Avi/ujkelet.live

Jó estét!

Trump és a Béketanács

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Washingtonban megnyitotta a Béketanács első ülését, amelyet a világ „leghatalmasabb és legtekintélyesebb” testületének nevezett. Az eseményen kőkemény ultimátumokat és nagyszabású vállalásokat jelentett be.

A számok ereje

  • Közös alap: A Béketanács tagállamai – köztük Kazahsztán, Azerbajdzsán, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, Üzbegisztán és Kuvait – már több mint 7 milliárd dollárt gyűjtöttek össze.
  • USA: Az Egyesült Államok további 10 milliárd dollárral járul hozzá.
  • Globális donorok: Japán adománygyűjtő konferenciát szervez, amelyen Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Szingapúr is részt vesz. Trump szerint Kína és Oroszország is be fog kapcsolódni a folyamatba.

Biztonság: Nemzetközi Stabilizációs Erő

Trump megnevezte azokat az országokat, amelyek katonákat és rendőröket küldenek Gázába a rend fenntartására és a palesztin rendőrség kiképzésére:

  • Résztvevők: Indonézia, Marokkó, Albánia, Koszovó, Kazahsztán, Egyiptom és Jordánia.
    • A Béketanács főigazgatója, Nickolay Mladenov szerint csütörtökön megkezdődött a gázai rendőrség toborzása, és már 2000 palesztin jelentkezett.
    • Ali Shaath, a gázai technokrata kormány vezetője azt nyilatkozta, hogy 60 napon belül egy új, 5000 fős palesztin rendőri erőt akarnak bevetni Gázába.

Ultimátum a Hamásznak és Iránnak

  • Hamász: Trump szerint a Hamász terrorszervezet megígérte a leszerelést. „Vagy szépszerével adják át a fegyvereket, vagy nagyon kemény fellépéssel néznek szembe.” Elutasította azt a nézetet, hogy a gázaiak „szeretnek meghalni”, szerinte ők is élni akarnak.
  • Irán: Az elnök közölte, hogy 10 napon belül kiderül, sikerül-e „komoly alkut” kötni Teheránnal. Ha nem, „rossz dolgok fognak történni”.

Diplomáciai gesztusok

  • Katar védelmében: Trump szerint a katari emír „hihetetlen” szövetséges, és kijelentette, hogy a katari miniszterelnöknek PR-ügynökségre lenne szüksége, mert a közvélemény gonosznak tartja őket, pedig „nem gonoszak, hanem sokat segítenek”.
  • Meglepő elismerés: Trump megemlítette, hogy a túszok holttestei utáni kutatásban a Hamász is részt vett: „Meg kell hagyni, rengeteget dolgoztak ezen.”

Diplomáciai szendvics

A mai találkozó volt az első alkalom, hogy Izrael, Katar és Törökország képviselői ilyen magas szintű, közös platformon jelentek meg a gázai rendezés érdekében.

A diplomáciai sakktábla

  • Izraeli képviselet: Binjámin Netanjahu miniszterelnök helyett Gideon Sza‘ar külügyminiszter képviselte a zsidó államot. Netanjahu szándékosan kerülte a közös fotót a katari és török diplomáciai vezetőkkel.
  • Kínos szomszédság: Barak Ravid forrásai szerint a fotózásnál volt némi helyezkedés. Sza’ar eredetileg a szaúdi képviselő mellett állt, de többszöri helycsere után végül közvetlenül Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök mellett kötött ki.

Említés: Steve Witkoff közel-keleti megbízott köszönetet mondott Netanjahu miniszterelnöknek

  • „Fontos elismerni Binjámin Netanjahut. Nélküle ennek nagy része nem valósult volna meg.”

Netanjahu kemény üzenete

Netanjahu miniszterelnök az izraeli hadsereg tisztavató ünnepségén éles figyelmeztetésekkel élt beszédében, miközben Izrael és az Egyesült Államok egy esetleges Irán elleni csapásra készül.

A lényeg: Netanjahu olyan válaszcsapást helyezett kilátásba Teheránnak, ha megtámadja Izraelt, amit elképzelni sem tudnak. Továbbá világossá tette: Gáza újjáépítése csak a Hamász terrorszervezet teljes leszerelése után kezdődhet meg.

