Avi/újkelet.live

A háború 9. napja: Folytatódtak az iráni rakétatámadások Izrael ellen éjszaka és reggel is. Sérülésről vagy közvetlen becsapódásról nem érkezett jelentés.

Regionális eszkaláció: Bahrein és Kuvait: A támadássorozat nem korlátozódott Izraelre; iráni drónok más öböl menti célpontokat is támadtak:

  • Bahrein: Felvételek tanúsága szerint egy iráni drón csapódott be egy épületbe.
  • Kuvait: Iráni drónok találták el a Kuvaiti Nemzetközi Repülőtér fő kerozinellátójának üzemanyagtartályait.

Diplomáciai offenzíva: Az Öböl-menti országok az ENSZ-hez fordulnak

Friss: A katonai rádió reggeli riportja szerint Bahrein határozatjavaslatot terjeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely élesen elítéli Iránt a térség országai ellen elkövetett támadások miatt.

Ki áll mögötte: A kezdeményezést a GCC (Öböl-menti Együttműködési Tanács) tagállamai közösen jegyzik:

  • Szaúd-Arábia
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Omán
  • Katar
  • Kuvait

A cél: A javaslatot várhatóan már a jövő héten szavazásra bocsátják, és jelenleg úgy tűnik, megvan a többség az elítéléshez.

A határozattervezet kulcspontjai

A kiszivárgott dokumentum alapján a tagállamok a következőket követelik:

  • Szigorú elítélés: „A lehető leghatározottabban” elítélik az Irán által végrehajtott rakéta- és dróntámadásokat.
  • Azonnali leállítás: Követelik a támadások és fenyegetések beszüntetését, beleértve az Irán által támogatott proxy csoportok akcióit is.
  • Tengeri biztonság: Figyelmeztetnek a hajózási útvonalak (Hormuzi-szoros és Bab el-Mandeb) veszélyeztetésének következményeire.
  • Önvédelem: Hangsúlyozzák az érintett országok jogát az önvédelemhez, miközben diplomáciai lépéseket sürgetnek a további eszkaláció elkerülése érdekében.

A lényeg: Ez a lépés jelentős váltás a térség diplomáciájában, mivel az Öböl-menti országok most már kollektíven, a legmagasabb nemzetközi fórumon lépnek fel Teherán katonai agressziója ellen.

Támadások Iránban, célkeresztben az olaj

Az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy megsemmisítette Irán két „legfontosabb” ballisztikus rakétagyártó központját. Effie Defrin dandártábornok szerint a művelet új szakaszba lépett, közvetlenül a rezsim fő gyártókapacitásait célozva.

A célpontok részletesen:

  • Parchin katonai komplexum (Teherántól délre): A csütörtöki támadások ballisztikus rakétafejek robbanóanyaggyárait, rakétahajtóművek alapanyaggyárait, öntödei létesítményeket, valamint cirkálórakéta-fejlesztő központokat értek.
  • Shahrud (2000 km-re Izraeltől): Az éjszakai csapás az Iráni Forradalmi Gárda egyik telephelyét érte. A hadsereg szerint itt gyártották az Izraelre kilőtt rakéták többségét.

Miért számít: A hírszerzés szerint Irán havi több tucatról több százra akarta növelni rakétagyártási kapacitását. A hadsereg becslése alapján a mostani károk évekkel vetették vissza az iráni rakétaprogramot, és korlátozzák a proxy csoportok (pl. drónok, páncéltörők) utánpótlását is.

Stratégiai váltás: Célkeresztben az üzemanyag és az olaj

A fordulat: Izrael úgy döntött, hogy kiterjeszti a célpontok listáját az energetikai infrastruktúrára is, amit a júniusi 12 napos háború alatt elkerült.

