Avi/ujkelet.live
Jó estét!
Napirenden a leszerelés
A helyzet: Egy palesztin forrás a Sky News Arabia csatornának arról számolt be, hogy a Hamász terrorszervezet delegációja ma Kairóban tárgyal az operatív jövőjéről, amelynek központi eleme a szervezet fegyverzetének sorsa.
Miért fontos? Ez az egyik legérzékenyebb pont a konfliktus lezárásában. A Hamász most először mutathat hajlandóságot bizonyos katonai képességek feladására a politikai túlélésért cserébe.
A Hamász javaslata:
- Fokozatosság: A nehézfegyverek, a megmaradt rakéták és az alagúthálózatok térképeinek átadása.
- Könnyűfegyverzet: A szervezet fenntartaná a jogot a könnyűfegyverek birtoklására.
- Fegyvernyugvás: Egy olyan mechanizmus létrehozása, amely „befagyasztaná” a fegyverek használatát az izraeli csapatok teljes gázai kivonulásáig.
- A feltétel: A Hamász tisztviselőinek és korábbi embereinek integrálása a háború utáni gázai kormányzati struktúrákba.
Tagadás és diplomáciai manőverezés: Hazem Qsszem, a Hamász gázai szóvivője az Al-Araby csatornának nyilatkozva árnyalta a képet:
- Nincs hivatalos terv: Állítása szerint a szervezet eddig nem kapott átfogó javaslatot a közvetítőktől a leszerelésre vonatkozóan.
- Izrael hibáztatása: Qasszem szerint a fegyverkérdés előtérbe tolása csak arra szolgál, hogy elfedje azt, hogy Izrael hátráltatja a tűzszüneti megállapodás második szakaszát.
- Belső megoldás: A szóvivő hangsúlyozta, hogy a fegyverek sorsa „nemzeti palesztin ügy”, amire belső megoldást kell találni, nem pedig ürügyként használni a háború folytatásához.
„Faültetéssel” újjáéleszteni a zsidó jelenlétet
Az Izraeli Védelmi Erők ma feltartóztatott két izraeli aktivistát, akik a határkerítést átvágva hatoltak be Libanon területére Jir’on közösség közelében.
Mi történt?
- A csoport: Körülbelül 20 fős aktivista csoport gyűlt össze a határnál, közülük ketten sikeresen átjutottak a túloldalra.
- A cél: Saját bevallásuk szerint azért mentek Libanonba, hogy fákat ültessenek és ezzel elindítsák a „zsidó letelepedés megújítását Libanonban”.
- Katonai válasz: A katonák azonnal elfogták a két civilt, visszahozták őket Izraelbe, majd átadták a rendőrségnek kihallgatásra.
A hadsereg álláspontja: Ez egy „súlyos bűncselekmény”, amely nemcsak a civilek, hanem az ott szolgáló katonák életét is veszélyezteti. Zavarja a határvédelmi feladatok ellátását a törékeny tűzszünet idején.
Ismétlődő próbálkozások: A 2024. novemberi tűzszünet óta már több hasonló, elszigetelt kísérlet történt a határ átlépésére, de ezeket a hadsereg minden esetben megakadályozta.
Új korszak Szíriában
A szíriai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a szíriai hadsereg átvette az ellenőrzést a stratégiai fontosságú al-Tanf katonai bázis felett, miután az amerikai erők – Damaszkusszal egyeztetve – elhagyták a létesítményt.
Miért stratégiai jelentőségű?
- Helyszín: A bázis Szíria, Jordánia és Irak hármas határánál fekszik, kulcsfontosságú csomópont a térség ellenőrzéséhez.
- Történet: 2014-ben hozták létre az Iszlám Állam (ISIS) elleni globális koalíció központjaként.
- Fordulat: Az amerikai jelenlét egy évtized után szűnik meg ezen a ponton; a csapatok a Reuters szerint Jordániába vonultak vissza.
A politikai háttér: A kivonulás nem elszigetelt esemény, hanem egy szélesebb körű diplomáciai folyamat része:
- Új vezetés: Szíria csatlakozott az ISIS-ellenes koalícióhoz tavaly novemberben, miután Ahmed al-Saraa elnök a Fehér Házban tárgyalt Donald Trumppal.
- Kurd integráció: A lépést egy január 30-i megállapodás alapozta meg, amelynek értelmében az amerikaiak által támogatott kurd erőket (SDF) integrálják a központi szíriai intézményekbe.
- Kormányváltás: al-Saraa – korábbi iszlamista lázadóparancsnok – 2024 decemberében döntötte meg Bassár el-Aszad rezsimjét, azóta pedig Washingtonnal keresi a szövetséget.
Nagyszabású tengeri hadgyakorlat
Az Izraeli Haditengerészet bejelentette, hogy a héten többnapos, kiterjedt katonai gyakorlatot zárt le. A művelet célja Izrael felségvizeinek és tengeri „stratégiai eszközeinek” – elsősorban a földgáz- és olajfúró tornyok – védelme volt.
Résztvevők és erőforrások: A gyakorlat a hadsereg szinte minden ágát megmozgatta:
- Haditengerészet: Rakétahajók, korvett-osztályú egységek, tengeralattjárók és járőrhajók.
