ujkeletlive
Éjszakai támadások
Éjfél után az ország északi, és déli részén szólaltak meg többször is a szirénák.
01:30 – légiriadó Jokneám, Zichron Jákov, és Pardesz Hanna-Karkur településeken, a Hezbollah rakétáját a légvédelem elfogta;
01:52 – Iráni rakétakilövés miatt szólaltak meg a szirénák Asdodban, Beér-Seván, Kirjat Malachiban, Askelónban, és a Gázai övezet menti települések egy részén; a rakéták lakatlan területen landoltak, személyi sérülés nem történt;
05:20 – az izraeli hadsereg egy újabb Iránból indított ballisztikus rakétatámadást azonosított. A Dél-negevi, és Holt-tengeri közösségeket riasztó lövedéket a légvédelmi rendszer semlegesítette.
- az Izraeli Védelmi Erők közleménye szerint tegnap éjszaka befejeződött a harmadik kiterjedt támadási hullám Teheránban az iráni rezsim hadiipari célpontjai ellen; a héber média jelentései szerint likvidálták az iráni katonai nukleáris program egyik magas rangú vezetőjét.
- az esti órákban: Jemenből indított drónt semlegesített a légvédelmi rendszer Eilat felett; a rendőrség egy kazettás rakéta fel nem robbant részét fedezte fel egy ház padlásán.
Az éjszaka folyamán az iraki kurd kisebbség vezetője, Maszúd Barzáni erbíli otthonának közelében lőtt le a helyi légvédelem egy drónt, – jelentette a Reuters biztonsági forrásokra hivatkozva.
Diplomácia
Katar miniszterelnöke az elmúlt napokban Washingtonban tárgyalt magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, ám Doha egyelőre nem szeretne részt venni a háború lezárását célzó közvetítésben, – jelentette a KAN közszolgálati csatorna az ügy részleteit ismerő arab diplomatára hivatkozva.
Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök az elmúlt két napban Washingtonban tartózkodott, és fontos tárgyalásokat folytatott az iráni háborúval kapcsolatban, a felek közötti megállapodásra irányuló katari közvetítés azonban nincs napirenden.
„Katarnak ezúttal nehéz a közvetítő szerepét betöltenie, mivel a frontvonalban találta magát. Meglátásuk szerint szerencsésebb, ha Pakisztán vagy a háborúban közvetlenül nem érintett országok – például Egyiptom és Törökország – vállalják ezt a szerepet, Katar pedig támogatja majd ezeket az erőfeszítéseket,” – nyilatkozta a forrás a közszolgálati csatornának, megjegyezve, hogy a dohai vezetés egyensúlyozni próbál a kialakult feszült helyzetben, azaz a „héjább” felfogású Öböl-menti államok (Szaúd-Arábia, és az Emírségek) előtt kerüli az Irán előtt behódoló gesztusokat, másfelől a színfalak mögött a háború végére törekszik, sőt egy libanoni jelentés szerint Doha a színfalak mögött meg tudott állapodni Teheránnal a katari gázlétesítmények elleni támadások után, ami a bombázások jelentős csökkenését eredményezte.
Al Thani washingtoni útja során a háború utáni védelmi együttműködések előmozdításáról, illetve az energiaipari létesítmények fokozott védelméről tárgyalt, és annak ellenére, hogy Doha a nemzetközi hajózás szabadságával kapcsolatos együttműködést is erősíteni kívánja, nincs napirenden a katari csatlakozás a Donald Trump elnök által meghirdetett Hormuz-szoros megnyitására irányuló koalícióhoz, – állítja a KAN forrása.
Megjegyzendő, hogy a Reuters értesülései szerint Omán, Katar, és Kuvait a háttérben a háború lezárását szorgalmazza, míg Szaúd-Arábia, az Emírségek és Bahrein a teheráni rezsim további gyengítésére irányuló támadásokat állítólag még elviselné, ugyanakkor a Hormuz-koalícióhoz való csatlakozást, és a háborúba való nyílt belépést nem szorgalmazzák.
