Dán kutatók egy korábban soha le nem írt vírust azonosítottak a vastagbélrákos páciensek bélbaktériumflórájában, ez a felfedezés pedig új irányt adhat a betegség szűrésének és korai felismerésének − írja a Ladbible.

A vastagbélrák világszerte aggasztó mértékben terjed a fiatalabb korosztályban. A brit Cancer Research UK adatai szerint az Egyesült Királyságban diagnosztizált bélrákos esetekben minden huszadik ötven év alatti betegnél fordul elő. Az amerikai helyzet még riasztóbb: az American Cancer Society szerint ez a daganattípus az 50 év alatti férfiak körében a vezető daganatos halálok, a nők esetében pedig a második helyen áll.

A tendencia a közvéleményt is foglalkoztatja – részben azért, mert egyre több ismert ember hal bele a betegségbe. Február 11-én James Van Der Beek, a Dawson és a haverok sztárja hunyt el vastagbélrákban, ami újabb lökést adott a betegség megismerésére irányuló erőfeszítéseknek.

Egy régi paradoxon nyomában

A Dél-dániai Egyetem és az Odense-i Egyetemi Kórház kutatói több mint 800 személy bélbaktérium-összetételét elemezték, és a résztvevők fele vastagbélrákos volt. A vizsgálat középpontjában a Bacteroides fragilis nevű baktérium állt.

Ez az organizmus évtizedek óta fejfájást okoz a tudósoknak: egyaránt megtalálható egészséges és vastagbélrákos betegekben, ami sokáig megmagyarázhatatlannak tűnt. Hogyan lehet ugyanaz a baktérium teljesen ártalmatlan az egyik embernél, miközben a másiknál daganatos betegséget okoz?

„Paradoxon volt számunkra, hogy újra és újra ugyanazt a baktériumot találjuk a vastagbélrákkal összefüggésben, miközben egészséges emberek bélrendszerének is az alkotóeleme” – magyarázta Flemming Damgaard, az Odense-i Egyetemi Kórház és a Dél-dániai Egyetem Klinikai Mikrobiológiai Osztályának orvos-kutatója.

Ismeretlen vírus lapult a baktériumban

A megoldás kulcsa magában a baktériumban rejlett. A kutatók alaposabban megvizsgálták a Bacteroides fragilis különböző mintáit, és a vastagbélrákos betegek baktériumaiban egy korábban soha le nem írt vírust fedeztek fel – egy úgynevezett bakteriofágot, amely a baktériumsejten belül él.

„Felfedeztünk egy vírust, amelyet korábban még nem írtak le, és amely szorosan kapcsolódni látszik azokhoz a baktériumokhoz, amelyeket a vastagbélrákos betegekben találunk” – mondta Damgaard. „Nem csupán maga a baktérium tűnik érdekesnek, hanem a baktérium és az általa hordozott vírus kölcsönhatása.”

Új szűrési módszerek jöhetnek

A vastagbélrák jelenlegi szűrése részben egy úgynevezett FIT-teszten alapul, amely a székletben lévő rejtett vérnyomokat mutatja ki. Ez a módszer hatékony, de nem képes minden esetet felismerni. A dán kutatók szerint az új felfedezés megnyithatja az utat egy másféle szűrési megközelítés előtt. A jövőben a székletben vizsgálnák az újonnan azonosított vírus jelenlétét. Ez pedig lehetővé tenné, hogy több betegnél ismerjék fel korai stádiumban a vastagbélrákot, ezzel növelve a gyógyulás esélyét.

Damgaard azonban hangsúlyozta, hogy a kutatás jelenlegi állása szerint a vírus és a vastagbélrák közötti kapcsolat egyelőre statisztikai összefüggés, nem bizonyított ok-okozati viszony. „Még nem tudjuk, hogy a vírus hozzájáruló tényező-e, vagy csupán jele annak, hogy valami más is megváltozott a bélrendszerben” – tette hozzá. A következő lépés tehát annak tisztázása, hogy a vírus valóban szerepet játszik-e a rák kialakulásában, vagy csak egyidejűleg va