ujkeletlive
Tavaly évvégi mar-a-lagói látogatását követően alig egy hónappal Binjámin Netanjahu miniszterelnök sürgősségi megbeszélést kért az iráni-amerikai tárgyalások befolyásolása végett, hogy megakadályozzon a korábbi Obama-paktumhoz hasonló, esetleges alkut Teheránnal.
Donald Trump elnök beleegyezett a korábban február 18-ára tervezett helyett előrehozott találkozóba, azt is jelezve, hogy se előtte, sem utána nem várható nyilvános megjelenésük a sajtó előtt.
Ilymódon, Netanjahu tegnapi alacsony profilú látogatása minimalizált médiavisszhang mellett zajlott, a miniszterelnök a Fehér Ház hátsó ajtaján lépett be, majd a vártnál tovább tartó, közel háromórás tárgyalás után Trump saját közösségi oldalán összegezte a lényeget, miszerint a megbeszélés jó volt, de „semmi véglegeset nem értünk el azon kívül, hogy ragaszkodtam az Iránnal folytatott tárgyalások folytatásához, hogy kiderüljön, tető alá hozható-e egy megállapodás. Ha igen, jeleztem a miniszterelnöknek, hogy ez a preferált út. Ha nem, akkor meg kell látnunk, mi lesz a kimenetel.”
Továbbá, az elnök megjegyezte, hogy a tavaly júniusi 12 napos háború előtt Irán úgy döntött, nem köt üzletet az USA-val, ami „nem sült el jól nekik. Remélhetőleg ezúttal észszerűbbek, és felelősségteljesebbek lesznek.”
Ehhez képest, Netanjahu hivatala szerint a miniszterelnök „hangsúlyozta Izrael Állam biztonsági igényeit az Iránnal folytatott tárgyalások kontextusában, és a felek megállapodtak a köztük lévő szoros koordináció és kommunikáció folytatásáról.”
Ami Gázát illeti, mindkét fél megerősítette az hogy a téma szóba került; Trump szerint megvitatták „a Gázában és általában a régióban elért hatalmas előrehaladást,” míg Netanjahu közeli politikai források a Kan közszolgálati csatornák jelezték, hogy Netanjahu közölni fogja a Fehér Házban, miszerint az elnök által bejelentett béketerv második szakasza „nem halad,” előrejelezve, hogy szándékában áll újraindítani a háborút az övezetben, amelyre az izraeli hadsereg elkezdte az előkészületeket.
A látogatás margóján, Netanjahu megérkezése után közvetlenül beszélt Trump régióbeli különmegbízottaival, Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, majd tegnap reggel találkozott Marco Rubio külügyminiszterrel, és jelenlétében aláírta a csatlakozását Trump Legfelsőbb Béketanácsához január 19-i dátummal, ami a davosi Világgazdasági Fórumon rendezett beiktatási ceremónia időpontját jelzi.
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete közösségi médiában közzétett bejegyzésében „nagyon pozitívnak” nevezte a találkozót, megjegyezve, hogy az Iránnal kapcsolatos egyeztetések folytatódnak, illetve „valódi előrelépés” történt Trump Béketanácsát illetően.
Ugyanabba a folyóba kétszer
A tegnapi zárt ajtók mögötti találkozón elhangzottakról egyelőre csak találgatni lehet, de mindkét félhez közeli héják, különösen Netanjahu és környezetéből azt a narratívát kívánják erősíteni a médiában, miszerint a forgatókönyv pontosan ugyanaz, mint a tavalyi júniusi izraeli-amerikai csapások előtt volt.
Trump minden csatornán a diplomáciai úton történő rendezés iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, miközben Izraelben úgy vélik, hogy az elnök és Netanjahu az iráni támadás előtt tavaly hasonlóan félrevezető, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek szándékosan, miközben a háttérben szorosan összehangolták a műveletet.
Ami Iránt illeti – a tavalyi támadás, ha nem is teljesen, de az időzítést illetően nyilván váratlanul érte a teheráni rezsimet, ezúttal – főleg a Perzsa-öbölben felvonultatott, ugrásra kész amerikai armadával a háttérben az állítólagos Netanjahu-Trump titkolózás nem biztos, hogy kellőképpen szolgál Teherán félrevezetésére.
Összegezve
A tavaly júniusi 12 napos háború óta múlt héten Ománban először kezdődtek újra a tárgyalások a felek között, amerikai részről az elnök különmegbízottai – Kushner és Witkoff, míg a teheráni küldött, Abbász Aragchi iráni külügyminiszter részvételével.