A biztonság elképesztő árai
Az egy hónapja tartó Irán elleni izraeli-amerikai hadművelet ballisztikus rakéta-, illetve dróntámadásai közepette az izraeliek országszerte ismét szembesültek a régi épületek veszélyeivel, melyek többségében még a pincében kialakított hagyományos óvóhellyel sem rendelkeznek.
Az iráni, vagy akár a libanoni Hezbollah, illetve mostmár újfent beköszönő jemeni hútik rakétatámadásai akár egyenes becsapódásai, illetve még gyakrabban a kilőtt, vagy az elfogó rakéta törmelékeinek súlyos károkat okozó találatai miatt megnövekedett a kereslet az óvóhellyel – úgynevezett M’maddal rendelkező rövid távú bérlemények iránt.
A biztonság ára – jelenleg a védett szobával rendelkező tel-avivi lakások heti bérleti díja akár 2700 dollárba is kerülhet.
A Ynet riportjában idézett tel-avivi lakos szerint – „három hete költözünk lakásról lakásra Tel-Aviv-ban. Az első héten 5000 sékellel ($1600) kezdtünk, mostanra pedig heti 8500 sékelre ($2700) ugrott az ár. Ez őrület. Minél újabb egy negyed, annál több az óvóhelyes lakás, és annál könnyebb találni, de a kínálat ahelyett, hogy csökkentené az árakat, inkább felfelé hajtja őket,” – nyilatkozta a hírportál interjúalanya, aki azért kényszerül vándorlásra, mert abban az épületben, ahol eddig lakott nincs óvóhely.
A Ynet-nek nyilatkozó ingatlanügynökségek vezetői megerősítik, miszerint a védett lakások iránti kereslet – mind a bérleti, mind az eladási piacon jelentősen nő, hozzátéve – „a személyes biztonság központi tényezővé vált a döntéshozatalban, néha megelőzve az olyan hagyományos szempontokat, mint a lokáció, vagy az ár,” [Tal Kopel, Madlan ügynökség]. Az óvóhelyes lakások gyakorlatilag létszükségletté váltak, de a vészhelyzet múltán az árak elvileg visszazökkennek, és a környék, a megközelíthetőség, illetve az ingatlan minősége lesz ismét az albérletkeresők fő kritériuma.
Egyelőre azonban nem körvonalazódik a háború vége, és az óvóhelyes lakások további növekedése várható. Jelenleg Tel Aviv különböző negyedeiben meredeken eltérő árakat tapasztalni; a decensebb Kochav HaTzafon negyedben egy lakást az Airbnb-n „akciós” – heti 6000 sékeles ($1900) áron hirdetnek áprilisi költözésre, a korábbi 9300 sékel ($2900) helyett, de a Yad2 online platformon egy 20 négyzetméteres, óvóhelyes garzon a Kikar Hamedina közelében, akár heti 1300 sékelért is elérhető. A másik véglet a luxuskategória: egy 4,5 szobás, óvóhelyes lakás az Észak-tel-avivi Gush Hagadol negyedben havi 20 ezer sékelért ($6400); míg a Bavli negyedben egy 4 szobás, óvóhelyes lakás kéthavi albérlete összesen 30ezer sékelbe ($9500) kerül, igaz a meglehetősen zaftos árba edzőterem, medence, és játszószoba használata is jár a biztonsági szoba mellett.
Azonban nem mindenkinek van ennyi pénze, és jó esetben munkája, így a háborús ideiglenes kivándorlás célpontjai az olyan csendes régiók, ahol alig szólalnak meg a szirénák, és a bérleti díjak is valakivel megfizethetőbbek, legalábbis egyelőre. Ilyen város Mitzpe Ramon, ahol a háború kezdete óta megugrott az albérletek iránti igény, főként az északi és központi régiókból érkező családok érkezése után.
A Ynet-nek nyilatkozó Elia Winter – a városi tanács vezetője szerint – „a magánpiacon is emelkedtek az árak, egyes hirdetésekre több bérlő is licitál. Míg korábban egy lakást havi 2800-3000 sékelért lehetett bérelni, a rövid távú kiadások ára most elérheti az éjszakánkénti 600 sékelt, és a kereslet még mindig magasabb, mint a kínálat.”
The post Éjszakai hírek, és a biztonságos albérletek csillagászati ára first appeared on Új Kelet Live.
