Avi/ujkelet.live
Megkezdődött a sorsdöntő amerikai-iráni tárgyalássorozat második fordulója
Kedd reggel megkezdődött az amerikai–iráni tárgyalások második fordulója a svájci Genfben. A megbeszélések célja egy új nukleáris megállapodás előkészítése, ám a felek álláspontja között továbbra is jelentős szakadék tátong.
Trump közvetett részvétele: Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy „közvetett módon” bekapcsolódik a tárgyalásokba. Az elnök optimista hangnemben nyilatkozott, kijelentve: „Irán megállapodást akar kötni”.
Irán ajánlata és határai: Majid Takht-Ravanchi iráni külügyminiszter-helyettes a BBC-nek adott interjújában vázolta fel Teherán feltételeit:
- Engedmény: Irán kész mérlegelni az urándúsítás 60%-ra való csökkentését a tárgyalási folyamat részeként.
- A feltétel: Teherán elvárja, hogy az amerikai fél mutasson hajlandóságot a gazdasági szankciók feloldására.
- Vörös vonalak: Irán kategorikusan elutasítja az urándúsítás teljes leállítását (nullára csökkentését), valamint nem hajlandó tárgyalni a ballisztikus rakétaprogramjának korlátozásáról, amit alapvető védelmi képességnek tekint.
Hamenei fenyegetése: Miközben zajlanak a diplomáciai egyeztetések, Ali Hamenei legfőbb vallási vezető éles üzenetet küldött az amerikai katonai fenyegetésekre reagálva:
- Kijelentette, hogy még a világ legerősebb hadserege is kaphat olyan csapást, amelyből nem tud felállni.
- Külön kiemelte, hogy léteznek olyan fegyverek, amelyek képesek a repülőgép-hordozókat a tenger mélyére süllyeszteni.
Izraeli aggályok: Jeruzsálemben kritikus jelentőségűnek tartják a mostani fordulót.
- Izraeli források szerint ez a tárgyalássorozat döntheti el, hogy az USA folytatja-e a diplomáciai utat, vagy a katonai opció (támadás) mellett dönt.
- Az izraeli tisztségviselők továbbra is szkeptikusak, és nem tartják valószínűnek, hogy a feleknek sikerül valódi megállapodásra jutniuk, mivel az első, ománi fordulóban sem történt érdemi elmozdulás az álláspontokban.
Biztonsági alku körvonalazódik Izrael és Libanon között
Az Egyesült Államok intenzív nyomást gyakorol Izraelre és Libanonra egy átfogó biztonsági megállapodás megkötése érdekében – jelentette kedden a Hezbollah-hoz közeli Al-Akhbar libanoni lap. A cél egy olyan keretrendszer, amely túlmutat a jelenlegi tűzszüneti feltételeken.
Diplomáciai szintlépés: Washington azt szeretné, ha a tárgyalások egy új szakaszba lépnének:
- Közvetlen párbeszéd: Az USA egy olyan katonai-politikai bizottság felállítását javasolja, amely a régión kívül (akár Európában) ülésezne, kizárólag amerikai védnökség alatt.
- A cél: Az ellenséges állapot hivatalos lezárása és az 1949-es fegyverszüneti egyezmény modernizálása.
A Hezbollah és a belső dinamika: A jelentés szerint a terrorszervezet meglepő módon nem gördít akadályt a folyamat elé, de feltételei vannak:
- Hajlandóság: A szervezet nem fogja megzavarni a tárgyalásokat, cserébe beleszólást kér a libanoni tárgyalódelegáció összetételébe.
- Ellenállás: Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke ugyanakkor tartózkodik a jelenlegi tárgyalási mechanizmusok teljes leállításától.
Az alku főbb pontjai: A javaslat egy komplex, többoldalú garanciarendszeren alapul.
- Fegyverzet: Az USA ígéretet vár a Hezbollah-tól, hogy nem támad izraeli településeket, és olyan mechanizmust építenek ki, amely korlátozza a fegyverhasználati képességüket.
- Katonai felügyelet: A libanoni hadsereg feladata lenne a Hezbollah Litáni-folyótól északra található fegyverraktárainak kezelése.
- Izraeli vállalások: Amerikai garancia mellett Izraelnek le kellene állítania a támadásokat, ki kellene vonulnia bizonyos vitatott pontokról, és foglyokat kellene szabadon engednie.
A „polgárháborús gát”: A tárgyalások alapját egy korábbi egyiptomi javaslat adja, amely szerint a Hezbollah fegyvereit nem lehet erővel elvenni, mert az közvetlen polgárháborúhoz vezetne Libanonban. Ehelyett a hangsúly a politikai megállapodáson és a hadsereg általi fokozatos ellenőrzésen van.