Az Axiosnak nyilatkozva, Trump tegnap azt állította, hogy jövő héten a tárgyalások második fordulójára számít, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy második repülőgép-hordozó csapásmérő komplexumot is az Öbölbe küld, felkészülve egy erőteljes támadásra abban az esetben, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak.
Igen, de – a nagy katonai felhajtás ellenére, Trump továbbra is derülátóan nyilatkozott a diplomáciai rendezéssel kapcsolatban, állítása szerint Irán „nagyon akarja az alkut,” miközben a katonai fenyegetés hatására sokkal komolyabban tárgyalnak, mint annak előtte. Korábban [a tavalyi háború előtt] – „túlbecsülték lapjaikat, de a mostani tárgyalások „egészen mások,”- nyilatkozta kedden az elnök az Axiosnak, de Netanjahu környezete szerint a miniszterelnök úgy véli, az Iránnal való katonai összecsapás elkerülhetetlen, csupán a „mikor” a kérdés.
Mikor?
Amennyiben valóban a tavalyi forgatókönyv szerint Trump folyamatosan dezinformál, és küszöbön a háború, ez esetben az időzítés Netanjahu számára különösen fontos.
Az ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli kibújás miatti törvény tavaly hasonlóan sarokba szorította a miniszterelnököt, kérdésessé téve a kormány túlélését. A háredi frakciók több, mint egy éve gátolják a koalíció működését, ugyanakkor a Kneszet feloszlását is blokkolják, hogy nyomást gyakoroljanak Netanjahura a kívánt sorkatonai kibújás, és a szankciók eltörlésének törvényszerű kikóserolására.
A kormány megbuktatását eredményező két lehetőség kulcsa az ultraortodox frakciók illetve vallási vezetőik kezében van, egyrészt a költségvetés blokkolása, másrészt bizalmatlansági indítvány megszavazása révén.
Tavaly a költségvetés megszavazása előtt a háredik végül elálltak a bizalmatlansági szavazás támogatásától, mint utólag kiderült azért, mert Netanjahu megsúgta a küszöbön álló iráni támadást, így nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megnyerte a csatát az ultraortodoxokkal.
Idén, deja Vu helyzet alakult ki. A tavalyi iráni offenzívát követően ismét napirendre kerülő sorozási-ügy orvoslására Netanjahu kirúgta a Külügyi és Védelmi Bizottság éléről Juli Edelstein (Likud), majd a helyette kinevezett Boaz Biszmut (Likud) új törvénytervezete olyannyira biztosítaná az ultraortodoxok sorkatonai szolgálat alóli kibújását, hogy a kormányzó Likudon belüli ellenzői mellett, a bizottság jogi tanácsadója sem hajlandó támogatni azt.
A költségvetés első olvasatának megbuktatásával fenyegetőző háredik újabb esélyt adva a kormánynak végül beleegyeztek ugyan a számukra nem mellesleg igen kedvező kifizetéseket tartalmazó büdzsé, és a kormány további életben tartását biztosító első olvasat megszavazásába, a folytatás azonban egyelőre nem világos, mivel az ominózus törvényjavaslat elakadt a bizottságnál, így Netanjahu minden bizonnyal az iráni háború márciusi időzítésével fogja ismét meggyőzni az ultraortodoxokat a költségvetés megszavazása ügyében.
Az ominózus Biszmut-féle sorozási javaslat, ami teoretikusan tartalmaz némi kötelező bevonulási kvótát, amennyiben el is fogadnák a Kneszetben, biztosan nem fog megvalósulni, legalábbis az ultraortodoxok vezetők előre bejelentettem nyilatkozatai erre engednek következtetni.
„Akár egyetértenek vele a hatóságok, akár nem, egyetlen jesiva-diák sem, még egyetlem egy sem fog bevonulni a hadseregbe. A Tóra-tudósok helye kizárólag a jesivák, és kollelek falai között van. Mindenki tudjon róla, függetlenül attól, hogy megérti-e vagy sem: ez a tény, így volt eddig, és így is marad,” – közölte legutóbbi nyilatkozatában a Jahadut HaTora frakció, Degel HaTora ágának spirituális vezetője, Dov Lando rabbi.
The post Netanjahu a Fehér Házban – szűkszavú ellentmondásos nyilatkozatok, és találgatások first appeared on Új Kelet Live.