  • Üzemanyagraktárak: A légierő vasárnap este több teheráni üzemanyagtárolót bombázott le, amelyeket az iráni „terrorrezsim” közvetlenül katonai infrastruktúra működtetésére használt.
  • Olajinfrastruktúra: Az izraeli politikai vezetés jóváhagyta az olajlétesítmények támadását is.

A kockázat: Bár ez súlyos csapás a rezsimnek, negatív hatással lehet az amúgy is összeomlás szélén álló iráni népgazdaságra. A döntéshozók mérlegelték ezt a gazdasági kockázatot, de a támadás mellett döntöttek, jelentette. KAN közszolgálati műsorszolgáltató.

A legfrissebb: Vasárnap reggel az Izraeli Légierő újabb légicsapás-hullámot indított iráni rezsimcélpontok ellen országszerte.

Különleges egységek és az iráni uránkészlet ügye

Az Egyesült Államok és Izrael titkos tárgyalásokat folytat arról, hogy a háború későbbi szakaszában különleges egységeket küldjenek Iránba a dúsított uránkészlet biztosítására – erősítette meg négy, a megbeszéléseket ismerő forrás az Axiosnak.

Miért fontos: Donald Trump elnök egyik legfőbb célja, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását. A rezsim 450 kilogramm 60%-os dúsítású uránnal rendelkezik, ami heteken belül fegyverminőségűvé alakítható. Ez a mennyiség elegendő lenne 11 nukleáris bomba előállításához.

A hadművelet részletei: A tervezett misszió nem egy nagyszabású inváziót, hanem célzott, kis létszámú különleges műveleteket jelentene:

  • A cél: Az Iszfahánban, Fordóban és Natanzban lévő földalatti létesítmények biztosítása.
  • Két opció: Vagy teljesen eltávolítják az anyagot Iránból, vagy szakértők (esetleg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bevonásával) a helyszínen hígítják fel azt.
  • Feltétel: A bevetésre csak akkor kerülhet sor, ha az iráni hadsereg már nem tud komoly fenyegetést jelenteni a behatoló egységekre.

A színfalak mögött: Marco Rubio külügyminiszter egy keddi tájékoztatón úgy fogalmazott: „Valakiknek oda kell menniük és el kell hozniuk.” Trump elnök pedig az Air Force One fedélzetén nem zárta ki a földi csapatok bevetésèt, de hozzátette: „Csak nagyon alapos okkal” tennék meg.

Ami már megtörtént: A tavaly júniusi amerikai-izraeli légicsapások során a dúsító centrifugák nagy része megsemmisült, a készletek pedig törmelék alá kerültek. Az irániak azóta sem tudtak hozzáférni ezekhez a tárolókhoz.

A következő lépés: Az uránkészleten túl a tisztviselők vitáznak a Kharg-sziget elfoglalásáról is, amely az iráni nyersolaj-export nagyjából 90%-áért felelős.

A lényeg: Ahogy egy tisztviselő fogalmazott: „Aki Fallúdzsára gondol, az téved.” Nem tömeges jelenlétről, hanem sebészi pontosságú rajtaütésekről szólnak a tervek.

Hatalmi harc és káosz Iránban

Izraeli biztonsági források jelentős belső instabilitást és ellentmondásos utasításokat észleltek az iráni vezetésen belül, miután a dubaji repülőtér elleni támadás éles ellentétbe került a politikai vezetés retorikájával, jelentette a KAN.

A kettősség:

  • A politikai szint: Maszúd Peszeskján elnök nyilvánosan próbálja mérsékelni a feszültséget és tagadja a szomszédos országokkal való konfliktust, azt állítva, hogy az „ellenség” próbál viszályt szítani Irán és a régió közé.
  • A valóság a terepen: Az iráni hadsereg egyes egységei az elnöki nyilatkozatok után órákkal is folytatták az Öböl-menti célpontok lövését, ami súlyos koordinációs zavarokra utal a vezetés és a végrehajtók között.

