ujkeletlive

Zamir és Cooper – a művelet következő szakaszába lép

Ejál Zamir izraeli vezérkari főnök, és Brad Cooper tengernagy, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetője külön nyilatkozatban értékelte az iráni háború eredményeit, összegezve miszerint a háború hatodik napjába lépve a haderők a műveletek második szakaszába lépnek

„Miután befejeztük a meglepetésszerű nyitócsapás szakaszát, amelyben légifölényt teremtettünk, és elfojtottuk a ballisztikus rakétarendszert, most a hadjárat következő szakaszába lépünk, amely során fokozzuk a rezsim alapjaira és katonai képességeire mért csapást,” – közölte Zamir egy sajtóközleményben, hozzátéve, hogy további meglepő lépések várható, melyeket értelemszerűen nem fog részletezni, végezetül méltatta az Izraeli Védelmi Erők, és az amerikai hadsereg közötti „történelmi együttműködést.”

„Közös érdekekből és értékekből harcolunk. Szinkronizált akcióban megfosztjuk a rezsimet katonai képességeitől, stratégiai elszigeteltségbe és olyan gyengeségbe sodorjuk, amilyet még soha nem tapasztalt,” – közölte Zamir.

Cooper tengernagy összegzésében rávilágított, hogy Irán ballisztikus rakétatámadásai a háború első napja óta 90%-kal, míg a drónok indítása 83%-kal csökkentek ezidáig, majd bejelentette, hogy az amerikai B-2 bombázók tegnap késő este több tucat – 2000 tonnás bunkerromboló bombát dobtak le olyan ballisztikus rakétavetők célpontjaira, melyek mélyen a föld alatt vannak elásva, illetve az akció során Irán rakétagyártó létesítményeit is célba vették. Továbbá, Cooper állítása szerint az Egyesült Államok eddig legalább 30 iráni hajót támadott meg, köztük egy nagy óriási drónhordozót.

Zamir nyilatkozatában hasonlóan megerősítette, hogy összességében az elmúlt napok csapáshullámai Irán légvédelmének 80 százalékát, és rakétaindítóinak 60 százalékát megsemmisítették, ugyanakkor óvatosságra intett, mondván – „a fenyegetést még nem szüntették meg.”

Az elszenvedett károk ellenére, Iránnak szemmel láthatóan még mindig vannak tartalékai, így tegnap egész nap számos rakétatámadást indított Izrael, és az Öböl-államok amerikai támaszpontjai ellen.

A tavaly júniusi Felkelő Oroszlán hadművelet során tapasztalt támadásokkal ellentétben, a jelenlegi háború során Irán támadásainak fő célpontja 40-60 százalék arányban nem Izrael, hanem többek között szaúdi, emírségekbeli, katari, bahreini, kuvaiti amerikai létesítmények, ilymódon a konfliktus a régió 12 országára terjed ki. 

Tegnap az azerbajdzsáni repteret szintén dróntámadás érte, majd egy másik egy iskola közelében zuhant le.

Irán továbbra is tagadja az olajipari infrastruktúrák, illetve más polgári célpontok elleni irányított támadást, ahogyan a tegnapi azeri drónindítást is.

Ellentmondásos politikai nyilatkozatok

A múlt szombaton közösen indított „Epic Fury” amerikai, és az „Oroszlánüvöltés” izraeli hadművelet célja az iráni ayatollah rezsim megdöntése  –  és vezetője Ali Hamenei ajatollah likvidálása, illetve ballisztikus rakétaprogramjának megsemmisítése, és katonai erejének gyengítése.

A csapások kora reggeli meglepetésszerű indításának célja Hamenei sikeres kiiktatása volt, majd fokozott támadások révén a rakétaprogram megsemmisítése tervszerűen halad. Ami a rezsim megbuktatását illeti, a jelenlegi helyzet igazolja a korábbi szakvélemények állításait, miszerint a bombázások nem feltétlenül eredményezik a rendszer összeomlását.

Az amerikai Védelmi Minisztérium ennek megfelelően az iráni rezsim lehetőség szerinti gyengítését tűzte ki célul, melynek ellentmondanak Donald Trump elnök cikázó kijelentései, ami megzavarta az amerikaiakat, azt eredményezve, hogy a többség nem támogatja az elnök iráni hadjáratát. 

Tovább tetézve a feszültséget, Trump tegnap először az Axiosnak, majd a Reutersnek azt állította, hogy bele fog avatkozni Irán következő vezetőjének kiválasztásába, kizárva a legesélyesebb – kvázi már megválasztott Modzstaba Hameneit (Ali Hamenei fia).

Az elnök nyilatkozatait követően, Pete Hegseth védelmi miniszter tagadta, hogy a katonai célkitűzések változtak volna.

„Céljaink nem bővültek. Pontosan tudjuk, mit akarunk elérni,” – közölte Hegseth, bár elismerte, hogy Trumpnak „igen nagy beleszólása van abba, ki irányítja Iránt, tekintettel a folyamatban lévő hadműveletre.”

Az elnök az Axiosnak azt állította, hogy a „venezuelai modellt” fogja alkalmazni Irán esetében is, utalva arra, hogy Nicolás Maduro elfogása után a regnáló rezsim maradthatott uralmon, feltéve, hogy a Maduro helyére lépő Delcy Rodriguez átengedte Trumpnak az ország természeti kincseit, azaz „megindult az olaj”, és az USA már több mint 80 millió hordóhoz jutott hozzá.

