Avi/ujkelet.live
Jó estét!
Irán a középpontban
A Trump-stratégia: A tegnap esti jeruzsálemi biztonsági kabinetülés középpontjában az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások iránya állt. A Maariv szerint a miniszterek előtt világossá vált: Donald Trump amerikai elnök a gázai konfliktushoz hasonló, többlépcsős alkut készít elő Teheránnal.
- Első felvonás: A legégetőbb kérdés, az iráni nukleáris program leszerelése.
- A folytatás: A ballisztikus rakéták és a terrorcsoportok támogatásának korlátozása csak a későbbi szakaszokban kerülne az asztalra.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök nem vesztegeti az időt: ma újabb szűkkörű egyeztetést hívott össze legfőbb tanácsadóival és minisztereivel.
- Felkészülés: Egy izraeli forrás a szaúdi Al-Hadath televíziónak elmondta, hogy Izrael megemelte a készültségi szintet számos európai, távol-keleti és latin-amerikai nagykövetségen, miután figyelmeztetéseket kaptak arról, hogy Iránhoz köthető elemek izraeli érdekek elleni támadásokat szándékoznak végrehajtani.
- A forrás szerint akár egyes nagykövetségek és konzulátusok ideiglenes evakuálásának lehetősége is fennáll világszerte.
Mindeközben a Ben Gurionon: Az Egyesült Államok közel-keleti katonai erőinek hatalmas mértékű növelésének részeként amerikai utántöltő repülőgépeket észleltek az izraeli Ben Gurion repülőtéren. A
Mindeközben Libanonban: Az amerikai külügyminisztérium elrendelte a bejrúti nagykövetség nem létfontosságú munkatársainak és családtagjaiknak evakuálását.
- A hivatalos indoklás: „Várható regionális fejlemények” és biztonsági kockázatok.
- A jelenlegi állás: Bár a követség az alapszemélyzettel továbbra is üzemel, a létszámcsökkentés egyértelmű jelzés: Washington viharra készül a térségben.
A hútik is készülnek
A lényeg: A jemeni hútik fokozzák katonai készültségüket, és közintézményi szinten is felkészülnek egy esetleges háborúra.
Mi történik:
- Kormányzati készültség: A hútik vészhelyzeti bizottsága Mohammed Miftah ügyvivő miniszterelnök vezetésével ülésezett, hogy javítsák az állami intézmények válságkezelési képességeit.
- Katonai manőverek: Az elmúlt hetekben Ibb, Hodeidah és Szanaa tartományokban hajtottak végre szárazföldi gyakorlatokat. Ezek során feltételezett amerikai és izraeli állások elleni támadásokat, felderítést és beszivárgást szimuláltak éles lőszerrel.
- Új fegyverzet: Szanaai katonai források szerint a háború kitörése esetén új típusú, hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétákat és drónokat vetnének be.
A nagy kép: A lázadók nem zárják ki az „frontok egysége” koncepciójának felelevenítését sem, amennyiben az Egyesült Államok vagy Izrael közvetlen támadást intézne Irán ellen.
Mi zajlik tulajdonképpen?
A lényeg: A Közel-Keleten az amerikai katonai jelenlét évek óta nem látott szintre emelkedett. Szakértői vélemények szerint egy Irán elleni katonai csapás valószínűbb, mint valaha, hacsak Teherán nem hódol be teljesen az amerikai követeléseknek.
A helyzet pillanatképe:
- Amerikai mozgósítás: Az Egyesült Államok hatalmas katonai erőt vont össze a térségben.
- Iráni ellenállás: Teherán eddig semmilyen hajlandóságot nem mutatott a dúsítás leállítására, és hivatalosan is elutasította az amerikai álláspontot a ballisztikus rakéták, valamint a regionális szövetségesei (proxy-hálózat) ügyében.
- Szaúdi álláspont: Szaúdi kormányzati források hetek óta azt jelzik – többek között az izraeli 12-es csatornának –, hogy üdvözölnék a teheráni vezetés leváltását.
A döntés súlya:
- Egyetlen döntéshozó: A csapás megindításáról szóló döntés kizárólag Trump elnök kezében van.
- Kockázatok: Egy „korlátozott” csapás is beláthatatlan következményekkel járhat. Irán várhatóan agresszív megtorlással válaszolna amerikai, izraeli és esetleg öböl menti célpontok ellen.
Ami következik:
- Regionális források meg vannak győződve arról, hogy a csapás bekövetkezik, hacsak Irán nem tesz „racionális” lépést: elfogadja az amerikai követeléseket, majd elkezdi a részletek kidolgozását.