Miért fontos: Izrael értékelése szerint ez a szakadék a rezsimen belüli hatalmi harcot tükrözi. Miközben a politikai vezetés igyekszik elkerülni a teljes körű regionális eszkalációt, a keményvonalas katonai elemek önállóan cselekszenek.

A destabilizáció jelei: Az izraeli hírszerzés több kritikus pontot azonosított, amelyek a rezsim gyengülésére utalnak.

  1. Káosz az utcákon: Teheránban és több nagyvárosban a rend felbomlása és tömeges elvándorlás (evakuáció) figyelhető meg.
  2. Katonai kudarcok: Az iráni rakétaképességek és indítási volumen jelentősen elmarad a rezsim korábbi várakozásaitól és fenyegetéseitől.
  3. Döntéshozatali zavar: Nincs összhang a felsővezetés tagjai között a válaszlépések ütemezéséről és célpontjairól.

Peszeskján dacos retorikája: A belső repedések ellenére az elnök nyilvánosan keményvonalas maradt.

,,Teherán erőteljesen válaszol az amerikai és izraeli támadásokra, és nem fogja megadni magát.”

Figyelmeztetett továbbá, hogy minden olyan országot célba vesznek, amely átengedi területét az Irán elleni műveletekhez.

Törökök a képben: ‎Arab hírszerzési források becslése szerint Törökország attól tart, hogy az ajatollah-rezsim bukása Izrael cselekvési szabadságához vezet a régióban, és a harc eszkalációja az USA és Izrael érdekei szerint alakítja a Közel-Keletet.

A lényeg: Bár a rezsimen látszanak az összeomlás jelei, az izraeli elemzők szerint a végső bukás még messze van. A folyamat kimenetele nagyban függ attól, hogy az USA és Izrael milyen lépéseket tesz a következő napokban.

Mindeközben Libanonban

A Hezbollah terrorszervezet jelentősen fokozta rakétatámadásait Észak-Izrael ellen tegnap. Több hullámban tucatnyi lövedéket lőttek ki izraeli településekre.

  • Esti támadás: Rakéták sorozata vette célba Kirjat Smona térségét A város felett több rakétát is megsemmisített a légvédelem; sérültekről nem érkezett jelentés.
  • Az izraeli hadsereg válasza: Az izraeli hadsereg nem sokkal a támadás után megsemmisítette a kilövőállást, amelyet a Galilea elleni rakétazáporhoz használtak.

Célzott csapás Bejrútban az iráni parancsnokokra: Az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy az éjszaka folyamán célzott légicsapást hajtott végre az Iráni Forradalmi Gárda kulcsfontosságú parancsnokai ellen Libanonban.

Részletek:

  • Helyszín: Libanoni médiajelentések szerint a támadás egy bejrúti szállodát ért, ahol négyen életüket vesztették.
  • Célpontok: A Kudsz Erők „Libanon-hadtestének” tagjai, akik az izraeli hadsereg szerint izraeli állampolgárok elleni terrorakciók előkészítésén dolgoztak libanoni területről.

Incidens Rámalláhtól keletre

Palesztin jelentések szerint tegnap három palesztin életét vesztette a Khirbet Abu Falah faluban történt összecsapások során, amelyekben telepesek és az izraeli hadsereg egységei is érintettek voltak.

Az áldozatok:

  • Lőfegyver által: A 27 éves Faruq Hamail és az 57 éves Fare’ Jawdat Hamail életét vesztette, miután jelentések szerint telepesek tüzet nyitottak rájuk.
  • Fulladás következtében: Az 55 éves Muhammad Hassan Mora gázbelégzés miatt vesztette életét a rajtaütés során.

A környezet: Az incidensre a Rámalláhtól keletre fekvő térségben került sor, amelyet a palesztin források gyűlölet-bűncselekményként és fegyveres behatolásként jellemeztek.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Az olajlétesítmények támadása Iránban, diplomácia lépések, az urán sorsa és Libanon first appeared on Új Kelet Live.