Avi/ujkelet.live
A háború 31. napja: Az Izraeli Védelmi Erők szerint tegnap este két, a hútik által Jemenből indított drónt fogtak el Eilat közelében.
Éjfél óta három iráni rakétatámadást volt Dél-Izrael ellen. Sérülésről nem érkezett jelentés.
Intenzív légicsapások az iráni fegyvergyártás ellen
Hírek a frontról: Az izraeli hadsereg szóvivőjének tájékoztatása szerint a légierő tegnap több mint 120 lőszert vetett be Teherán környéki célpontok ellen egy újabb támadási hullámban. A művelet fókuszában az iráni rezsim kutatási, fejlesztési és gyártási kapacitásai álltak.
A megsemmisített célpontok:
- Ballisztikus rakéták: Olyan helyszínek, ahol kritikus alkatrészeket gyártottak, illetve a Forradalmi Gárda rakéta- és műholdkilövő rendszereinek fejlesztése zajlott.
- Hadiipar: Az iráni hadsereg fegyvergyártó és kutatóközpontjai.
- Védelem: Rakétatárolók, kilövőállások és légvédelmi rendszerek.
Koordinálás: Brad Cooper tengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka Izraelben tárgyalt Ejal Zamirral, az izraeli vezérkari főnökkel. A megbeszélés központi témája az Irán elleni közös hadjárat volt, különös tekintettel az iráni fegyveripar elleni fellépésre.
Izrael amerikai bázisok telepítését javasolhatja
A helyzet: Izrael azt tervezi, hogy javaslatot tesz az Egyesült Államoknak amerikai katonai bázisok létesítésére izraeli területen. A terv nemcsak új létesítmények építését, hanem más közel-keleti helyszínekről történő bázisáthelyezést is magában foglalna.
Miért fontos: A 12-es csatorna jelentése szerint a védelmi szervezet lehetőséget lát a térségbeli amerikai jelenlét újratervezésére. Egy izraeli forrás úgy fogalmazott: „Bebizonyítottuk értékünket mint kulcsfontosságú szövetséges, amely stabilitást és jelentős operatív képességeket biztosít.”
A részletek:
- A javaslat várhatóan a háború utáni biztonsági párbeszéd keretében kerül napirendre Jeruzsálem és Washington között.
- A cél a már jelen lévő amerikai erők hatékonyabb kihasználása.
Trump a Hormuzi-szoros megnyitását sürgeti
A helyzet: Az Egyesült Államok a héten közvetlen tárgyalásokat kíván folytatni Iránnal – idézett ki egy diplomáciai forrást tegnap este a KAN. A diplomáciai mozgások felgyorsultak: Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Pakisztán külügyminiszterei vasárnap találkoztak, Hakan Fidan török külügyminiszter pedig hétfőn Iszlámábádban folytatja az egyeztetéseket.
Miért fontos: Izraeli források szerint Donald Trump amerikai elnök komolyan mérlegeli a katonai fellépést a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében. Ha a tárgyalások nem mutatnak érdemi haladást, az elnök kész jóváhagyni a műveletet, véget vetve a tengeri blokádnak.
A háttér:
- Trump korábban 48 órás ultimátumot adott Iránnak a szoros „teljes körű” megnyitására, amit később elhalasztott, „produktív tárgyalásokra” hivatkozva.
- Az amerikai 15 pontos béketervre Irán eddig nem adott hivatalos választ, bár Trump szerint Teherán már beleegyezett abba, hogy 20 olajszállító hajót átengedjen a szoroson a „tisztelet jeleként”.
- A Pentagon közben különleges egységek bevetését és kombinált rajtaütéseket tervez iráni területen lévő célpontok ellen.
Ellentmondások az iráni urándúsítás körül
A hírek szerint: Miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök azzal büszkélkedett, hogy a jelenlegi háború hatására leállt az iráni urándúsítás, a KAN feltárta, hogy ez a helyzet már a 2025. júniusi háború után is fennállt.
A részletek:
- David Barnea, a Moszad igazgatója 2025 júniusában, a Felkelő Oroszlán hadműveletet követő zárt körű megbeszéléseken kijelentette: „Az irániak el vannak rettentve – nem akarnak uránt dúsítani.”