- Valódi teheráni engedmények hiányában a döntés valószínűleg hamarosan megszületik.
Mire érdemes figyelni: Bár elméletileg még elkerülhető a támadás Irán teljes kapitulációjával, a szimbolikus vagy korlátozott műveletekről szóló találgatásokat óvatosan kell kezelni a magas kockázatok miatt.
Szíriában a helyzet
A lényeg: Megkezdődött az amerikai csapatok kivonulása Északkelet-Szíria legnagyobb bázisáról, miközben a damaszkuszi kormány fokozatosan kiterjeszti ellenőrzését a térségre.
A helyszínen:
- Qasrak bázis: A Reuters szerint reggel több tucat teherautó – köztük páncélozott járműveket szállítók – hagyta el a Haszaka tartományban található stratégiai központot.
- Útvonal: Szemtanúk és felvételek alapján a konvoj Qamishli külterületén, az autópályán haladt tovább.
Miért fontos: A Qasrak bázis több mint egy évtizede az Iszlám Állam elleni globális koalíció egyik legfontosabb csomópontja. Az amerikai erők itt szoros partnerségben dolgoztak a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erőkkel.
,,Visszafoglaljuk, ami már a miénk”
A lényeg: Amicháj Elijahu szélsjobboldali örökségvédelmi miniszter felvonta az izraeli zászlót a Jordán-völgyre néző magaslaton lévő erődnél, amit a terület „visszafoglalásának” szimbolikus lépéseként értékelt.
A részletek:
- Helyszín: A miniszter a Szartaba dombtetőn vonta fel a lobogót, ahol az ókorban a hasmoneus erőd állt.
- A cél: Elijahu kijelentette, hogy „visszafoglaljuk azt, ami már a miénk”, és ígéretet tett a dombtetőn történő fáklyagyújtás hagyományának megújítására.
Kizárás, nem bojkott
A lényeg: Jair Lapid ellenzéki vezető azzal fenyeget, hogy nem jelennek meg Narendra Modi indiai miniszterelnök beszédén a Kneszetben, hacsak a házelnök meg nem hívja az eseményre Jichák Amitot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét.
A konfliktus oka:
- Kizárás, nem bojkott: Lapid szerint az ellenzék nem önszántából maradna távol, hanem „ki vannak rekesztve” azáltal, hogy a kormányoldal szakít a protokollal, és nem hívja meg a bírói hatalom fejét.
- A tét: Lapid hangsúlyozta, hogy India a világ egyik legfontosabb országa, és az egész Kneszetnek képviseltetnie kellene magát, de Amit mellőzése „fél országnyi Kneszetté” alakítja az eseményt.
A házelnök terve:
- Székek feltöltése: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató szerint Amir Ohana házelnök kijelentette: „Ígérem, Modi miniszterelnök nem egy félig üres terem előtt fog beszélni.” Ha az ellenzék távol marad, exképviselőkkel pótolják őket a látvány kedvéért.
- A meghívás elmaradása: A házelnök egy hétfői megbeszélésen megerősítette Meirav Ben-Ari (Jes Atid) képviselőnek, hogy Amitot „természetesen” nem hívták meg.
Kontextus:
- Amitot korábban már több kiemelt eseményen is mellőzték (például Donald Trump és más világvezetők beszédeiről).
- Lapid elismerte, hogy korábban nem emelt kifogást, mert ezek az esetek elkerülték a figyelmét, vagy – mint Trump októberi látogatásakor – nem akartak botrányt okozni egy elnöki vizit alatt.
Mi következik: Az ellenzéki vezető felszólította Netanjahu miniszterelnököt, biztosítsa, hogy az ellenzéket ne „bojkotolják” Modi látogatása során, és tegyék lehetővé a jelenlétüket a protokoll betartásával.
Ben-Gvir vesztett
A lényeg: A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság hétfőn elutasította Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter fellebbezését, és kötelezte őt Rinat Szaban főfelügyelő azonnali előléptetésére.
- Szaban azért fordult a bírósághoz, mert Ben-Gvir többször is megtagadta előléptetését, annak ellenére, hogy Dani Levy rendőrfőkapitány és a szakmai vezetés is támogatta azt.
- Szaban volt a vezető nyomozó a 4000-es számú ügyben, amelyben Netanjahut azzal vádolják, hogy szabályozási kedvezményeket nyújtott a Bezeq távközlési cégnek a Walla híroldal kedvező médiamegjelenéseiért cserébe.
- A bíróság szerint ,,valós aggályok” merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a miniszter nem releváns és külső szempontok (bosszú) alapján döntött.
The post Irán a középpontban, a hútik is készülnek és politika first appeared on Új Kelet Live.