Avi/ujkelet.live

Jó estét!

Irán a célkeresztben: Diplomácia vagy „halálos erő”?

Donald Trump amerikai elnök számára „mindig a diplomácia az első számú opció”, de Karoline Leavitt fehér házi szóvivő egyértelművé tette: az elnök kész bevetni az amerikai hadsereg „halálos erejét” is, ha szükséges.

Miért fontos: Washington masszív katonai felvonulást hajt végre a Közel-Keleten, miközben Teheránnal a nukleáris programról szóló tárgyalások továbbra is feszült légkörben zajlanak.

A katonai mozgósítás számokban:

  • Lopakodók érkezése: 12 darab F-22 Raptor érkezett a térségbe, miután rövid ideig az Egyesült Királyságban állomásoztak.
  • Légi flotta: Az F-22-esek mellett F-35-ös, F-15-ös és F-16-os vadászgépek tucatjait észlelték a régió felé tartva.
  • Logisztika: Február közepe óta több száz teherszállító és több tucat üzemanyag-utántöltő gép érkezett a térségbe.

Az izraeli aggály: A Financial Times szerint bár az USA két repülőgép-hordozót is a térségbe vezényelt, az izraeli hírszerzés szerint az amerikai erők kapacitása korlátozott:

  • Intenzitás: Csak 4-5 napig tudnának fenntartani egy intenzív légi offenzívát Irán ellen.
  • Időtartam: Alacsonyabb intenzitású csapások esetén is maximum egy hétre elegendő az erőforrásuk.
  • Kockázat: Jeruzsálem attól tart, hogy egy korlátozott amerikai csapás csak felbátorítaná az iráni rezsimet.

A Fehér Ház üzenete: Leavitt szerint minden olyan sajtóértesülés, amely névtelen forrásokra hivatkozva állítja, hogy ismeri Trump döntését, „teljesen valótlan”. A végső szót kizárólag az elnök mondja ki.

Izraeli ultimátum Libanonnak

A libanoni hadsereg azzal vádolja az Izraeli Védelmi Erőket, hogy tüzet nyitott egy újonnan létesített megfigyelőpontjukra a déli határon. Bejrút utasította csapatait: viszonozzák a tüzet. Az izraeli hadsereg még nem reagált a vádakra.

A nagyobb kép: Izrael „kemény üzenete”

Két magas rangú libanoni tisztviselő szerint Izrael közvetett úton figyelmeztette Bejrútot: ha a Hezbollah beavatkozik egy esetleges amerikai-iráni háborúba, Izrael „kíméletlen csapást” mér az országra.

  • Célpontok: A fenyegetés szerint Izrael a polgári infrastruktúrát, köztük a bejrúti repülőteret is támadná.

Protokollháború a Kneszetben

Jair Lapid ellenzéki vezető ultimátumot adott: ha a kormány nem hívja meg Jichák Amit legfelsőbb bírósági elnököt Narendra Modi indiai miniszterelnök holnapi beszéde alkalmából, az ellenzék tényleg bojkottálni fogja az eseményt.

Miért fontos: A diplomáciai csúcstalálkozót beárnyékolja az izraeli kormány és az igazságszolgáltatás közötti elmélyülő viszály, ami már az ország nemzetközi szövetségeit is veszélyeztetheti.

A konfliktus háttere:

  • Kizárás: Jichák Amitot – a hagyományokkal ellentétben – több kiemelt eseményről, köztük Donald Trump beszédére sem hívták meg.
  • Bojkott: Jariv Levin igazságügyi miniszter 2025 januári megválasztása óta nem hajlandó találkozni Amittal, sőt, a kinevezését sem tette közzé az állami közlönyben, ami törvényi előírás lenne.
  • A „bűnös”: Lapid Amir Ohana Kneszet-elnököt vádolja a Legfelsőbb Bíróság és az ellenzék szándékos bojkottjával.

