ujkeletlive
Izraeli politikai források szerint Donald Trump elnök az iráni tárgyalásokat csak időhúzásra használja, és miközben tovább erősíti a régióba vezényelt katonai jelenlétet, időközben a küszöbön álló iráni rezsim elleni támadáshoz szükséges nemzetközi legitimációt is biztosítja.
Az elnök eközben tovább folytatva kétértelmű nyilatkozatait tegnap újságíróknak ismételten hangsúlyozta, miszerint Irán megállapodást akar kötni az Egyesült Államokkal, miközben különmegbízottai Jared Kushner és Steve Witkoff már útban voltak Genfbe, a tavaly júniusi izraeli hadművelet után először újraindított nukleáris tárgyalások második fordulójára.
„Közvetve részt veszek majd ezeken a tárgyalásokon, és nagyon fontosak lesznek,” – közölte Trump az Air Force One fedélzetén, majd „kemény tárgyalóknak” nevezve az irániakat, úgy vélte, hogy a tavaly összeomlott tárgyalásokhoz képest ezúttal „ésszerűbbek lesznek.”
„Úgy gondolom, alkut akarnak kötni. Nem hiszem, hogy a következményeket akarják, amennyiben nem jön létre megállapodás,” – közölte az elnök.
Emellett, az általa alapított, és vezetett Béketanács csütörtökre, Washingtonban összehívott első ülését illetően is nyilatkozott, hangsúlyozva, miszerint a testület tevékenysége „messze túlmutat majd Gázán,” ugyanakkor hangsúlyozta, az együttműködést az ENSZ-el, enyhítve korábbi utalásainak élén, miszerint a Béketanácsot az ENSZ jogköreinek átvételére használná.
Továbbá, az elnök nem adott egyértelmű választ arra kérdésre, hogy Izraelnek fel kellene-e oldania a gázai tudósítást akadályozó külföldi médiára vonatkozó tilalmat, mondván – „hamarosan sok tilalmat fel fogunk oldani. Szerintem látni fogják, ahogy minden megnyílik. Vannak még lángok itt-ott, de lényegében béke van a Közel-Keleten,” – tette hozzá.
Az izraeli háborús „héja” tábort erősítő republikánus Lindsay Graham szenátor azonban úgy véli az újabb iráni háború döntése immár hetekre, és nem hónapokra van.
A szenátor megjegyzései izraeli látogatása során hangzottak el, közvetlenül a Trump által emlegetett tárgyalások keddre tervezett genfi fordulója előtt. A tel-avivi sajtótájékoztató keretében, Graham többek között kiigazította a korábban Binjámin Netanjahu miniszterelnök részéről is megerősített véleménykülönbségeket az izraeli és Trump álláspontja között Iránnal kapcsolatban.
„Nincs különbség” Washington és Jeruzsálem álláspontja között Irán ügyében. Jelenleg két szál fut egyszerre. Az egyik a diplomáciai út, mely révén próbálunk tárgyalásos úton véget vetni a rezsimnek nemzetbiztonsági érdekeink mentén. A másik a katonai opció,” – közölte Graham, majd hozzátéve – „a lényeg, hogy heteken, és nem hónapokon belül döntés születik. A rendszerváltás kockázata valós. Vannak ismeretlen tényezők, de hadd mondjam el: kész vagyok vállalni ezt a kockázatot. Úgy gondolom, az iráni népben megvan a potenciál, hogy az Egyesült Államok, Izrael, és a régió nagyszerű szövetségese legyen,” – állította, bár ezen véleményét hírszerzési adatok nem feltétlenül támasztják alá, főleg amiatt sem, hogy Trump köztudottan egy rövid ideig tartó, bizonytalan kimenetelű háborút támogatna.
Az elmúlt napok, hetek során Trump oda vissza cikázott számos ellentmondásos nyilatkozatai között, egyrészt a küszöbön álló megállapodást hangsúlyozta, másrészt múlt hét végén már akként vélekedett, hogy az iráni rezsim bukása „a legjobb dolog lenne, ami történhetne,” miközben a már itt tartózkodó USS Lincoln mellett, útnak indította a régióba a második repülőgép-hordozót, az USS Gerald R. Fordot, hogy csatlakozzon az amerikai hadihajók, és egyéb katonai eszközök megerősítésére.
Graham szenátorral szemben álló izolacionista tábort képviselve, JD Vance alelnök legutóbb úgy nyilatkozott, miszerint Washington nem a rezsim megdöntésére törekszik, hanem egy olyan megállapodásra, amely megakadályozza, hogy Teherán atomfegyverhez jusson.