Ellentmondva az ország élére tervezett, külső vezérlésű bábkormány ígéreteinek, Trump tegnapi fehér házi nyilatkozatában ismét arra sürgette az iráni népet, hogy „segítsenek visszavenni az országukat,” majd azt ígérte, hogy az Egyesült Államok „immunitást” biztosít, mondván – „így teljesen biztonságban lesznek, teljes mentelmi joggal. Vagy abszolút garantált halállal néznek szembe.”

Árnyékok

Az iráni háború hatodik napjába lépve, eddig hat amerikai katona vesztette életét, a sebesültek számát nem hozták nyilvánosságra. A másik oldalon Irán állítása szerint legalább 1230 személy vesztette életét a légicsapásokban, köztük a eddig még nem erősített 175 gyerek, akik egy dél-iráni általános iskolát ért február 28-i támadás áldozatai.

Izrael tagadta érintettségét, míg az Egyesült Államok azt állítja, hogy az eset vizsgálat alatt áll. Először a Guardian indított oknyomozást a történtek kapcsán, majd a The New York Times, és tegnap este a Reuters elemzése is arra a következtetésre jutott, hogy a támadás egy időben történt az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda szomszédos haditengerészeti bázisa elleni amerikai csapássorozattal.

Amerikai katonai nyomozók valószínűnek tartják, hogy az amerikai erők felelősek a csapásért, de még nem jutottak végleges következtetésre, és nem fejezték be a vizsgálatot – közölte két amerikai tisztviselő a Reuters riporterével.

A halálos áldozatok száma egyelőre nem megerősített, mivel az iráni hatóságok adatait független forrásból nem erősítették meg, így nem fogadják el mérvadónak.  

Politika

Bennett: „a kormány háborút indított a nemzet fele ellen”

A közös amerikai-izraeli hadművelet sikereire árnyékot vetve, Trump tegnap követelte Binjámin Netanjahu miniszterelnök korrupciós ügyeinek ejtését ismételten beavatkozva az izraeli belügyekbe, ezúttal egy aktív háború közepette. 

Trump „szégyennek” nevezte, amiért Herzog az elmúlt egy évben nem cselekedett, és kijelentette: nem hajlandó találkozni vele, amíg a kegyelem meg nem születik, amit Herzog hivatala elutasított, mondván legfeljebb arra vonatkozóan tett ígéretet, hogy a jogi eljárásoknak megfelelően mérlegelni fogja a kérést.

Szintén a tegnapi nap folyamán, Naftali Bennett volt miniszterelnök élesen bírálta a kormányt, amiért a háború leple alatt igyekszik politikai előnyökhöz jutni.

„Egy kormány, amely a saját népe ellen harcol egy külső háború alatt, nem méltó a vezetésre,” – közölte Bennet a közösségi médiában közzétett bejegyzésében, utalva arra, hogy a koalíció és Netanjahu az Irán és a Hezbollah elleni katonai fellépés hátterében, és miközben az ellenzék vezetői teljes támogatást nyújtottak a biztonsági lépésekhez, „a kormány és annak szervei” úgy döntöttek, hogy „mérgező kampányt” indítanak a lakosság, és annak ellenzéki képviselői ellen .

„Az a kormány, amely a saját népének fele ellen harcol egy külső háború idején – nem méltó arra, hogy Izraelt vezesse a ’másnap’ eljövetelekor,” – közölte, majd megemlítve, hogy miközben az izraeli nép egységesen sorakozott fel a hadjárat kezdete óta, „a kormány médiában és közösségi hálózatokon működő csápjai mérgező kampányba kezdtek, nem Irán, hanem Izrael népének fele ellen,” – majd hozzátette, a támadások célpontjai Jáir Lapid( Jes Atid) ellenzéki vezető, Jáir Golan (Demokraták), Beni Ganz (Kék-Fehér), Avigdor Lieberman (Jiszráél Beitenu), valamint mindenki, aki a kormány ellenzékét képviseli.

Tovább folytatva, hangsúlyozta, miszerint a háború leple alatt a kormány egy „különösen hitvány lépéssel” olyan törvényeket akar a háttérben erőltetni, amelyek a társadalmi vita középpontjában állnak, mint a sorkatonai szolgálat alóli mentességről szóló törvény; politikai vizsgálóbizottság felállítása; valamint a legfőbb ügyészi poszt kettéválasztása.

A háborút illetően, Bennett hangsúlyozta, hogy a kormány katonai művelettel kapcsolatos döntései „jók és helyesek” voltak, és ezeket ő maga, valamint a közvélemény is teljes mértékben támogatja, ugyanakkor kijelentette – „továbbra is teljes szívvel támogatni fogom ezt a hadjáratot, és Isten segítségével le fogjuk győzni Iránt és a Hezbollahot,” – majd politikai változást sürgetve azt ígérte: „ezután végrehajtjuk a nagy javítást, lecseréljük ezt a megosztó vezetést, amely nem méltó Izrael népére, és közösen újjáépítjük az országot.”

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Iráni háború – katonai vezetők nyilatkozatai, és a politikai árnyékok first appeared on Új Kelet Live.