Avi/ujkelet.live
A háború 30. napja: Irán és Libanon a nap folyamán újabb támadásokat hajtott végre Izrael ellen.
A helyzet: Éjfél óta öt ballisztikus rakétatámadás volt Irán felől.
- Központi területek: Jeruzsálem környékén és Izrael középső részén megszólaltak a szirénák; egy rakétát sikerült elfogni.
- Északi régió: Egy észak felé kilőtt rakéta nyílt területen csapódott be „a protokollnak megfelelően”. Ezzel egy időben Libanonból is érkeztek rakéták, amelyek egy részét elfogták, a többi lakatlan területen landolt.
- Sérülés nem történt.
A régió: Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma közölte, hogy a mai nap folyamán 16 ballisztikus rakétát és 42 drónt fogtak el, amelyeket Iránból indítottak.
Támadásban Iránban
A lényeg: Az Izraeli Légierő az éjszaka folyamán több tucat iráni fegyvergyártó létesítményt bombázott. A célpontok között olyan kulcsfontosságú helyszínek szerepeltek, amelyek alapvetőek az Izrael elleni ballisztikus rakéták és drónok előállításához.
Részletek: Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a csapássorozat az iráni védelmi minisztérium alá tartozó stratégiai létesítményeket semmisített meg:
- Pótolhatatlan alkatrészek: Eltaláltak egy olyan üzemet, ahol a ballisztikus rakéták összeszereléséhez és üzembe helyezéséhez szükséges „kritikus alkatrészeket” fejlesztették. Ez az egyike annak a mindössze két ilyen típusú létesítménynek, amely Iránban létezik.
- Motorgyártás: Sikeres találat ért egy ballisztikusrakéta-motorokat gyártó üzemet, valamint egy drónmotorok előállítására szolgáló létesítményt is.
Katonai infrastruktúra és légvédelem
A támadási hullám nem korlátozódott csak a támadófegyverekre:
- Fegyverraktárak: Megsemmisült egy jelentős fegyvergyártó és -tároló központ.
- Légvédelmi fejlesztések: A vadászgépek bombázták az iráni hadsereg egyik „központi telephelyét”, amelyet légvédelmi rendszerek fejlesztésére, valamint légelhárító rakéták gyártására és tárolására használtak.
Eszkaláció a Perzsa-öbölben
A lényeg: Miközben Izrael az iráni hadiipart támadja, Teherán az Egyesült Államokat vádolja titkos szárazföldi invázió előkészítésével. Az Egyesült Arab Emírségek közben bizalmi válságról és kártérítési igényekről beszél, a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros pedig a retorikai háború középpontjába került.
Teherán: „A háború legérzékenyebb pillanatai”
Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke éles hangvételű üzenetet intézett a nemzethez:
- Amerikai jelenlét: Ghalibaf szerint Washington nyilvánosan tárgyalásokról beszél, de titokban szárazföldi műveletet tervez Irán ellen.
- A Khatam al-Anbiya parancsnokság válaszul „megalázó fogsággal és halállal” fenyegették meg az esetlegesen betörő amerikai katonákat.
- A Hormuzi-szoros: ,,A háború most a legérzékenyebb pillanataiban van, és az ellenség, amely azt állította, hogy megsemmisítette légierőinket, tengerészeti erőinket és rakétáinkat, most a Hormuzi-szoros megnyitásáért küzd, és a háború előtt nyitott Hormuzi-szoros megnyitása Trump álmává vált.”
- Trump bírálata: Harminc nappal az Irán elleni „agresszió” kezdete után Ghalibaf szerint a világ Trumpot vádolja egy céltalan háború szításával.
Az „Ellenállás Tengelye” akcióban
- Hezbollah: A leszereléssel fenyegetett libanoni terrorszervezetet Ghalibaf az ellenállás „hatékony részének” nevezte.
- Iraki és jemeni erők: Az iraki harcosok bátorságát és a jemeni húszik „meglepő fordulatait” méltatta, utóbbiakat a frontvonal „friss fuvallataként” leírva.
Diplomáciai feszültség az Emírségekkel
Anwar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek elnöki tanácsadója súlyos vádakat fogalmazott meg:
- Átverés: Kijelentette, hogy Irán megtévesztette szomszédait a háború előtt, és a jószomszédi erőfeszítések ellenére tervezett agressziót hajtott végre.
- Feltételek a békéhez: Bármilyen politikai megoldás alapfeltétele a jövőbeni támadások elleni garancia, a megnemtámadási elv rögzítése, valamint az iráni kártérítés a polgári és létfontosságú létesítményekben okozott károkért.
