SzántóGráf

Ijesztő jóslat – hamarabb meghal a Föld, mint gondoltuk

A Föld és a bolygók élettartama régóta foglalkoztatja az emberiséget. Vajon meddig marad lakható a kék bolygónk? Mi történik akkor, ha a Nap elégeti minden tüzelőanyagát? Ezekkel a kérdésekkel Sean Raymond asztrofizikus is szembesült, amikor elkezdett foglalkozni a bolygók hosszú távú sorsával. A Bordeaux-i Egyetem kutatója szerint a válaszok meglepőbbek lehetnek, mint gondolnánk.

Először is fontos megérteni, hogy a bolygók élettartama szorosan összefügg csillaguk életciklusával. A Földünk körülbelül 4,5 milliárd éves, és helyzetünk a Naprendszerben különleges. Emellett azonban tudnunk kell, hogy a Napunk nem örökéletű. Körülbelül 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, és valószínűleg elnyeli a belső bolygókat, köztük a Földet is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bolygók élettartama véget ér a csillaguk halálával.

bolygó Future red giant Sun, artwork. View from Earth of the red giant Sun, which has increased in size, possibly engulfing Mercury and Venus. The surface of the Earth is arid and lifeless. This stage in the Sun's life, starting in some 5 billion years, will last about 700 million years and end with the formation of a small white dwarf Sun. (Photo by MARK GARLICK / MGA / Science Photo Library via AFP)
A bolygók halála sokszor összefügg a csillaguk halálával
Fotó: MARK GARLICK / MGA

A túlélő bolygók rejtélyes világa

Meglepő módon számos bolygó túlélheti központi csillagát. Sean Raymond kutatásai szerint azok a bolygók, amelyek elég távol keringenek csillaguk körül, akár trilliószor hosszabb ideig létezhetnek, mint maga a csillag. Ez különösen igaz a gázóriásokra és a távolabbi kőzetbolygókra. A Föld esetében azonban sajnos ez a forgatókönyv nem valósul meg, mivel túl közel kering a Naphoz.

A Bordeaux-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy léteznek árva bolygók is, amelyek nem keringenek egyetlen csillag körül sem. Ezek a vándor világok gyakorlatilag végtelen ideig létezhetnek a világűrben, feltéve hogy nem ütköznek össze más égitestekkel. Következésképpen a bolygók élettartama nem feltétlenül kötődik a csillaguk sorsához. Ezek a magányos világok azonban hidegek, sötétek és élettelennek tűnnek.

A Föld különleges dilemmája

A Föld szempontjából a helyzet összetettebb. Valójában nem a Nap végleges halála jelenti majd az első problémát. Raymond asztrofizikus kiemeli, hogy már jóval korábban, körülbelül 1-2 milliárd év múlva a Nap fényessége olyan mértékben megnő, hogy a Föld felszíne lakhatatlanná válik. Az óceánok elpárolognak, a víz eltűnik, és bolygónk Vénuszhoz hasonló forró pusztasággá alakul.

Ráadásul amikor a Nap végül vörös óriássá duzzad, légköre majdnem eléri a Föld pályáját. Bár egyesek szerint bolygónk esetleg túlélheti ezt a fázist egy távolabbi pályán, a kutatók többsége egyetért abban, hogy a Föld valószínűleg elnyelődik vagy legalábbis minden életet és atmoszférát elveszít. Mindazonáltal ez a folyamat milliárd évekkel később történik meg, így az emberiségnek bőven van ideje felkészülni vagy új otthont találni.

Örökség a csillagok között

Végeredményben a bolygók élettartama nem egyszerű kérdés. Miközben egyes bolygók szó szerint trilliószor hosszabb ideig létezhetnek, mint csillaguk, addig mások, mint a Föld, viszonylag rövid életűek kozmikus léptékben. A Bordeaux-i Egyetem kutatásai rávilágítanak arra, hogy univerzumunk sokkal változatosabb és dinamikusabb, mint korábban gondoltuk.

Sean Raymond és kollégái munkája nemcsak a Föld jövőjét segít megérteni, hanem az egész univerzum bolygóinak sorsát is. Habár a Földnek véges az élettartama jelenlegi formájában, az emberiség tudása és technológiája talán lehetővé teszi majd, hogy új világokat népesítsünk be. Így történetünk nem ér véget a Naprendszerrel, hanem folytatódik a csillagok között.

Exit mobile version