Lapid üzenete Netanjahunak:

  • Felszólította a miniszterelnököt, hogy tegyen félre minden politikai játszmát egy ilyen fontos szövetséges látogatása idején.
  • „A világnak egységesnek kellene látnia minket” – jelentette ki, utalva arra, hogy a belső feszültség rontja Izrael megítélését.

A tét: Ha nem születik megállapodás 24 órán belül, Modi miniszterelnöknek félüres padsorok előtt kell beszédet mondania Izrael egyik legfontosabb stratégiai partnerének képviseletében.

Válság a láthatáron

Tizenhét nemzetközi segélyszervezet (köztük az Oxfam és a Norwegian Refugee Council) az izraeli Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy megakadályozzák 37 Gázában tevékenykedő csoport működési engedélyének lejártát.

Miért fontos: A szervezetek szerint a tevékenységük leállítása „humanitárius összeomláshoz” vezetne, és helyrehozhatatlan károkat okozna több százezer ember élethez és egészséghez való jogában.

A konfliktus magja:

  • Új szabályok: Tavaly az izraeli Diaszpóraügyi Minisztérium szigorította a regisztrációs feltételeket. Előírták a külföldi és palesztin alkalmazottak útlevél- és személyazonosító adatainak átadását is.
  • A határidő: Az engedélyek január 1-jén lejártak, a szervezetek 60 napot kaptak a kivonulásra.
  • A szervezetek érve: Azt állítják, az adatátadás sértené a nemzetközi jogot és veszélyeztetné a dolgozók biztonságát. Emellett azzal vádolják a minisztériumot, hogy hónapokig hitegette őket a kérelmek elbírálásával kapcsolatban.

A másik oldal: Az izraeli kormány szerint a szigorítás nemzetbiztonsági érdek. Arra hivatkoznak, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint egyes segélymunkások terrorista tevékenységekben vettek részt.

A következő lépés: A bíróságnak döntenie kell egy ideiglenes végzésről, amely lehetővé tenné a szervezetek további működését a jogvita végleges lezárásáig.

Izrael felkészületlen volt a tömeges evakuálásra

Az állami számvevő friss jelentés szerint Izrael nem rendelkezett jóváhagyott, aktualizált nemzeti tervvel a civilek tömeges kimenekítésére és elhelyezésére, amikor a Hamász terrorszervezet 2023. október 7-én elindította támadását.

Miért fontos: A terv hiánya miatt mintegy 200 000 ember kimenekítése ad-hoc kormányzati döntéseken alapult, ami káoszt és hatékonysági problémákat szült a háború első heteiben.

A kudarc okai:

  • Költségvetési vita: Bár a 2012-es keretrendszert 2022-ben felülvizsgálták, az új tervet pénzügyi viták miatt soha nem hagyták jóvá.
  • Hatásköri harcok: A jelentés éles vitákat tárt fel a Védelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az izraeli hadsereg között az evakuálás irányításának felelősségéről.
  • Súlyos hiányosságok: A menekültek elhelyezésére használt 317 létesítményből mindössze 41-et jelöltek ki erre a célra előzetesen.

A helyzet északon és délen:

  • Kirjat Smona: A város nem szerepelt kezdetben a hivatalos „Biztonságos Távolság” tervben, így mintegy 10 000 lakos önállóan, állami segítség nélkül menekült el a libanoni határ mellől.
  • Rossz szimulációk: A háború előtti gyakorlatok meg sem közelítették az október 7-i események léptékét, és nem létezett egységes rendszer a kimenekítettek hollétének követésére.

A válasz: A Védelmi Minisztérium azzal védekezik, hogy a Nemzeti Vészhelyzeti Hatóság a háború kezdete óta „széles körű megközelítéssel” dolgozik, és hatékonyan koordinálta a minisztériumok közötti munkát a déli és északi menekültek ellátása érdekében.

The post Izrael aggodalma Irán miatt, ultimátum Libanonnak és politika first appeared on Új Kelet Live.