Közvetítési kísérletek
Egyiptom és Pakisztán külügyminiszterei Iszlámábádban tárgyaltak a feszültség enyhítéséről. Hangsúlyozták, hogy a közel-keleti konfliktust párbeszéd útján, a helyzet sürgős deeszkalálásával kell megoldani.
Elit egységek a Hermonon, légicsapások Bejrútban
A lényeg: Az izraeli hadsereg fokozta a nyomást a Hezbollah logisztikai és támadó képességei ellen. Míg a légierő támadásra kész rakétavetőket és fegyverraktárakat semmisített meg, egy ritka szárazföldi rajtaütés során elit egység szivárgott át a szíriai-libanoni határvidéken.
Akció a hegyek között
Az Alpinista egység tartalékosai egy különleges műveletet hajtottak végre a szíriai-libanoni határszakaszon.
- A terep: A katonák extrém körülmények között, havas hegycsúcsokon átmászva jutottak el a szíriai Hermon-hegytől a dél-libanoni Dov-hegy térségébe.
- A cél: A művelet célja a terrorista infrastruktúra felderítése, hírszerzési adatok gyűjtése és a terrorszervezetek térségbeli megtelepedésének megakadályozása volt.
Csapások a Hezbollahra
Az éjszaka folyamán az Izraeli Légierő több hullámban támadta a terrorszervezet bázisait:
- Beqaa-völgy: Megsemmisítettek egy kilövésre kész, megtöltött rakétavetőt Kelet-Libanonban, mielőtt végrehajthatták volna vele az Izrael elleni támadást.
- Bejrút: A fővárosban a Hezbollah kritikus infrastruktúráját érték találatok.
- Fegyverraktárak: A légierő lebombázott több fegyverraktárat és olyan épületeket is, amelyeket a terrorszervezet tagjai operatív központként használtak.
Gazdasági „vágta” a háború árnyékában:
A lényeg: Miközben az iráni konfliktus vége nem látszik, és az energiaellátási láncok akadoznak, regionális szereplők megpróbálják újrarajzolni a Közel-Kelet gazdasági térképét. Törökország és a „felszabadított” Szíria Ahmad al-Saraa vezetésével egy alternatív kereskedelmi folyosót sürget, amely megkerülné Izraelt, súlyos milliárdos veszteségeket okozva a zsidó államnak.
Az IMEC-projekt és a tét
Az eredeti IMEC (India-Middle East-Europe Economic Corridor) terv lényege India összekötése Európával az öbölmenti országokon, Jordánián és Izraelen keresztül.
- A politikai gát: Gideon Bromberg (EcoPeace Middle East) a KAN közrádiónak elmondta: Szaúd-Arábia csak akkor hajlandó Haifa kikötőjét használni, ha az IMEC egy szélesebb politikai megállapodás része, amely tartalmazza a palesztin kérdés előmozdítását is.
- Szaúdi stratégia: Rijád a háború miatt felismerte, hogy létfontosságú a nyugati áruszállítás, de jelenleg több opciója is van: Izrael, Egyiptom, vagy észak felé Szíria és Törökország.
Török-szír „gazdasági puccs”
Ankara és Damaszkusz, kihasználva, hogy a háború közvetlenül kevésbé érinti őket, egy alternatív útvonalon dolgoznak:
- Gyorsvasút és olajvezetékek: Szíriában már nyilvánosan beszélnek egy olyan nagysebességű vasútvonalról, amely Szaúd-Arábiából Jordánián keresztül Szíriába tartana. Emellett északkelet-szaúdi olajvezetékeket is terveznek szír kikötőkig.
- Szaúdi logisztikai lépés: Érdekes időzítéssel Szaúd-Arábia a napokban elindított egy szárazföldi logisztikai útvonalat keleti kikötőiből Jordánia és az északabbra fekvő országok felé. Izrael jelenleg kimaradt ebből a folyamatból.
Miért kritikus ez most?
- Energiaválság: Az iráni támadások rávilágítottak a tengeri útvonalak sebezhetőségére, felértékelve a szárazföldi folyosókat.
- Izrael vesztesége: Ha az IMEC útvonala véglegesen északra (Szíria/Törökország felé) tolódik, Izrael elesik a normalizáció egyik legfontosabb gazdasági tartópillérétől és a tranzitbevételektől.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Elit egység a hegyekben, Irán mondja és veszélyben Izrael tranzit szerepe first appeared on Új Kelet Live.