Avi/ujkelet.live
Jó reggelt!
- Iráni ultimátum: Trump 10-15 napot adott Teheránnak a megállapodásra, miközben Izrael hetekig tartó rakétaesőre és azonnali válaszcsapásra készül.
- Gázai határsértés: Egy izraeli képviselőnő vezetésével aktivisták törtek be az övezetbe, hogy a telepesmozgalom újjáélesztését követeljék.
- Kettős játszma Gázában: Kiszivárgott tervek szerint a Palesztin Hatóság mégis szerepet kaphat Gáza vezetésében, ami éles ellentétben áll Netanjahu nyilvános ígéreteivel.
- Sorozási patthelyzet: A rendőrség csak jelentős katonai erősítéssel hajlandó elkezdeni a haredi szökevények letartóztatását a vallásos negyedekben.
- Politikai bomba: Egy új riport szerint 2021-ben a Hamász titokban arra próbálta rábírni az arab Ra’am pártot, hogy tartsák hatalmon Netanjahut a váltás helyett.
Ha Irán támad először
Izrael és az Egyesült Államok soha nem látott mértékű katonai mozgósításba kezdett, miközben Donald Trump elnök ultimátumot intézett az iráni vezetéshez. Jeruzsálem hetekig tartó rakétaesőre készül, miközben egy titokzatos amerikai gép is landolt a Ben Gurion repülőtéren.
Miért fontos? A biztonsági készülődés mértéke a Felkelő Oroszlán hadművelet előtti állapotokat idézi. Izrael nem csupán egy amerikai támadásra vár, hanem arra is felkészült, hogy Irán mérheti az első csapást, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
A számok nyelvén
- 10–15 nap: Ennyi ideje maradt Iránnak Trump szerint, hogy megállapodás szülessen.
- Jövő vasárnap: Az elnök által kijelölt végső határidő a döntésre.
- Hetek: Izrael becslései szerint eddig tarthat egy esetleges iráni rakétatámadás-sorozat.
Titokzatos landolás: Az amerikai különleges műveleti parancsnokság egyik titkos repülőgépét észlelték Tel-Aviv felett landolás előtt. Ezzel párhuzamosan az amerikai légihíd folyamatosan szállítja a térségbe a bombázókat és felderítő gépeket – ez az USA eddigi egyik legnagyobb léptékű haderő-átcsoportosítása a régióban.
Izraeli stratégia: Az izraeli védelmi tisztviselők egyértelmű üzenetet küldte.
- Azonnali válaszcsapás: Ha Irán izraeli célpontokat támad az amerikai akcióra reagálva, Izrael közvetlenül Irán területén fog visszavágni.
- Célkeresztben a lakosság: A hírszerzés arra számít, hogy Teherán szándékosan sűrűn lakott izraeli központokat vesz majd célba.
- Szuverenitás: Jeruzsálem leszögezte, hogy semmilyen, a biztonságát vagy szuverenitását érő sértést nem hagy megtorlatlanul.
A következő lépés: Bár az izraeli értékelések szerint Trump még nem adta ki a végső tűzparancsot, a Fehér Ház retorikája és a katonai felvonulás alapján ez már csak idő kérdése, amennyiben Teherán nem enged.
Kettős beszéd Gáza ügyében
Miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilvánosan és határozottan elutasítja a Palesztin Hatóság bármilyen szerepvállalását a háború utáni Gázában, a háttérben zajló folyamatok egészen más irányba mutatnak. A Béketanács legutóbbi ülésén bemutatott tervek szerint a Palesztin Hatóság megkerülhetetlen szereplővé válik.
A tények: Mi történt a zárt ajtók mögött?
- A „Béketanács” diái: A csütörtöki ülésen bemutatott prezentáció szerint a testület főbiztosa, Nickolay Mladenov két entitással fog szoros együttműködésben dolgozni: Izraellel és a Palesztin Hatósággal.