Eközben, az Egyesült Államok izraeli nagykövete Mike Huckabee, Grahamhez hasonlóan, tegnapi nyilatkozatában szkeptikus véleményének adott hangot egy lehetséges iráni megállapodást illetően, mondván – „tud-e bármi olyasmi kijönni mindebből, ami békét hoz? Őszintén szólva nem tudom. Sok jogos kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az irániak valaha is beleegyeznének nukleáris ambícióik feladásába”
Huckabee szerint „egy ponton az Egyesült Államoknak azt kell mondania: elég volt. Nem hihetjük tovább, hogy valaha is megváltoznak. Ideje, hogy vagy radikálisan változtassanak az irányvonalukon, vagy megtapasztalják azt, amit nálunk délen úgy hívnak: az öszvér második rúgása.”
Politika
Szmotrich az ultraortodox női sorozásról
Alig csitultak el a hullámok a két nappal korábbi bnei-braki zavargások miatt, amikor az ultraortodox negyedbe családlátogatásra érkező két katonanőt kellett a rendőrségnek kimenteni a helyszínen villámgyorsan megjelenő tömeg elől, Becalel Szmotrich Vallásos Cionizmus pénzügyminiszter nyilatkozatával újabb olajat öntött a tűzre.
„Ha a lányom kérdezne, arra nevelném, hogy ne vonuljon be a seregbe, mert a Főrabbinátus ellenzi, és mert ez a tanítóim álláspontja,” – közölte, majd tovább folytatva hangsúlyozta – „ez egy több ezer éves értékrend. Remélem, a nagy liberálisok ezt tiszteletben tartják. Én is tisztelem azokat, akik máshogy gondolkodnak, mint én.”
„Megvan a saját álláspontom – vallási, hitbéli és szakmai okokból, hogy mit okoz a nemek keveredése. Tudom, hogy vannak, akik máshogy gondolkodnak. Mindenkinek azt kell tennie, ami jó neki. Úgy gondolom, hogy a vegyes egységek szakmai okokból rosszak, rossz légkört teremtenek, és károsítják a hadsereg professzionalizmusát. Szerintem ebben nincs vita. Az, hogy most beültessék őket (nőket) a tankokba, és keverjék a nemeket, agyrémnek tűnik. Ez nem csak a vallásról szól. Ez az én álláspontom, de nem mondom meg az embereknek, mit tegyenek. Úgy gondolom, a női harcosok a seregben nem helyénvalóak, de aki úgy gondolja, rendben van, a hadsereg lehetővé teszi.”
A Ynet továbbá idézi a pénzügyminiszter véleményét a Palesztin Hatóság gázai jelenlétét illetően, mondván – „szó sincs a bevonásukról. Egyértelmű kötelezettségvállalás van az amerikaiak, és a mi részünkről is, azaz Gázában sem a Hamász, sem a Hatóság nem lesz jelen. Pártunk álláspontja a teljes megszállás, a katonai kormányzás, a telepesek terjeszkedése mellett a gázai kivándorlás ösztönzése. Ez az igazság. Akinek még nincs bátorsága meghozni egy ilyen döntést, és sajnos a miniszterelnök még nem tart ott, az majd eljut idáig, mert nem lesz más választása.”
Ami a háború utáni rendezést illeti, Szmotrich arra számít, hogy a Hamász végre ultimátumot kap, és amit nem fog teljesíteni, ezért Izrael újraindítja a harcokat, – „kevésbé foglalkozom a technikai kérdésekkel. A Hamász a maradék 47%-ával már nem tud jelentősen megerősödni, és mi ellenőrizzünk minden egyes szemet, ami belép a Gázai övezetbe. A Hamász próbálja megszilárdítani uralmát a terület, és a civilek felett, és próbálja újjáépíteni a gazdaságát.”
A közelmúltban a polgári forgalom előtt ismét megnyílt rafahi átkelőn áthaladó gázaiak útlevelébe kerülő palesztin bélyegzőt illetően, a pénzügyminiszter azt állítja, hogy – „a testemmel akadályozok meg minden Hatósági belépést a Gázai övezetbe. Igaz, de mit lehet tenni, az oslói megállapodások óta szükség van útlevélbélyegzőre; a nemzetközi jog része. Miután kiderült, hogy a Palesztin Hatóság pecsétjét használják, a miniszterelnök utasítást adott, hogy cseréljék le a Béketanács pecsétjére,” – közölte Szmotrich, majd azzal zárta az interjút, hogy – „a háború addig nem ér véget, amíg totálisan el nem pusztítjuk ezeket a nácikat.”
The post Trump szerint Irán alkut akar, de mit akar az elnök? first appeared on Új Kelet Live.