- Elit egységek: A Sajetet 13 tengeri kommandósai központi szerepet játszottak.
- Társszervek: Az Izraeli Légierő, valamint a kiber- és hírközlési igazgatóság (C4I) egységei.
Gyakorolt szcenáriók: A katonák komplex, többfrontos fenyegetésekre készültek fel:
- Behatolás: Tengeri úton érkező ellenséges behatolók elfogása.
- Légi fenyegetés: A gázplatformok elleni drón- vagy rakétatámadások elhárítása.
- Part menti és nyílt vízi harc: Összecsapások ellenséges flottákkal különböző környezetben.
- Infrastruktúra-védelem: Kikötők és kritikus energetikai létesítmények biztosítása.
A stratégiai kontextus: A gyakorlat jelentőségét növeli, hogy Izrael energetikai függetlensége nagyban függ a Földközi-tengeren található gázmezőktől (pl. Leviathan, Tamar), amelyek a regionális feszültségek (Hezbollah, Irán) miatt folyamatos célpontnak számítanak.
Nő a nyomás Iránon
Az Izraeli Védelmi Erők szokatlanul közvetlen felhívást intézett az iráni állampolgárokhoz, miközben Donald Trump amerikai elnök egy második repülőgép-hordozó Közel-Keletre küldésével fenyeget.
Izraeli toborzás a közösségi médiában: A hadsereg perzsa nyelvű X-fiókján keresztül szólította meg az iráni „hazafiakat”:
- Együttműködés: A hadsereg arra kérte az irániakat, hogy lépjenek velük kapcsolatba „bármilyen típusú együttműködés” céljából.
- Hivatalos csatornák: A bejegyzésben megjelölték az Izraeli Védelmi Erők és a Moszad hivatalos Telegram-elérhetőségeit, hangsúlyozva, hogy a biztonság érdekében csak ezeket használják.
- Kontextus: Ez a lépés az Iránon belüli fokozódó kormányellenes tüntetések és az Izraellel szembeni katonai feszültség közepette történt, potenciális informátorokat vagy dezertőröket célozva.
Trump „Armada” stratégiája: Az amerikai elnök a Truth Social platformon megosztotta a Wall Street Journal értesüléseit:
- Második hordozó: A Pentagon előkészíti egy második repülőgép-hordozó csoport (valószínűleg a Virginia partjainál gyakorlatozó USS George H.W. Bush) bevetését.
- A cél: Maximális nyomásgyakorlás Teheránra a nukleáris tárgyalások során. Trump korábban kijelentette: „Vagy üzletet kötünk, vagy valami nagyon keményet teszünk, mint legutóbb” (utalva a tavalyi hadműveletre).
- Jelenlegi erők: Jelenleg az USS Abraham Lincoln állomásozik az Arab-tengeren. Egy újabb hordozó érkezése az USA keleti partjáról 12-15 napot vesz igénybe.
Válságban a koalíció
A helyzet: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök súlyos politikai fallal néz szembe, miután a litván ultraortodox irányzat szellemi vezetője, Moshe Hillel Hirsch rabbi nem hajlandó beszélni vele, és visszavonta támogatását a vitatott sorozási törvénytervezettől.
Miért kritikus ez Netanjahu számára? Az ultraortodox (Haredi) pártok a kormány tartóoszlopai. A törvényjavaslat kéz a kézben jár a költségvetéssel, azaz előrehozott választásokkal fenyeget. Jelen állás szerint a választásoknak legkésőbb október végéig meg kellene történniük.
A konfliktus főbb pontjai
- A rabbi álláspontja: Hirsch szerint a jelenlegi tervezet „nem az a törvény, amit ígértek”, ezért felszólította pártját, hogy szavazzanak ellene.
- Az „ejés”: A 12-es csatorna tegnap esti jelentése szerint Netanjahu telefonon próbálta tisztázni a helyzetet, de Hirsch rabbi nem fogadta a hívást. A miniszterelnöki hivatal szerint csupán „pontosítást kértek” a rabbi korábbi kijelentéseire.
- Frissítés: A miniszterelnök azonban üzeneteket kapott küldötteken keresztül, hogy továbbra is megoldásokat keresnek.
- Zéró tolerancia: Dov Lando rabbi, a Degel HaTora szellemi vezetője még keményebben fogalmazott: kijelentette, hogy egyetlen jesiva-hallgatót sem fognak besorozni, „akár beleegyeznek a hatóságok, akár nem”.
A politikai csapda: Netanjahu két tűz közé szorult:
- Haredi igények: A vallásos vezetők teljes mentességet követelnek a jesiva-hallgatóknak.
- Katonai szükséglet: Az ellenzék és a koalíció több tagja (köztük a hadsereg vezetése is) igazságtalannak tartja a mentességet, mivel az izraeli hadseregnek égető szüksége van új katonákra a többfrontos háború miatt.
A következő lépés: A miniszterelnök még próbálkozik „közvetítőkön keresztül” megoldást találni, hogy nyitva tartsa a kapukat a választások időpontjával kapcsolatban, de a mozgástere drasztikusan beszűkült.
The post Napirenden a leszerelés, nő a nyomás Iránon és krízis a rabbik miatt first appeared on Új Kelet Live.
