ujkeletlive
Iráni háború, vagy maraton Tel Avivban?
Tel Aviv város honlapján közzétett nagyszabású sportlétesítmény megrendezését illetően annak ellenére nincs változás, hogy a héber médiában rendre, napokon belül várható, Irán ellen indított különböző intenzitású amerikai csapásokról jelennek meg híresztelések, ami ha megtörténik értelemszerűen Izraelben is háborús üzemmódra való áttérést jelent.
A héten péntekre meghirdetett, idei Nemzetközi Tel Aviv Maratonra [a reklám helye
A hétvégi nyugalom összeomlását előrevetítő aggodalmakat támasztja alá, hogy a média szerint a jeruzsálemi politikai vezetés továbbra is egy küszöbön álló közös offenzívára készül, azt állítva, hogy az amerikai-iráni tárgyalások zsákutcába jutottak, és a felek közötti szakadék áthidalhatatlan, így a katonai eszkaláció elkerülhetetlen.
A Ynet héber hírportál két nappal korábbi jelentése azt állította, hogy Jeruzsálemben már múlt hét végére várták az akció indítását, de Washingtonban csütörtökön a halasztás mellett döntöttek.
A legfrissebb hírek szerint, a The New York Times úgy tudja, hogy Donald Trump elnök tanácsadóinak azt mondta, miszerint hajlik [a napokban] egy korlátozott iráni csapásra Ali Hamenei ajatollah meggyőzése végett atomprogramjuk feladásáról. Ez esetben, lehetséges célpontok a Forradalmi Gárda parancsnokságaitól kezdve nukleáris létesítményeken át, ballisztikus rakétaprogramhoz köthető helyszínekig szóba jöhetnek.
Amennyiben a diplomáciai erőfeszítések kudarcba fulladnak, Trump állítólag fontolóra venné a „következő hónapokban” indítandó széles körű offenzíva indítását. Ugyanakkor, az ajatollah reszimjének megdöntésére irányuló átfogó hadművelet megvalósíthatóságát illetően nincs egyetértés a kormányzaton belül.
A Times amerikai és nyugati biztonsági forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Irán utasíthatja proxijait európai, illetve közel-keleti amerikai célpontok elleni terrortámadásokra, amennyiben Trump nagyszabású csapást indítana a rezsim ellen, bár ez irányú tervezett merényletekre egyelőre nem utal semmi.
- A Times riportja részleteket közölt a Trumphoz közel álló kormányzati tisztviselők köreiben folyó vitákról. Ilymódon, a korábban az elnök által emlegetett kommandós rajtaütések tervét elvetették – a túlzottan nagy kockázat miatt.
Emellett, a jelentése forrásokra hivatkozva felidézte Trump múlt szerdai megbeszélését a biztonsági tanácsadóival, amikor is az elnök sürgette Dan Kane tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, és John Ratcliffe CIA-igazgatót, hogy vázolják fel az Irán elleni átfogó stratégiát. Kane és Ratcliffe tartózkodott egy konkrét politika támogatásától: Kane a katonai lehetőségekről beszélt operatív szempontból, míg Ratcliffe a helyszíni helyzetről, és a különböző javaslatok lehetséges következményeiről tájékoztatott. A kormányzat diplomácia-párti tagja, J.D. Vance alelnök nem ellenezte ugyan a támadást, de kemény kérdéseket tett fel a kockázatokról. Összességében azonban, sem Kane, sem Ratcliffe nem volt hajlandó felelősséget vállalni az akciók borítékolható sikerét illetően.
Mindezen állítólagos kijelentések ellenére, egyelőre mindössze annyi bizonyos, hogy az elnök még nem döntött el semmit, legfeljebb annyit, hogy újabb esélyt ad a héten csütörtökön várható sorok következő genfi „last minute” találkozónak, amennyiben néhány órán belül Teherán egy megfontolásra érdemes javaslatot tesz le az asztalra.
A Times egy olyan javaslatról számol be, ami jelentős kompromisszumok árán, elkerülhetővé tenné a háborút, de az egészen biztos, Binjámin Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan feltételeket tartalmaz, pontosabban az általa megnevezett vörös vonalak kizárását nem tartalmazza.
Ugyanis, a szóban forgó megállapodás-tervezet lehetővé tenné Iránnak az urándúsítást, igaz mindössze rendkívül korlátozott módon, kizárólag orvosi kutatási célokra.
