Avi/ujkelet.live
Jó reggelt!
A Hamász lefegyverzésére irányuló javaslat
Az Egyesült Államok egy speciális munkacsoportja heteken belül tervezi átadni azt a dokumentumot a Hamásznak, amely a terrorszervezet részleges, majd fokozatos teljes lefegyverzését irányozza elő, jelentette a The New York Times.
A diplomáciai „Álomcsapat”: A tervet egy közvetlenül az elnökhöz köthető, magas rangú tisztviselőkből álló csapat dolgozta ki és kezeli:
- Jared Kushner: Donald Trump veje és korábbi közel-keleti tanácsadója.
- Steve Witkoff: Az USA békemissziókért felelős különmegbízottja.
- Nickolay Mladenov: Az ENSZ korábbi közel-keleti különmegbízottja.
A javaslat lényege: A tervezet a Trump-féle 20 pontos Gáza-terv egyik kulcselemére, a demilitarizációra épít, amely a két évnyi háborút lezáró tűzszüneti megállapodás alapját is képezi.
- Azonnali követelés: A Hamásznak át kell adnia minden olyan fegyverzetet, amely alkalmas Izrael területének támadására (rakéták, nehéztüzérség).
- Kezdeti engedmény: A terrorszervezet – legalábbis az induló szakaszban – megtarthatna bizonyos kézifegyvereket.
- A cél: Megtörni a Hamász erőszak-monopóliumát Gázában, és csökkenteni a terrorszervezet katonai dominanciáját.
Miért kritikus ez? Ha a Hamász beleegyezik a fegyverek többségének átadásába, az áttörést jelentene a Gázai övezet háború utáni rendezésében. Ugyanakkor a források hangsúlyozzák:
- A részletek még változhatnak, és több különböző tervezet is asztalon van.
- Sem Binjámin Netanjahu hivatala, sem a Hamász hivatalos szóvivője nem kommentálta a riportot.
Amerika nyomást gyakorol a libanoni hadseregre, miközben Izrael szkeptikus
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) tegnapi szokatlan dicsérete a libanoni hadsereg felé egy stratégiai diplomáciai játszma része, amelynek célja Bejrút ösztönzése a Hezbollah terrorszervezet elleni fellépésre a Litáni-folyótól északra, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap.
Miért fontos? Washington „nyomásgyakorló kampányt” folytat, hogy rábírja a libanoni fegyveres erőket a „Haza Pajzsa” hadművelet megkezdésére.
- A cél az lenne, hogy a libanoni hadsereg átvegye az ellenőrzést a Litáni-folyótól északra eső területeken.
- Izrael azonban ellenáll: Jeruzsálem ragaszkodik Dél-Libanon teljes körű demilitarizálásához, mielőtt bármilyen újabb szakaszba lépnének északabbra.
A színfalak mögött: A CENTCOM parancsnokának nyilvános elismerése – amelyben méltatta a libanoniakat egy óriási Hezbollah-alagút felfedezéséért – nem a véletlen műve volt.
- Izraeli hírszerzés: Az al-Haluszija faluban található alagút pontos koordinátáit az Izraeli Védelmi Erők Északi Parancsnoksága és a katonai hírszerzés derítette ki, majd adta át az amerikai közvetítőknek.
- A zsákmány: Amikor a libanoni egységek a helyszínre érkeztek, mintegy 350 útszéli bombát és jelentős mennyiségű egyéb fegyverzetet találtak.
A nagy kép: A diplomáciai aktivitás a múlt héten csúcsosodott ki, amikor a libanoni vezérkari főnök Washingtonban tárgyalt. Bár az amerikaiak elégedettek az együttműködéssel, a feszültség továbbra is fennáll az amerikai és az izraeli prioritások között.
Online összecsapás
Alig egy héttel kinevezése után Ella Waweya őrnagy, az izraeli új arab nyelvű szóvivője (aki Avichai Adraee ezredest váltja), máris egy durva verbális támadás középpontjában találta magát a közösségi médiában.
Mi történt? Egy népszerű libanoni influencer, Mahmúd Oukal, rasszista és nőgyűlölő kijelentésekkel támadta meg az őrnagyot egy TikTok-videóban.
- A gyalázkodás: Oukal gúnyolódott a nevén (kutyához hasonlítva őt), és megkérdőjelezte tekintélyét.
- A fenyegetés: Az influencer nyíltan uszított ellene, és felszólította követőit, hogy támadják be az új szóvivőt.
A válasz: Waweya őrnagy nem hátrált meg, és közvetlen válaszvideót tett közzé, amelyben a „törékeny férfiasság” megnyilvánulásaként értékelte a támadást.
- „TikTok-asszonyok”: Így hivatkozott azokra, akik érvek helyett gyalázkodással próbálnak érvényesülni.