  • USA-szövetség: Megerősítette, hogy Izrael szorosan együttműködik fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal.
  • Trump-egyeztetés: Netanyahu közölte, hogy a múlt heti találkozójukon átadta Trump elnöknek Izrael álláspontját és alapelveit az Iránnal folytatott tárgyalásokhoz.
  • Ultimátum a Hamászhoz: A fegyvereket mindenképpe le fogják tenni.
  • Biztonsági zónák: Létfontosságúnak nevezte a demilitarizált övezetek létrehozását az ellenséges területeken belül a szárazföldi inváziók kockázatának minimalizálása érdekében.
  • Katonai jelenlét: Büszkén emelte ki, hogy az Izraeli Védelmi Erők csapatai továbbra is jelen vannak Szíriában és Libanonban.

Belpolitika és a hadsereg

Ejal Zamir vezérkari főnök ugyanazon a rendezvényen felszólalva foglalkozott a nők illetve a haredi (ultraortodox) férfiak katonai szolgálata körüli politikai feszültségekkel. Szerinte a hadsereg egységének megbontása katasztrófához vezethet.

A lényeg: Zamir hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg az a „híd”, amely összeköti az izraeli társadalom különböző csoportjait, és a hadsereget nem szabad politikai csatározások színterévé tenni.

  • Egység mindenekfelett: A vezérkari főnök szerint a sorsközösség és az összetartás az egyetlen módja az ellenség legyőzésének. „A vita és a viszály az izraeli hadsereg hátán katasztrófához vezet minket” – figyelmeztetett.
  • Mindenkire szükség van: Kijelentette, hogy Izrael nem engedheti meg magának, hogy a nép bármely részéről lemondjon. „Szükségünk van mindenkire, az ország minden szegletéből.”
  • Áldozathozatal: Úgy fogalmazott, hogy a hadsereg az a hely, ahol mindenki ad, kap, és olykor lemond bizonyos dolgokról a közös, nagy cél érdekében.

Újabb Hamász-alagutat semmisítettek meg

Az izraeli hadsereg harmérnöki alakulatai leromboltak egy egy kilométer hosszú alagutat Beit Hanun térségében, melyet a terület „megtisztítása” során találtak.

  • Felszereltség: A járatban több helyiséget alakítottak ki a Hamász terroristái számára, ahol pihenőhelyeket és számos robbanószerkezetet találtak.
  • A megsemmisítés: A járatot az elit Jahalom harcmérnöki egység rombolta le.

A nagyobb kép: Bár a hadsereg folyamatosan számolja fel a föld alatti infrastruktúrát, a feladat hatalmas:

  • Becsült méret: A Hamász teljes alagúthálózata a becslések szerint 550-650 kilométer hosszú lehet.
  • A jelenlegi állás: A katonai elemzők szerint a hálózat legalább 60%-a még mindig érintetlen, ami továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelent a térségben.

Bírósági ultimátum Levinnek

A Legfelsőbb Bíróság feltételes végzést adott ki, amelyben felszólította Jariv Levin igazságügyi minisztert: indokolja meg, miért tagadja meg a kritikus fontosságú bírói kinevezéseket.

Miért fontos? A kinevezések elmaradása miatt komoly létszámhiány alakult ki az igazságszolgáltatásban, ami jelentősen növeli a bíróságok leterheltségét. A törvény értelmében a kinevezésekhez a miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnökének közös beleegyezése szükséges.

A részletek: A bíróság különösen az alábbi kinevezések blokkolására vár magyarázatot.

  • Két kerületi bírósági elnök és több elnökhelyettes.
  • A munkaterhet enyhítő kisegítő bírák és bírósági titkárok.
  • Feltételes szabadlábra helyezési bizottságok tagjai.

A jogi vita magja: Levin azzal érvelt, hogy mivel nem írta alá Jichák Amit kinevezését a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, nincs kivel együttműködnie. A bírák ezt az érvelést élesen elutasították:

  • Egyértelműség: Alex Stein bíró „levegőben lógó badarságnak” nevezte a miniszter védőjének érveit, hangsúlyozva, hogy csak a formális jog és a korábbi bírósági döntések számítanak.

Mi következik? Levinnek március 15-ig kell benyújtania válaszát, az ügyben pedig április első felében tartanak újabb meghallgatást.

The post Trump bejelentései Gázáról és Iránról first appeared on Új Kelet Live.