Ütközőpont – a tárgyalások kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy Irán határozottan elutasítja az urándúsításhoz való jogáról való teljes lemondást, míg Trump azzal indított, hogy ragaszkodik a „zéró urándúsításhoz.” Az ilymódon várható – és Izrael által is jelzett, tárgyalások összeomlását kikerülendő a felek elé terjesztett kompromisszumos javaslatot Rafael Grossi, a NAÜ vezetője vetette fel – eszerint Irán nagyon kis mennyiségben, orvosi célokra dúsíthatna uránt.
- Irán orvosi kutatásokhoz használt izotópokat állít elő egy Teherán melletti, eredetileg az Egyesült Államoktól kapott létesítményben. A reaktort még 1967-ben helyezték működésbe, az akkori sah Mohammad Reza Pahlavi uralkodása alatt, az amerikai „atom a békéért” program jegyében.
Grossi javaslata egyszerre orvosolná a teheráni rezsim problémáját, miszerint továbbra is állíthatná, hogy dúsít uránt – természetesen „békés célokra,” másrészt Trump is győzelmet hirdethetne, mondván, hogy kiiktatta az összes olyan létesítményt, amely atomfegyverhez juttatná Iránt.
Igen, de – a Times cikkében hangsúlyozza, hogy egyelőre nem világos, miszerint a felek hajlandóak lennének Grossi javaslatának elfogadására.
Izrael számára azonban bármilyen kompromisszum elfogadhatatlan, annál is inkább, mert úgy tűnik sem a jelenlegi, sem a korábbi genfi találkozók tárgyát nem képezte a ballisztikus rakéták korlátozása, illetve az iráni proxy-szervezetek támogatásának felfüggesztése.
A Ynet politikai forrásra hivatkozva úgy tudja, hogy Netanjahut, és kormányát meglepte a Trump-adminisztráció döntése az újabb genfi tárgyalási fordulót illetően, hangsúlyozván, miszerint az elnök úgy tűnik engedett különmegbízottja, Steve Witkoff javaslatának esélyt adva egy újabb diplomáciai fordulóra, annak ellenére, hogy Witkoff maga is elismerte: Irán nem hajlandó „megadni magát” a térségben felhalmozott hatalmas amerikai katonai erő ellenére sem. Továbbá, az idézett politikai források szerint izraeli szemszögből Witkoff megközelítése aggasztó, és gyengeséget sugároz, ami nem fogja meghátrálásra kényszeríteni Iránt.
Összegezve – Izraelben még mindig úgy vélik, hogy Trump látszólagos kihátráló politikája nem más mint dezinformáció, hasonló a tavaly júniusi Felkelő Oroszlán hadművelet előtti időszakhoz, amikor az akció zöld utat kapott az akkori tárgyalások következő fordulójának bejelentése ellenére.
A New York Times szerint Washingtonban legkésőbb kedden megkapják Irán frissített javaslatát, melynek hátterében Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a CBS-nek azt mondta – ” „még mindig jó esély van egy diplomáciai megállapodásra, amely mindkét fél számára előnyös (win-win),” – ugyanakkor hozzátette, hogy a megbeszélések kizárólag a nukleáris kérdésről szólnak, és Teherán együtt dolgozik az amerikaiakkal kötendő megállapodás elemein. Emellett a térségben állomásozó amerikai erőkre vonatkozóan azt nyilatkozta – „amennyiben (Washington) megoldást akar találni az iráni nukleáris programra, annak egyetlen módja van: a diplomácia. A megoldás elérhető, és semmi sem indokolja a katonai jelenlétet a térségben, mert az nem fog minket megfélemlíteni.”
Politika
Lex Deri újratöltve
A koalíció úgy döntött, hogy előmozdítja a vitatott, korábban „Deri 2 törvényként” ismert jogszabály 2. és 3. olvasatban történő megszavazását a Kneszetben, ezúttal egy újabb kedvezményezett – Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter javára, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna tegnap este.
Az immár „Ben-Gvir-törvény” – amennyiben megszavazzák, lehetővé teszi vádlottak, és elítélt bűnözők kormányzati szerepvállalását, ilymódon akadályozva meg Ben-Gvir eltávolítását a nemzetbiztonsági miniszteri posztról az ellene benyújtott vádak következményeként.
A törvény Kneszet szavazásra bocsátást kezelő különbizottság várhatóan a héten technikai egyeztetésen tárgyalja a további lépéseket, jövő héten pedig a már előkészített tervezet a plénum elé kerül második, és harmadik olvasatban. A szavazás ezúttal is az ultraortodox frakciók hajlandóságán áll vagy bukik. Annak ellenére, hogy a sorkatonai szolgálat alóli felmentés biztosító törvény elmaradása miatt a háredik bojkottálják a koalíciót, a kormányba visszaigyekvő szefárd Sász párt képviselői várhatóan megszavazzák a javaslatot, ilymódon biztosítva a többséget.
