Avi/ujkelet.live
A Kneszet Oktatási Bizottsága szerdán tárgyalta az október 7-i események emléknapjáról szóló törvényjavaslatot. Az ülés heves vitába torkollott a névhasználat és a felelősség kérdése miatt, jelentette a 12-es csatorna.
Miért fontos? Az emlékezetpolitika Izraelben jelenleg mélyen összefonódik a politikai felelősségvállalással. A kormány törekvése, hogy „eseményekként” hivatkozzon a történtekre a „mészárlás” helyett, komoly felháborodást váltott ki az áldozatok hozzátartozóiból.
A vita gyújtópontjai
- A név: „A Szimhat Tóra-i eseményeinek emlékezete és megemlékezése” törvényjavaslat.
- A „mészárlás” szó törlése: A miniszterelnöki hivatal képviselője, Joel Elbaz azt javasolta, hogy a törvény címéből hagyják ki a „mészárlás” szót, helyette az „események” kifejezést használva. Érvelése szerint a 1929-es arab zavargásokra is „eseményekként” hivatkozik a történelem.
- A hozzátartozók dühe: Hila Abir, akinek testvérét, Lotánt a Nova fesztiválon gyilkolták meg, élesen bírálta, hogy a miniszterelnöki hivatal irányítaná az emlékezetet, miközben szerinte ugyanez a hivatal akadályozza a tragédia kivizsgálását. ,,A kecskére bízzátok a káposztát?” – fogalmazott.
- Dátumháború: A családok ragaszkodnak az október 7-i polgári dátumhoz, míg a javaslat a zsidó naptár szerinti Tisri hónap 24-ét jelölné ki állami emléknapnak.
Mit tartalmaz a tervezett törvény?A több mint 80 képviselő által támogatott javaslat az alábbiakat irányozza elő:
- Állami emléknap: Évente megrendezett központi ceremónia, félárbócra eresztett zászlók és parlamenti ülésszak.
- Oktatási programok: Kötelező foglalkozások az iskolákban.
- Emlékezet Hatóság: Egy új szervezet létrehozása a Negev nyugati részén, amely múzeumot, archívumot és emlékhelyet üzemeltetne.
A nagy kép: Joszef Taieb, a bizottság ügyvivő elnöke ígéretet tett arra, hogy nem lesz „tisztára mosás”, és a „mészárlás” szó használatáról a végső szavazás előtt újra egyeztetnek. Eközben az ellenzék és a civil szervezetek (mint az „Október Tanács”) azzal vádolják a kormányt, hogy a névváltoztatásokkal – például a háború „Feltámadás háborújává” való átnevezésével – a saját mulasztásaikról akarják elterelni a figyelmet.
Naftali Bennett ex-miniszterelnök reakciója: ,,Csak egy valóságtól elszakadt kormány próbál meg kitörölni egy mészárlást, amely minden zsidó szívébe vérrel van belevésve.”
Pandóra szelencéje
Újabb kiszivárgott dokumentumok és vallomások kérdőjelezik meg Binjámin Netanjahu miniszterelnök eddigi védekezését az október 7-i kudarcok kapcsán. Tegnap este a 12-es és 13-as csatorna jelentései szerint a kormányfő közvetlenül a támadás előtt a Hamász terrorszervezet békítésére törekedett, miközben a Sabak korábbi vezetője azt állítja: parancsot adott a kormányfő felébresztésére a támadás hajnalán.
A legfontosabb pontok
- A „békítési” politika: Szeptember 27-én, alig tíz nappal a támadás előtt, Netanjahu állítólag arról beszélt a biztonsági főnököknek, hogy humanitárius gesztusokkal (például több gázai munkás befogadásával) kell ,,korlátozni és csökkenteni az eszkalációt”. Ezt a részletet kihagyta az 55 oldalas védekezési dokumentumából.
- Három titkos megbeszélés: Az október 7-ét megelőző hónapban három ilyen érzékeny biztonsági egyeztetés is volt, amelyek során a kormányfő végig ,,a minden fronton való nyugalom” mellett érvelt. Ez ellentmond a miniszterelnök azon későbbi állításának, miszerint ő kemény fellépést sürgetett, de a tábornokok lebeszélték róla.
- Ébresztők: Ronen Bar, a Sabak előző vezetője azt vallotta az állami számvevőnek, hogy október 7-én reggel 5:15-kor és 6:00-kor is kifejezett parancsot adott Netanjahu felébresztésére a határ menti gyanús mozgások miatt. Netanjahu korábban többször kijelentette: senki nem szólt neki a támadás megindulásáig (6:29-ig).
- Hivatalos naplózás: A Sabak belső dokumentációja (logfájlok és feljegyzések) rögzíti, hogy a szervezet már hajnali 3:00-kor kiadta a riasztást a Hamász gyanús mozgolódása miatt.
- A „láncolat” működött: Bar vallomása szerint a szervezet felismerte a veszélyt és a protokollnak megfelelően továbbította az információt a politikai döntéshozók felé, jóval a 6:29-es támadás előtt.
- Személyes bosszú vádja: A biztonsági szolgálatoknál dolgozó források szerint Netanjahu legutóbbi, Bar elleni támadásai (ahol „lázadással” és „de facto miniszterelnökséggel” vádolta őt) valójában bosszúból születtek a miniszterelnök környezetét érintő egyéb vizsgálatok miatt (pl. Katar-gate).
A narratívák harca
- Netanjahu álláspontja: A biztonsági szervek teljes kudarca történt, őt sötétben tartották a kritikus órákban, és a tábornokok korábban elaltatták az éberségét a Hamász elrettentéséről szóló hamis elemzésekkel.
- A biztonsági vezetés (kiszivárgott) álláspontja: A miniszterelnök tisztában volt a feszültséggel, de a politikai nyugalom érdekében ,,a humanitárius enyhítést” választotta, a támadás reggelén pedig hiába próbálták elérni.
The post Miniszterelnöki Hivatal: Töröljék a „mészárlás” szót az október 7 törvényjavaslatból first appeared on Új Kelet Live.