- Logó-botrány: A Gázai Adminisztrációért felelős Nemzeti Bizottság (NCAG) nemrég frissített logója tartalmazza a „Szaladin-sast”, amely a Palesztin Hatóság hivatalos szimbóluma. Ez azonnali tiltakozást váltott ki a Miniszterelnöki Hivatalból.
- Helyzet a terepen: A hírek szerint a Palesztin Hatósághoz köthető tisztviselők már most is jelen vannak és közreműködnek a rafahi határátkelő működtetésében.
A politikai dilemma
Netanjahu hivatalos álláspontja továbbra is a „zéró tolerancia” a Palesztin Hatósággal szemben. Azonban a gyakorlatban:
- Ismeretlen szintű kapcsolat: Biztonsági források szerint még nem tisztázott, milyen rangú Palesztin Hatóság-i tisztviselőkkel tartják majd a kapcsolatot, de az együttműködés ténye már a tervezési fázisban van.
- Kormányzati düh: A Miniszterelnöki Hivatal továbbra is támadja az NCAG-t a szimbólumhasználat miatt, hangsúlyozva, hogy nem engednek a Palesztin Hatóság gázai befolyásának.
- Nemzetközi nyomás: A Trump-adminisztráció által támogatott struktúrák láthatóan pragmatikusabb megközelítést alkalmaznak, mint amit az izraeli belföldi kommunikáció sugall.
Határsértés és ideológiai offenzíva
Az Otzma Jehudit képviselőnője, Limor Szon Har-Melech és a Nachala telepes mozgalom több tucat aktivistája csütörtök este áttörte a határkerítést és illegálisan belépett a Gázai övezetbe. Az akció célja egyértelmű: a zsidó telepesmozgalom újjáélesztése az övezet területén.
Miért fontos? Ez a második alkalom egy hónapon belül, hogy jobboldali aktivisták erőszakkal átlépik a határt. A lépés nemcsak biztonsági kockázatot jelent, hanem súlyos politikai feszültséget is szít a kormánykoalíción belül és a hadsereggel.
Eszkaláció:
- Hajsza az övezetben: Az Izraeli Védelmi Erők egységei üldözték a csoportot a Gázai övezet területén.
- Családi részvétel: Az aktivisták között nők, férfiak és gyerekek is vannak, akik a „Nachala” mozgalom hívására érkeztek
A telepesek narratívája: A képviselőnő ,,gázai területről” küldött üzenetében vallási és biztonsági érvekkel indokolta az akciót.
- „Gáza örökre a miénk”: A politikus szerint a terület zsidó tulajdon, és a betelepítés az egyetlen út a győzelemhez.
- Jövőkép: Virágzó zsidó városokat és Gáza utcáin játszó zsidó gyerekeket vizionált a nyilatkozatában.
- Biztonsági dogma: Az aktivisták álláspontja szerint csak a civil jelenlét garantálhatja Izrael hosszú távú biztonságát a régióban.
Terrorelhárítás Szamáriában
A lényeg: A Duvdevan kommandósok tegnap letartóztattak két körözött terroristát, akiket terrorcselekményekben való részvétellel gyanúsítanak Sechem régióban.
Az egyikük a feloszlott Oroszlánok Barlangja terrorcsoporthoz kötődött és fegyvereket találtak nála, a másik pedig robbanószerkezetek gyártásában vett részt.
Rendőrségi ultimátum
Patthelyzet alakult ki a rendőrség és a hadsereg között a katonaszökevények és a sorozás alól kibújó ultraortodoxok (harediek) elfogása ügyében. A rendőrség közölte: csak akkor hajlandóak belépni a vallásos negyedekbe, ha jelentős erősítést kapnak.
A konfliktus magva: A szerdai egyeztetésen éles ellentétek feszültek a felek között.
- A rendőrség feltétele: Hat tartalékos határrendészeti század mozgósítását követelik. Indoklásuk szerint a leterheltségük óriási, és tartanak a várható zavargásoktól.