- Kulturális kontraszt: Az őrnagy kijelentette: egyesek számára elviselhetetlen látvány egy egyenruhás nő, különösen, ha az arab származású, mert ez fenyegeti a világképüket.
- A tanulság: Waweya hangsúlyozta, hogy az uszítás nem erő, a mocskolódás pedig nem vélemény. Szerinte a támadások valójában Izrael modernitásától és a nők erejétől való félelemről tanúskodnak.
Miért érdekes ez? Ella Waweya kinevezése stratégiai váltást jelent az izraeli hadsereg arab nyelvű kommunikációjában. Muszlim arab nőként betöltött szerepe közvetlen kihívást intéz a radikális narratívákkal szemben, ami – amint az eset mutatja – komoly feszültséget generál az ellenséges médiatérben.
Állampolgárságuktól megfosztott terroristák
Binjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy aláírta két izraeli terrorista állampolgárságának visszavonásáról és deportálásáról szóló határozatot. Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a 2023 februárjában elfogadott törvényt.
Miért fontos? A lépés precedenst teremt az izraeli jogtörténetben. A jogszabály lehetővé teszi az állampolgárság megvonását azoktól az elítélt terroristáktól, akik pénzügyi juttatást („fizetést”) kapnak a Palesztin Hatóságtól tetteikért cserébe.
- A célpontok: Jelenleg több száz hasonló ügyben zajlik eljárás.
- A politikai üzenet: Netanjahu köszönetet mondott a törvényt kezdeményező Ofir Katz (Likud) képviselőnek, és jelezte: „még sokan mások vannak úton” a kiutasítás felé.
Az érintett személyek: A jelentések szerint két konkrét elkövetőről van szó, akik civilek elleni terrortámadások miatt töltötték börtönbüntetésüket:
- Mahmúd Ahmad: 23 évre ítélték katonák és civilek elleni fegyveres támadásokért. 2024-ben szabadult, az ő kitoloncolása azonnali hatályú.
- Mohammed Ahmad Husszein al-Halszi: 2016-ban 18 évre ítélték, mert idős nőket késelt meg Jeruzsálem Armon HaNatziv negyedében. Őt a szabadulása pillanatában fogják deportálni.
A következő lépés: Bár a Miniszterelnöki Hivatal hivatalosan még nem erősítette meg a célállomást, a Walla híroldal értesülései szerint mindkét férfit a Gázai övezetbe toloncolják ki.
Biztonsági válság
A Sabak belbiztonsági szolgálat magas rangú tisztviselői a baloldali Haaretznek azzal vádolták a rendőrséget, hogy szándékosan vonják meg az erőforrásokat a szélsőjobboldali aktivisták és a „nacionalista bűnözés” elleni műveletektől Júdea és Szamáriában.
A konfliktus lényege: A Sabak forrásai szerint a rendőrség – korábbi ígéretei ellenére – sorozatosan megtagadja a különleges egységek bevetését, még kifejezett operatív kérések esetén is.
- Elmaradt erősítés: Bár egy novemberi, Netanjahu irodájában tartott válságértekezleten megállapodtak az elit 33-as egység bevetéséről, a kötelezettségvállalás papíron maradt.
- A „Ben-Gvir faktor”: Rendészeti források szerint a rendőrség azért „húzza az időt”, mert tartanak Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter megtorlásától vagy politikai nyomásától.
Mélyponton az ügynökségek közötti bizalom: A kapcsolatok a Sabak Zsidó Osztálya és a rendőrség Júdea és Szamária Kerülete között gyakorlatilag összeomlottak.
- Kémkedés és felvételek: Avisáj Mualem parancsnok ellen nyomozás indult, mert a vád szerint figyelmen kívül hagyta a hírszerzési adatokat, és titokban rögzítette a Sabak tisztviselőit.
- Információ-visszatartás: A bizalmatlanság olyan fokú, hogy a Sabak már nem ad hozzáférést a rendőrségnek a forrásaihoz, tartva a szivárogtatástól.
Helyzet a terepen: Miközben a szervek egymással viaskodnak, az erőszakos incidensek száma megugrott:
- Statisztika: 2026 első két hetében naponta átlagosan négy nacionalista bűncselekményt jelentettek Júdea és Szamáriában.
- Brutális támadások: Januárban Mukhmasz faluban telepesek házakat gyújtottak fel; egy csapdába esett házaspárt a menekülésük után súlyosan bántalmaztak.
A nagy kép: A két legfontosabb belbiztonsági szerv közötti szakadás közvetlen kockázatot jelent Izrael stabilitására. A Sabak szerint a rendőrség politikai motivációból akadályozza a terrorizmus elleni harcot, ami büntetlenséget biztosít a szélsőségeseknek.
The post Trump Hamász lefegyverzésére irányuló javaslata és egyéb hírek first appeared on Új Kelet Live.