A „Deri 2 törvényként” emlegetett vitatott jogszabályt 2023-ban a Sász vezetője, Árje Deri érdekében kezdeményezték, majd végül az ő kérésére állították le a folyamatot, bár első olvasatban anno már átment a parlamenti szavazáson. A koalíció egyelőre ugyan még nem döntött Ben-Gvir javára a törvény véglegesítése mellett, a névadó Deri azonban már áldását adta rá, mondván – „nincs már szükségem törvényre a visszatéréshez. Letelt az idő, amit a Legfelsőbb Bíróság meghatározott. Az ítéletben kiszabott három év felfüggesztett büntetés már több mint fél éve lejárt. Úgyhogy a ‘Deri 2. törvény’ elnevezést mellőzzék, hívják inkább ‘Ben-Gvir-törvénynek’.”
Választási törekvések
Így vagy úgy, de egyre inkább közeledő választások fényében az előbb említett ultraortodox szefárd Sász párt képviselői sietve visszatérnének a kormányba, és a koalícióba, hogy minél nagyobb politikai hátszelet biztosítanak kampányuknak.
Az ügy érdekében a Sász csatlakozik a koalíció azon törekvéséhez, miszerint a jogi tanácsadók fenntartásait figyelmen kívül hagyva a Külügyi és Védelmi Bizottságban előre lépteti a vitatott sorozási törvényt, ami a kormány egybentartását biztosítja, bár az is eleve borítékolható, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden bizonnyal vissza fogja dobni a törvényt.
A háttérben – az ultraortodoxok sorkatonai mentességéről szóló törvény Külügyi és Védelmi Bizottsági szavazása előtt, a testület jogi tanácsadója, Miri Frankel-Sor a napokban várhatóan benyújtja a végleges szakmai véleményét, amelyet a koalíció azonban szándékozik figyelmen kívül hagyni. Ilymódon, még a hét folyamán a bizottság várhatóan felújítja a vitát a törvényről, hogy előmozdítsa a Kneszet-szavazást. A bizottság jóváhagyása után a tervezet a plénum elé kerül véglegesítésre, annak fényében, hogy az ultraortodoxok nyomást gyakorolnak Binjámin Netanjahu miniszterelnökre, és Boáz Biszmut (Likud) bizottsági elnökre, hogy a jogi kifogások ellenére véglesítésre kerüljön a Kneszetben.
A bármi áron való sietség oka – sürgőssé vált visszatérésük a kormányba, melynek feltétele az említett sorkatonai (kibújási) törvény megszavazása.
Eközben a bizottsági szavazás előtt drámai viták várhatók a készülő jogi szakvélemény miatt. Az ultraortodoxok elutasítják a bizottság jogi tanácsadójának szövegtervezetét, különös tekintettel a benne szereplő, azonnal alkalmazandó szankciókra a be nem vonulókkal szemben – még akkor is, ha a közösség egésze teljesítette a meghatározott létszámkvótákat, ami eleve nehezen hihető ígéret.
Frankel-Sor jogi tanácsadó egyértelművé tette, kizárólag az általa jóváhagyott szöveg lesz védhető a Legfelsőbb Bíróság előtt. Szembemenve a jogi tanácsadó véleményével, és nem különben a társadalmi elutasítással Netanjahu hajlandó lenne megkerülni a szakmai kifogásokat, és nyélbe ütni a törvényt, hogy kielégítse az ultraortodox kéréseket. A kormányban úgy vélik, hogy még azok a háredi frakciók, akik ellenzik, és a kormány hezitáló képviselői is megszavazzák majd a törvényt, mivel az utána úgyis elbukna a Legfelsőbb Bíróságon, de megéri, mert a kormány egyben maradását, és a költségvetés megszavazását biztosítva a háredi frakciók visszatérnek a koalícióba.
A Sász előre borítékolva a terv sikerét már meg is tette az első lépéseket a visszatérésre Joni Masriki személyében, aki a törvény körüli válság miatt pártja többi tagjával együtt hónapokkal korábban kilépve a koalícióból lemondott az Egészségügyi Bizottság elnöki posztjáról, de várhatóan a jövő héten visszatér a bizottság élére, átvéve a helyet a posztot ideiglenes átvevő Limor Szon Har-Melehtől.
The post Iráni háború, vagy tel-avivi maraton, és Lex Deri újratöltve first appeared on Új Kelet Live.
