefoglalójában ismét felbukkan a terv kódneve a kormányfő asztalán.

A 23 oldalas paradoxon: Az izraeli hírszerző közösség 2018 és 2022 között több, szinte azonos példányt is szerzett a dokumentumból. A miniszterelnök védekezése azonban súlyos logikai ellentmondásba ütközött az állami ellenőr előtt:

  1. A tagadás: Netanjahu kijelentette, hogy soha nem kapott tájékoztatást a „Jerikó fala” dokumentumról, és nem tudott a tervet szimuláló kiképzésekről.
  2. Az önellentmondás: Ugyanebben a vallomásban elismeri: bemutatták neki, hogy a Hamásznak nincs képességeegy ilyen terv megvalósítására.
  3. A nagy kérdés: Miért kapott volna elemzést egy stratégia kivitelezhetetlenségéről, ha állítása szerint magáról a stratégiáról sem hallott?

Jogi és erkölcsi válság: Két magas rangú jogi szakértő szerint a „Jerikó fala” átadása és Netanjahu reakciója (vagy annak hiánya) két fő síkon vet fel kérdéseket: a miniszterelnök személyes felelőssége a katasztrófa elkerülésében, valamint az állami vezetők elszámoltathatósága a rendszerszintű kudarcokért.

1. Dokumentumok és dátumok (A „papírösvény”)

  • 2018. április 16.: A katonai hírszerzés kutatási részlege kiadja a „Vizsgálandó kérdés” dokumentumot. 23 oldal, rendkívül súlyos nyelvezet.
  • 2018 folyamán: A Sabak „Hírszerzési Reflektor” néven elemzést ad ki a tervről, amit megküldenek a Nemzetbiztonsági Tanácsnak.
  • 2022. április: A Gáza Hadosztály és a 8200-as egység hivatalosan a „Jerikó fala” kódnevet adja a tervnek.
  • 2022. november: Eliezer Toledano szakmai napot tart, a tervet mellékletként csatolják az összefoglalóhoz.

2. A Hamász inváziós terve (Technikai részletek)

  • Haderő: 6 tartalékos zászlóalj, kb. 3000 harcos (Nukba).
  • Módszer: Nem alagutak, hanem felszíni áttörés. Kerítésátvágás mérnöki egységekkel 70 ponton.
  • Tűzerő: Több ezer rakéta 40 km-es mélységig (tűzfüggöny).
  • Célpontok:
    • Bázisok: Reim, Urim, 8200-as bázis.
    • Kibucok: Netiv HaAszara, Jad Mordechai, Sza’ad, Nahal Oz, Mefalszim, Kiszufim, Nir Jichák, Kerem Salom.
    • Városok/stratégiai pontok: Asdod, Askelon, Kirjat Gat, netivoti erőmű, Ofakim.

A „Hétvégi doboz” és a szándékos információszűrés

A manipuláció technikája: Netanjahu kihasználja a titkosított anyagok feletti korlátlan hatalmát. Miközben publikálta a hírszerzési anyag egyes részeit, szándékosan kihagyta a figyelmeztető konklúziót:

„A terv megszületése egy új és az eddiginél szélesebb fenyegetési forgatókönyvet vázol fel… a terv a katonai szárny jövőbeli ambícióit tükrözi.”

Zavaros dokumentáció: Szakértők szerint a Netanjahu által a sajtónak bemutatott irat nem azonos azzal, amit az állami számvevőnek adott át.

  • Lábjegyzet-rejtély: A 2018-as dokumentum mellett egy „5-ös számú” lábjegyzet szerepel (miközben 1-4. lábjegyzet nincs is), amely azt állítja: „nincs feljegyzés az átadásról”.
  • A paradoxon: Hogyan szerepelhet egy irat a „miniszterelnöknek átadott dokumentumok” listáján, ha közben nincs nyoma az átadásnak?

Hogyan jutott el az infó Netanjahuhoz?

A cikk feltárja a miniszterelnöki iroda „szentélyének” működését, ami cáfolja a tájékoztatás hiányát:

  1. A „Hétvégi doboz”: A legfontosabb, titkosított iratok ebbe a dobozba kerültek. Eliezer Toledano akkori katonai titkárral kötött szoros egyezsége alapján Netanjahu vállalta, hogy mindent elolvas, ami ide bekerül.
  2. Szigorú nyilvántartás: Minden dokumentumot katalogizálnak. Ha a kormányfő széljegyzettel lát el egy papírt, azt beszkennelik, az eredetit pedig katonák és tisztek csapata helyezi el a páncélszekrényben. Van nyoma az átadásnak.
  3. A Sabak „Reflektora”: 2018-ban a Sabak is készített egy elemzést a tervről. Ezt elküldték a Nemzetbiztonsági Tanácsnak, amely közvetlenül Netanjahu alá tartozik. A Nemzetbiztonsági Tanács feladata az információk összegzése a kormányfőnek – a források szerint ez meg is történt.

Miért fontos ez? A bizonyítékok azt sugallják, hogy a rendszer minden szintjén – a katonai titkárságon, a Nemzetbiztonsági Tanácson és a Sabakon keresztül is – eljutott a figyelmeztetés a miniszterelnökhöz. A dokumentáció hiányára való hivatkozás a létező szigorú hivatali protokollok mellett szakmailag nehezen védhető.

A tagadás és a politikai felelősség

Netanjahu hivatalos cáfolatai:

  • 2024. november (X-poszt): Kijelentette, hogy a háború előtt soha nem mutattak be neki semmilyen tervet tömeges betörésről, és a „Jerikó fala” dokumentumot csak a konfliktus kitörése után látta először.
  • 2025. március (Válasz a Sabak vizsgálatára): A miniszterelnök környezete Ronen Bart és a Sabakot támadta. Azzal vádolták a szolgálatot, hogy bár 2018 óta ismerték a tervet, soha nem prezentálták azt Netanjahunak, sem a napi értékeléseken, sem október 7. éjszakáján.

A dátumok körüli ellentmondás:

  • Netanjahu narratívája: Azt sugallja, hogy a terv csak a 2021-es „Falak őrzője” hadművelet után (azaz a Bennett-kormány időszaka) született meg.
  • A dokumentumok bizonyítéka: A terv a 2014-es „Erős Szikla” hadművelet következményeként jött létre. Az első hadműveleti parancs 2016-ra készült el, az izraeli hírszerzés pedig már 2018-ban megszerezte.

A 2022. novemberi bizonyíték:

  • Eliezer Toledano (akkoriban Déli Parancsnokság vezetője) szakmai napot tartott, ahol a „Jerikó fala” tervet mellékletként csatolták az anyagokhoz.
  • Netanjahu védekezése szerint ő csak az összefoglaló prezentációt kapta meg – a cikk azonban hangsúlyozza: a terv neve már ebben a prezentációban is szerepelt.

Záró konklúzió:

  • A miniszterelnök felelőssége nem a hírszerzési becslés („alacsony valószínűség”) elfogadása, hanem a válaszok kikényszerítése lett volna. Netanjahu a forrás szerint „semmit nem tett”.

The post Így szerzett tudomást Netanjahu a „Jerikó fala” tervről már 2018-ban first appeared on Új Kelet Live.