- A hadsereg igénye: Az hadsereg emberierőforrás-részlege azt kérte, hogy a rendőrök segítsenek az igazoltatások során fennakadó szökevények visszatartásában, amíg a katonai rendőrség a helyszínre ér.
- A „nem”: A rendőrség kijelentette: még rövid időre sem hajlandóak őrizetbe venni vagy kísérni a szökevényeket, mivel minden erejüket a bűnözés elleni harcra és a Ramadán biztosítására kell fordítaniuk.
Jogi és operatív feszültség
- A főügyész közbeszól: Gali Baharav-Miara főügyész a tárgyaláson leszögezte: a rendőrség passzivitása összeegyeztethetetlen a törvényi kötelezettségükkel, miszerint minden bűncselekmény – így a besorozás megtagadása – esetén is el kell járniuk.
- Véletlen találkozások: A hadsereget különösen az zavarja, hogy ha egy rendőr közúti ellenőrzésnél találkozik egy körözött katonaszökevénnyel, jelenleg nincs protokoll az illető átadására.
Bibi vagy Bennett
Amit Szegal, a 12-es csatorna politikai elemzője csütörtökön egy olyan jelentéssel állt elő, amely szerint a Hamász terrorszervezet 2021-ben aktívan próbálta meggyőzni Manszúr Abbászt, az iszlamista Ra’am párt vezetőjét, hogy ne a Bennett-Lapid féle „változás kormányához” csatlakozzon, hanem segítse hatalmon maradni Binjámin Netanjahut.
Miért fontos? A riport rávilágít arra, hogy a Hamász stratégiai szempontból Netanjahu hatalmon maradását preferálta. A terrorszervezet kalkulációja szerint a Likud-vezető a „status quo” és a csend híve volt, míg egy új, ismeretlen kormánytól egy gázai katonai offenzívát vizionáltak.
A titkos telefonhívás részletei
- Katarból érkező kérés: Egy magas rangú Hamasz-tisztviselő hívta fel közvetlenül Abbászt.
- Az üzenet: Nyomatékosan kérték, hogy támogassa Netanjahu miniszterelnöki székének megőrzését.
- A félelem oka: A Hamász tartott a Naftali Bennett vezette kormánytól, mert úgy vélték, az nem hagyná őket zavartalanul fegyverkezni (ami végül a 2023. október 7-i mészárláshoz vezetett).
Bennett kontra Netanjahu
A volt miniszterelnök, Naftali Bennett az X-en megerősítette Szegal értesüléseit.
- „Ezek a tények”: Bennett szerint ez nem politikai sárdobálás vagy elmélet, hanem a valóság, amit most Szegal feltárt.
- Szinwar preferenciája: Bennett kijelentette, hogy Jechíje Szinwar azért preferálta Netanjahut, mert az ő „befogadó” és dollármilliókkal finanszírozott politikája kedvezett a Hamásznak.
- Politikai felelősség: Az ex-kormányfő szerint a riport bizonyítja, hogy a Netanjahu-kormány évekig tartó stratégiája közvetve hozzájárult a Hamasz megerősödéséhez.
Abbász álláspontja
Abbász egy friss interjúban elismerte, hogy „külföldi kötődésű szereplők” (valószínűleg katari közvetítők) nyomást gyakoroltak rá, hogy Netanjahuval kössön alkut.
- „Netanjahu nem háborúzik”: Ezt az érvet használták a meggyőzésére.
- Megosztott palesztin vezetés: Abbász úgy látta, Netanjahu érdekelt volt a palesztin oldal töredezettségének fenntartásában (a Hamász Gázában vs. Palesztin Hatóság Júdea és Szamáriában).
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Ha Irán támad először, betörés Gázába és Bibi vagy Bennett a Hamász preferáltja first appeared on Új Kelet Live.