- Az akkori hadművelet során a Moszad több száz drónt és robbanóanyagot juttatott be Iránba, megbénítva a légvédelmi rendszereket és rakétaállásokat.
- A reakció: A Miniszterelnöki Hivatal nem kívánta kommentálni a kiszivárgott információkat.
Káosz és belső feszültség Libanonban
A helyzet: Egy UNIFIL békefenntartó életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsebesült Dél-Libanonban, miután robbanás történt az egységük állásánál Aadchit al-Quszajr falu közelében. Miközben a mandátuma végéhez közeledő békefenntartó erő vizsgálatot indított, a libanoni államszervezet belülről repedezik: a hadsereg félrevezette az elnököt, az iráni nagykövet pedig nyíltan megtagadta a kiutasítási parancsot.
Miért fontos: A fejlemények rávilágítanak arra, hogy a libanoni kormány és hadsereg elvesztette az ellenőrzést a Litanitól délre, miközben Irán és a Hezbollah terrorszervezet nyíltan semmibe veszi a bejrúti vezetés szuverén döntéseit.
A részletek:
- A békefenntartók tehetetlensége: Az UNIFIL nem nevezte meg a felelőst a halálos incidensért. Közleményükben a feleket a nemzetközi jog betartására szólították fel – egy olyan helyzetben, ahol a Hezbollah terrorszervezetként a libanoni kormány döntéseit is figyelmen kívül hagyva tevékenykedik.
- Katonai kudarc: A KAN szerint Joseph Aoun libanoni elnök és a kormány döbbenten értesült arról, hogy a hadsereg hamis képet festett a dél-litáni régió fegyvermentességéről. A valóságban a Hezbollah több mint 2000 rakétát indított a térségből, ami mély frusztrációt szült a hadsereg teljesítménye miatt.
- Diplomáciai lázadás: Mohammad Reza Sheibani, Irán ideiglenes nagykövete a vasárnapi határidő lejárta után sem hagyta el az országot, annak ellenére, hogy a libanoni külügyminisztérium bevonta az akkreditációját. Az AFP forrásai szerint a nagykövet Nabih Berri házelnök és a Hezbollah támogatásával marad, ami a Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes lap szerint nyílt lázadás Libanon szuverenitása ellen.
Zamir drámai döntése
A helyzet: Ejal Zamir vezérkari főnök azonnali hatállyal felfüggesztette a 941. tartalékos zászlóalj – amely a Netzach Jehuda egység veteránjaiból áll – operatív tevékenységét. A döntés a palesztin Tajaszir faluban történt incidens után született, amelyről a CNN beszámolt.
Miért fontos: Ez egy rendkívüli fegyelmi lépés a nemzetközi figyelem és a Júdea és Szamária területén fennálló érzékeny biztonsági helyzet közepette. A katonai vezetés célja a visszatartó erő megteremtése és az elvárások egyértelműsítése a katonák felé a nem megfelelő magatartással szemben.
A szankciók részletei:
- A zászlóalj sorsa: Az egység operatív tevékenységét leállították. Bár tartalékos szolgálatban maradnak, egy intenzív szakmai és etikai alapokat megerősítő folyamaton kell átesniük. Csak a Központi Parancsnokság vezetőjének döntése alapján térhetnek vissza a frontra.
- Személyi következmények: A katonát, aki engedély nélkül nyilatkozott a médiának, eltávolították a harcoló alakulattól. A zászlóalj tisztjei ellen fegyelmi eljárásokra lehet számítani.
A hivatalos álláspont: Az Izraeli Védelmi Erők közleménye szerint a vezérkari főnök elfogadta a parancsnokok ajánlásait a vizsgálat eredményei alapján. A hadsereg ígéretet tett arra, hogy a vizsgálat teljes tartalmát és a vezérkari főnök összegzését hamarosan a nyilvánosság elé tárja.
The post Intenzív légicsapások Iránban, urándúsítás, káosz Libanonban és a CNN-riport következményei first appeared on Új Kelet Live.
