Avi/ujkelet.live
Jó reggelt!
Hajsza a Hamász vezetéséért: Elérkezett a végjáték
A lényeg: A Hamász terrorszervezet belépett a belső választási folyamat utolsó szakaszába, hogy pótolja a 2024 októberében likvidált Jechíje Szinwart a politikai szárny élén, jelentette az AFP. A politikai túlélésért folytatott küzdelem két nehézsúlyú aspiránsra szűkült.
A jelöltek:
- Khalil al-Hajja: A terrorszervezet egyik meghatározó alakja.
- Khaled Mes’al: A Hamász korábbi politikai vezetője, aki visszatérne a hatalomba.
Hogyan működik a gépezet: Szinwar halála óta a mozgalmat egy ötfős ideiglenes tanács irányítja. A végső döntés a több mint 80 fős Súra Tanács kezében van. Ez a testület négy pilléren nyugszik, képviselve:
- A Gázai övezetet.
- A palesztin területeket.
- A külföldi diaszpórát.
- Az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokat.
Miért fontos ez? A választás eredménye alapvetően meghatározza a szervezet politikai és katonai irányvonalát a poszt-Szinwar érában. A tét a terrorszervezet egységének fenntartása a folyamatos háborús nyomás alatt.
A menetrend:
- Bejelentés: A Hamász várhatóan a Ramadán hónap folyamán teszi közzé az új vezető nevét.
- Átmeneti mandátum: Az új vezető megbízatása rendhagyó módon mindössze egy évre szól.
- A távlat: Ez az év egyfajta „tesztidőszak” lesz, mielőtt megtartják a teljes körű, négyéves ciklusra szóló általános tisztújítást a szervezet minden szintjén.
Nukleáris utalások
A lényeg: Nisszim Vaturi (Likud), a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának tagja, burkolt fenyegetést fogalmazott meg: Izrael atomfegyvert vethet be, ha egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe.
A kijelentés súlya:
- A „Textilgyár” metafora: Az interjúban Vaturi úgy fogalmazott: „Nekik perzsaszőnyegeik vannak, nekünk pedig textilgyárunk” – ez az Izraelben közismert eufémizmus a dimonai atomlétesítményre utal.
- A vörös vonal: Kijelentette, hogy Izrael olyan eszközöket fog használni, amelyeket eddig még soha, ha az országot a „végítélet napja” veszélye fenyegeti.
- Üzenet Iránnak: Szerinte Iránnak nem érdemes próbára tennie Izraelt, mert a válasz megsemmisítő lesz.
Miért fontos ez? Izrael hivatalosan a „nukleáris kétértelműség” politikáját folytatja, azaz nem erősíti meg, de nem is cáfolja az atomfegyver birtoklását.
Kihez kerül a volt katonai főügyész aktája?
A lényeg: A Legfelsőbb Bíróság vasárnap este döntést hozott, amelyben egyhetes határidőt szabott az Igazságügyi Minisztérium jogi tanácsadójának, Jael Kotiknak. Kotiknak egy héten belül meg kell neveznie azt az ügyészségi illetékest, aki átveszi a lezárt nyomozati anyagokat.
A háttér:
- A vizsgálat tárgya: A volt katonai főügyész Jifat Tomer-Jerusalmi körüli kiszivárogtatási és állítólagos eltussolási ügy, amelyben a rendőrség február elején zárta le a nyomozást.
- A rendőrség álláspontja: Dani Levy rendőrfőkapitány szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy a katonai ügyészségen kívül bárki más érintett lenne a szivárogtatásban.
- A fordulat: Bár a rendőrség szerint „nem történt külső beavatkozás”, a rendőrfőkapitány mégis azt javasolta, hogy egy, a rendőrségtől független külső szakmai szerv is vizsgálja meg az eredményeket.
Miért fontos ez? A Legfelsőbb Bíróság mostani lépése arra kényszeríti az igazságszolgáltatási bürokráciát, hogy fejezze be az akták tologatását, és jelöljön ki egy felelős döntéshozót.
A konfliktus főbb pontjai
- A felperes: A Minőségi Kormányzásért Mozgalom (Movement for Quality Government) nyújtott be petíciót, követelve, hogy az ügy kerüljön végre a főügyész elé.
- A rendőrfőkapitány védelmében: A rendőrség közleményben cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint Levy rendőrfőkapitány politikai okokból beavatkozott volna a nyomozásba.
Netanjahu kontra az „Archívum”
A lényeg: Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy friss posztban próbálja áthárítani a felelősséget a Hamászt finanszírozó katari pénzekért politikai riválisaira, Beni Gantzra és Naftali Bennettre.
Tényellenőrzés: Bár a kormányfő a riválisait vádolja, a tények és a dátumok mást mutatnak a KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint.
- Bevezetés: A katari pénzek rendszerét maga Netanjahu vezette be 2018 novemberében egy kabinetülésen.
- A figyelmeztetések: A Sabak már 2019-ben jelezte, hogy civil forrásokból származó összegek szivárognak át a Hamász katonai szárnyához.
- Munkavállalók: A gázai munkások belépését is a Netanjahu-kormány engedélyezte először (2018-ban 5000 fő), és bár Bennett alatt nőtt a számuk, Netanjahu közvetlenül a 2023. októberi mészárlás előtt is fontolgatta a keret 20 000 főre emelését.
Miért fontos ez? Netanjahu narratívája szerint a katari pénz csak a Gázába áramló tőke 1%-át tette ki. Az elemzők szerint azonban ez nem csupán statisztika, hanem egy tudatos politikai stratégia („harmonika-elv”) része volt: a „nyugalomért cserébe juttatások” elve, amely végül tragédiába torkollott.
Dátumok és tények az adok-kapok mögött
- 2021. május: Véget ér a „Falak Őrzője” hadművelet, a katari pénzek folyósítása rövid időre leáll.
- 2021. június: Naftali Bennett átveszi a hatalmat, a kifizetések ebben az időszakban is folytatódnak.
- Visszatérés: Netanjahu újbóli hatalomra kerülése után a rendszer zavartalanul működött tovább egészen 2023. október 7-ig.
A nagy kép: Egy héttel a mészárlás előtt Netanjahu még mindig az „adok – kapok” alapú politika folytatását kérte. A kritikusok szerint a miniszterelnök által emlegetett „archívum” éppen őt igazolja a rendszer főépítészének, nem pedig az utódait.
The post A Hamász választ, perzsa szőnyeg VS izraeli textilgyár és politika first appeared on Új Kelet Live.
