ujkeletlive
Az amerikai közvélemény többsége továbbra is elutasítja Donald Trump elnök belépését az iráni háborúba. A tartózkodás alapvető oka miszerint az elnök tulajdonképpen nem az amerikai érdekek, hanem Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Izrael pozíciói erősítése érdekében vetett be masszív amerikai erőket Közel-keleten veszélybe sodorva az amerikai katonák, és a régióban rekedt állampolgárai életét.
Az amerikai veszteségek, és a Kongresszus mellőzése mellett indított háborút illetően magyarázkodni kényszerülő elnök, és adminisztrációja számos verzióval igyekezett alátámasztani Irán megtámadásának halaszthatatlan szükségességét, ezek közül az időközben likvidált Ali Hamenei ajatollah globális háborús törekvései, illetve a rezsim nukleáris fegyvergyártásától kezdve számos más okot felsorolva, a „nyolcak bandája” titkos biztonsági információkra jogosult törvényhozói testület előtt Pete Hegseth védelmi miniszter legújabban azzal érvelt, miszerint az iráni rezsim Trump életére tört, és ezért kellett megtorló hadjáratot indítani.
Marco Rubio külügyminiszter két nappal korábbi elszólása, miszerint Netanjahu kényszerítette Trumpot a lépésre azzal szorítva sarokba, hogy egyedül is elindítja az izraeli csapásokat, nem könnyített a helyzeten, főleg azt követően, hogy olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a háború berobbantása múlt szombaton a felek által elfogadásra előkészített nukleáris atomalku küszöbén történt.
- Trumpot ért kritikákra, válaszul Netanjahu hivatala az elmúlt órákban közölte, miszerint Izrael, és az Egyesült Államok „történelmi sikereket” értek el az Irán elleni háborúban, amelyre azért volt szükség, mert Irán „új föld alatti bunkerekben” építette újjá atombomba-programját, valamint azért, mert jelek utaltak egy készülő iráni tervre, amely „Izrael és a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők megtámadását” célozta.
Összességében – a kritikusok alapvetően, nem a rezsim meggyengítese ellen ágálnak, avagy Hamenei likvidálását kérdőjelezik meg, inkább a hadművelet időzítését. Ugyanis, a régió múlt szombati berobbantása egy hasonlóan feszült izraeli belpolitikai helyzet közepében történt, és a háttérben már az sem titok, hogy Netanjahu a hadműveletet elindítását előrehozott választások tervei közepette igazította saját kampányához.
- a háborús hírek közepette kevésbé kerül címlapra, a Legfelsőbb Bíróság magyarázat követelése az ultraortodoxok sorozás kikerülésével kapcsolatban – különös tekintettel a fennálló hadiállapotra; emellett a főügyész ajánlása Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter felfüggesztésére, vagy a miniszterelnök közeli tanácsadója Tzahi Braverman is vádemelés előtt áll, miután a vizsgálat bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy titkos katonai információkhoz jutott hozzá a hadsereg belső vizsgálatairól, és nemcsak ismerte a gyanúsítottak neveit, de azt is állította, hogy képes „elfojtani az ügyet,” ha az elérne a Miniszterelnöki Hivatalig.
Eközben, az éjszaka folyamán a Szenátus republikánus törvényhozói elutasították az elnök Irán elleni háborújának leállítására irányuló kezdeményezést, ugyanakkor a háborús felhatalmazásról szóló törvényjavaslat 47-53 arányú leszavazása lehetőséget ad a törvényhozóknak, hogy a további támadások végrehajtása előtt a Kongresszus jóváhagyását kérjék.
Az iráni háborút illetően az Egyesült Államokban érezhető erős elutasítás azzal is összefüggésben van, hogy az elnöknek nincs meggyőző terve a háború befejezésére.
Ilymódon, a háttérben állítólag titkos puhatolozások zajlanak az iráni rezsimmel, amire Netanjahu állítólag rá is kérdezett, – jelentette az Axios. A fehér házi megkeresés mögött a miniszterelnök azon aggodalma áll, miszerint terveitől eltérően Trump sokkal korábban jelenthet be tűzszünetet.
Az Axios forrásai szerint az izraeli hírszerzés a hét elején olyan információkhoz jutott, amelyek felvetették a gyanút, hogy valamiféle kommunikáció zajlott Irán, és a Trump-adminisztráció között egy esetleges tűzszünet megvitatásáról, amit a Fehér Ház nem erősített meg Netanjahu kérdésére. Amerikai tisztviselők azt nyilatkozták az Axiosnak, hogy a Washington nem tárgyal az irániakkal, ellenben az elnök különmegbízottai – Jared Kushner és Steve Witkoff napi kontaktusban vannak Netanjahuval, és az izraeli hírszerzéssel.
A „pletykák” alapja, hogy az irániak az elmúlt napokban üzeneteket küldtek a Trump-adminisztrációnak öbölmenti, és más regionális országokon keresztül, amit Washington „badarságnak” nevezett, Trump pedig azt állította, hogy „túl késő,” így nem világos, hogy Netanjahu milyen irányú izraeli hírszerzési adatokra alapozta aggodalmait.
The post Kettős játszma, háború és politika first appeared on Új Kelet Live.