Fordulat a Braverman-ügyben
A kerületi bíróság kedd reggel helyt adott a rendőrség fellebbezésének, és hatályon kívül helyezte a korábbi enyhítő döntést Tzachi Braverman, a miniszterelnök kabinetfőnöke ügyében.
A bírósági döntés lényege: Michael Kershen bíró határozata alapján Bravermanra ismét szigorú feltételek vonatkoznak:
- Kitiltás: Jövő keddig nem léphet be a Miniszterelnöki Hivatalba és a Kiria katonai főhadiszállásra.
- Kapcsolattartási tilalom: Tilos bármilyen kapcsolatot létesítenie Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, valamint az ügy többi érintettjével.
- Utazási tilalom: Nem hagyhatja el Izrael területét.
Miért szigorítottak? Kershen bíró indoklása szerint a nyomozati anyagok áttanulmányozása után a Braverman elleni „alapos gyanú jelentősen megerősödött”. A bíró éles kritikával illette az alsóbb fokon eljáró Menachem Mizrahi bírót:
- Valós veszély: A bíró szerint fennáll a nyomozás akadályoztatásának komoly veszélye, ami nem csupán „elméleti lehetőség”.
- Diplomáciai mentőöv elutasítva: Kershen szerint egy büntetőjogi eljárásban nem szabadna figyelembe venni olyan szempontokat, mint Braverman kinevezése londoni nagykövetté. Szerinte kifejezetten kockázatos lenne, ha a gyanúsított egy ilyen fontos posztot töltene be külföldön a nyomozás alatt.
- Eljárási hibák: A bíró szerint a korábbi döntés során szabálytalanul fedtek fel nyomozati részleteket, ami szintén károsította az eljárást.
Háttér: Az ügy alapja egy éjszakai találkozó a Kiria parkolójában, amelyről Eli Feldstein (a miniszterelnök korábbi szóvivője) beszélt először:
- A vád: Feldstein szerint Braverman felajánlotta neki, hogy „elintézi” (leállítja) a katonai nyomozást a titkos dokumentumok kiszivárogtatása ügyében.
- A bizonyíték: A rendőrség olyan geolokációs adatokat talált, amelyek megerősítik, hogy mindketten a helyszínen tartózkodtak a kérdéses időpontban.
- A gyanú: Hivatalos személy által elkövetett csalás, bizalommal való visszaélés és a nyomozás akadályozása.
Az igazságügyi miniszter és a bíróság
Jariv Levin igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette: nem garantálja, hogy engedelmeskedik a Legfelsőbb Bíróság azon utasításának, amely a bírói kinevezési bizottság összehívására kötelezné. „Meglátjuk” – válaszolta a miniszter a Jeruzsálem Konferencián arra a kérdésre, hogy tiszteletben tartja-e majd a végzést.
Miért fontos: Ez a lépés nyílt szembenállást jelent a kormány és az igazságszolgáltatás között, tovább mélyítve az alkotmányos válságot Izraelben. Levin több mint egy éve blokkolja az új bírák kinevezését, aminek következtében jelenleg 44 bírói hely (köztük 4 a Legfelsőbb Bíróságon) áll üresen.
A miniszter érvei: Levin szerint a bizottság jelenlegi összetétele hátrányos a kormánynak.
- Kijelentette, hogy nem engedi a döntések „ránk erőltetését”.
- Fenntartja, hogy a kinevezésekhez „széles körű konszenzusra” van szükség, bár a törvény szerint az alacsonyabb szintű bíróságokhoz 5, a Legfelsőbb Bírósághoz pedig 7 szavazat is elég a 9 tagú testületben.
- Megígérte: ha a jelenlegi koalíció nyeri a következő választásokat, „alapjaiban fogják megváltoztatni” a Legfelsőbb Bíróságot.
A másik oldal: A főügyész és a petíciót benyújtók azzal vádolják Levint, hogy jogellenesen szerzett magának vétójogot a kinevezések felett azáltal, hogy nem hívja össze az általa elnökölt bizottságot.
- A Legfelsőbb Bíróság tegnap felszólította a minisztert, hogy adjon jogi indokolást a távolmaradására.
- A kritikusok szerint a bíróhiány már a bűnüldözést is hátráltatja: egyes esetekben gyanúsítottakat kellett szabadon engedni a tárgyalások elhúzódása miatt.
The post Sorsdöntő amerikai-iráni tárgyalás, biztonsági alku és politika first appeared on Új Kelet Live.
